152015. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép

152015 8 helyzetéből elcsúsztatható, hogy lehetővé tegye a berendezés más részeinek eltávolítását. A 46 és 47 pofáknak is lapos 58. illetve 59 felfekvési felületük van, a 6 ütközőre való támaszkodás céljából. 5 A berendezésnek ez a része, a nyomólevegő­nek az 54 hengerbe vezetésénél, a következő­képpen működik: Az 54 hengerbe betáplált levegő megemeli az 53 plungert, mely fellöki a 41 vonórudat, úgy 10 hogy a 45 fej a 48 és 51 ágyazatok között van. A 6 ütközőt az 5l . . . 5 15 peckek valamelyikének működtetésével hozzuk megfelelő helyzetbe, melyben rögzíttetik, amint azt fent leírtuk. A 47 pofát a 7 emelő a 6 ütköző felé mozgatja és 15 48 ágyazata összeér a 45 fejjel, melyet mozgása folyamán a hozzáerősített vonórúddal és 29 csú­szókerettel együtt tovavisz. A 3. ábrán feltüntetett helyzetben a 49 ágya­zat összeér a 45 fejjel és a 2. ábra szerint az 59 20 felület és össze a 6 ütközővel, míg a 46 pofa közeledik az ütközőhöz. Amikor a 47 pofa 59 felülete összeér a 6 ütközővel, a 8 emelő a 46 pofát a 6 ütköző felé mozgatja, mindaddig, amíg a 46 felület a 6 ütközővel és az 51 ágya- 25 zat a 45 fejjel össze nem ér. Ez utóbbit a 46 és 47 pofák ily módon a 6 ütközőhöz képest meg­határozott helyzetben tartják úgy, hogy a 45 fejjel ellátott matricahordozó két helyzet vala­melyikében rögzíttetik. Az 54 henger és az 53 30 plunger által működtetett 45 fej választja ki e két helyzet egyikét. Az 5 mm-es távolság a két alternatív helyzet között, melyet, a matrica fel­vehet, a 46 és 47 pofákban levő ágyazatpárnak viszonylagos elmozdulása folytán, ebben a pél- 35 dában két szomszédos matricasor közötti távol­ság abban az irányban, melyben a matricahor­dozó mozog és a berendezés ezen része által beállíttatik (azaz az öntőgéptől oldalt). A matricaház helyzetét a másik, az előbbire me- 40 rőleges irányban, azaz az öntőgéphez képest hátra és előre, a fent ismertetett berendezés másik, fent ismertetett része határozza meg. így, ha az 53 plunger emelkedik, a matricák­nak az a sora választatik, mely szomszédos az- 45 zal a sorral, mely az 53 plunger lefelé mozgá­sánál választatik. Az 51 ... 5 15 peckek kiválasztását vezérlő esz­köz és az 53 plungert működtető szerkezet pneumatikus rendszert tüntet fel, mely a 4. és 50 5. ábrában vázlatosan van feltüntetve. Ez a rendszer általában hasonló ahhoz, mely pl. a 24.316 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás­ban van ismertetve. A feltüntetett példában a rendszer 61 légtor- 55 nyot tartalmaz (4. ábra), mely fölött a fent­említett lyuggatott szalag elvonul, mely 62, 63 és 64 pneumatikus relé és kapcsolószervek út­ján egyrészt az 5 csapokat tartalmazó, elülső 65 csap tömbbel, másrészt az 5a csapokat tar- gg talmazó hátsó 65a csaptömbbel van összekötve. Sem az 5, 5a csapokat, sem az 54 hengert a 4. ábrán nem tüntettük fel. A jelek, melyek E és F jelek gyanánt ismeretesek, a légtoronyból El és/ill. F.l csővezetékek útján kettős működésű g5 62 szekrénybe kerülnek, amely E, illetve F csapi­ként ismeretes, a hátsó 65a csaptömbben elren­dezett két 5a csappal, E2 és F 2 csövek útján van összekötve. A D jel gyanánt ismeretes jel a légtoronyból a Dx cső útján a forgó 64 lég­kapcsolóhoz van vezetve, amely 5a csappal van összekötve, mely D csap gyanánt ismeretes, a hátsó csap-tömbben levő D2 vezeték útján. Az 55 cső, amely a mellső csaptömbön levő 54 hengerbe szállít levegőt, másik végével 63 pneumatikus reléhez van kapcsolva. Sűrített levegő vezettetik az állandó nyomásforrásból táplált 66 csőből a. 63 relébe, mely a 61 lég­tornyot is táplálja. A 63 relé az L2 cső útján a forgó 64 légkapcsolóval is össze van kötve, mely kapcsoló az Lx cső útján a kettős 62 szelepszek­rénnyel is össze van kötve. Ez utóbbi pneumatikus végkapuval van fel­szerelve, mely pl. a 751.337 számú brit szaba­dalmi leírás 12. ábrája tüntet fel. Elrendezése olyan, hogy ha vagy egy E jel önmagában, vagy egy F jel önmagában jut bele, akkor ez a jel a megfelelő E2, illetve F2 vezeték mentén vonul, hogy felemelje hátsó csaptömb megfelelő E vagy F csapját, hogy je­lezze a matrícahordozónak helyzetét egy irány­ban. Azonban ha E és F jel egyidejűleg vezet­tetik a 62 kettős szelepszekrénybe, sűrített le­vegőjel azok egyikéből irányíttatik az Lj veze­tékhez. A másik légjel a hátsó 65 csaptömb megfelelő E- vagy F-csapjának megemelését indítja meg, amint az alábbiakból kitűnik, a megemelt csap nem működik közre a matrica­ház elhelyezésénél. A pneumatikus 63 relé olyan, hogy ha vala­mely jel — sűrített levegő lökés alakjában .— az L2 vezeték mentén vonul, a relé csővége e lökés folytán beállíttatik és az állandó légnyo­mású 66 vezetéket, az 55 cső útján, az 54 hen­gerrel köti össze. Ez az 53 plungert fölfelé hajtja. A 66 vezetékben uralkodó nyomás to­vább is hat az 54 hengerben, úgyhogy a 46 és 47 pofák a 45 fejet alsó helyzetében tartják, amikor a jellökés fellép, a plungert tovább is felfelé mozgásra késztetik, amikor a pofák a fejet később az öntözőberendezés öntési pe­riódusában felszabadítják. Ennek befejezésekor a rajzokban fel nem tüntetett emelő visszahe­lyezi a 63 szelepet és ez elzárja a levegőnek a 66 csővezetékből az 55 csővezetékbe szállítását. De ha ,az L2 csőből bemeneti légjelzés nem ve­zettetett a relébe, akkor a légnyomás nem hat az 55 csőben, úgyhogy az 53 plunger megmarad, illetve leesik alsó helyzetében, illetve helyze­tébe, amikor a 46 és 47 pofák nyitnak. A 63 relé azért van elrendezve, mert az öntőgép ciklusa vagy működései természeténél fogva vég jelzés vezettetik az L2 vezeték mentén a ciklus oly pontjában, amely túl korai ahhoz, hogy az 54 hengert közvetlenül működtesse, amint megkívántatik. Az 5. ábra a forgó 64 légkapcsolót kissé váz­latos metszetben szemlélteti. Mint látható 67 tömböt tartalmaz, melynek hengeres 68 kam­rája van. Forgó csap van a 67 tömbben, mely-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom