152014. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5H-dibenzo-(a,d)-ciklohepténszármazékok előállítására
152014 5 6 tisztíthatjuk megfelelő oldószerben végzett átkristályosítás útján. A szintézis 2 lépése, a halogénszulfonil-csoport dialkilszulfamoil csoporttá való átalakítása valamely dialkilaminnel történő reagáltatással. Dietilamin felhasználása esetén, mely tudvalevőleg szobahőmérsékleten gázalakú, a reakciót iners szerves oldószer, mint dioxánban folytatjuk le és ebbe az oldatba buborékoltatjuk be a gázalakú reagenst vagy adjuk be utóbbit vizes oldata formájában. Egyéb díalkilaminek esetében, melyek szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak, külön oldószer felhasználása nem szükséges, mivel magát az amint lehet felhasználni oldószerként. A reakció kivitelezését szobahőmérsékleten vagy emelt hőmérsékleten végezhetjük. Célszerűen a reakció lefolytatására mely reakcióegyenlet képleteiben szereplő Hal, R" és R'" szubsztituensek jelentése fentebbiekkel azonos. Azt találtuk továbbá, ha előbbi reakció folyamán oldószerként tetrahidrofuránt alkalmazunk, akkor a Grignard vegyület képződése gyorsan és jó hozammal megy végbe. A szintézis 3. lépése, vagyis a Grignard-reagenssel való reakció célszerűen kezdetben hűtés közben, mint pl. jégfürdőn, végül pedig szobahőmérsékleten fejezhető be. Azt találtuk, hogy e reakció kivitelezésére a tetrahidrofurán kiváló oldószernek bizonyult, és ennek megfelelően a keton közvetlenül beadagolható abba a reakciókeverékbe, melyben a Grignard-reagenst készítettük. Azonban a reakció lefolytatására bármely iners oldószer megfelel. A Grignardaddukt hidrolízisét úgy végezzük, hogy az erősen savas körülményeket elkerüljük, a hidrolízishez víz önmagában elegendő. Miután az addíciós reakciót befejeztük, az oldószer főtömegét vákuumdesztillációval távolítjuk el, a Grignard-adduktot megfelelő oldószerben, mint pl. benzolban feloldjuk és vagy víz, vagy ammóniumkloridoldat hozzáadása útján hűtés közben hidrolizálunk. A terméket az oldószer lepárlása útján nyerhetjük ki, az oldószer lepárlása előtt azonban a kivált szervetlen szennyezéseket kiszűrjük. A szintézis 4., vagyis dehidratáló lépése elvégezhető oly közönségesen használt dehidratálószerekkel, mint az acetilklorid, ecetsavanhidrid vagy tionilklorid. Az alkoholt közvetlenül is dehidratálhatjuk, azonban először sóvá, mint hidroklorid, hidrobromid vagy szulfátsóvá is átalakíthatjuk. A dehidratálás előtt elvégzett sóképzés egyes esetekben célszerű lehet. A dehidratálási reakciót vagy a vízelvonószer feleslegével, vagy valamely oldószer, mint kloroform, vagy jégecet jelenlétében végezzük. A kívánt közbenső tera reakciókeverék forrpont hőmérsékletét használjuk fel. A reagensek aránya nem döntő és ekvimolekuláris mennyiségekkel is végbemegy a kívánt folyamat, azonban az aminból célszerűen felesleget alkalmazunk, főképpen akkor, ha oldószerként is ezt használjuk fel. A reakciót teljessé tételig folytatjuk, és a nyersterméket a reakciókeverék szárazra párolása, megfelelő oldószerrel való extrakció, végül az oldószer eltávolításával különíthetjük el. A nyerstermék megfelelő szerves oldószerből való átkristályosítás után tovább tisztítható. A szintézis 3 lépésben felhasználható Grignard-reagens ismert módon is előállítható, azonban azt találtuk, hogy nagy hozammal az alábbi reakcióegyenlet szerint nyerhető: mék kinyerését a reakciókeverék meglúgosítása után, megfelelő oldószerrel végzett extrahálással végezzük, majd az oldószert eltávolítjuk. A szintézis 5., dehidrogénezési lépését, amelyet a 10,1 l-helyzetben telítetlen származékok készítésénél alkalmazunk, úgy kivitelezzük, hogy a 2. lépésből vagy a 6 lépésből kapott 10,11-helyzetben telített vegyületet, ha szükséges, halogénezőszerrel, mint N-brómszukcinimiddel, N-klórszukemimiddel, brómmal, klórral vagy szulfurilkloriddal, megfelelő oldószer jelenlétében 10- vagy 11-helyzetben halogént tartalmazó közbenső vegyületté alakítjuk át. A 10,11-helyzetben telítetlen vegyület kialakítása ezután úgy kivitelezhető, hogy a halogéntartalmú közbenső vegyületet halogénhidrogén akceptorral kezeljük. Megfelelő halogénhidrogén akceptorokként a tercier amineket, mint pl. a trietilamint említjük meg. A nyerstermék megfelelő iners oldószerrel való extrakció útján nyerhető ki, és megfelelő oldószerből végzett ismételt átkristályosítással tisztítható meg. A szintézis 6., vagyis dehalogénezési lépését atmoszférikus nyomáson, katalitikus hidrogénezéssel folytatjuk le. A dehalogénezendő vegyületet megfelelő mennyiségű halogénhidrogén akceptort tartalmazó szerves oldószerben, mint pl. trietilaminban oldjuk, hogy a hidrogénézés közben keletkező halogénhidrogént eltávolítsuk. Az oldatot atmoszférikus nyomáson, megfelelő katalizátor, mint 10%-os aktívszénre kicsapott palladium jelenlétében addig hidrogénezzük, míg az elméleti mennyiségű hidrogén elnyelődik. A katalizátor és az oldószer eltávolítása után kapott nyers maradékot megfelelő oldószerrel trituráljuk a halogénhidrogén kicsapása végett és a kicsapott terméket szűréssel eltávolítjuk. Az oldószer elpárologtatása után a nyersterméket kapjuk, amelyet átkristályosítással tisztíthatunk. Mint fentebb már említettük, a dehalogéne-10 15 lidrofi 25 30 35 40 45 50 55 60 65 R" R" / / Mg+HalCH2 CH 2 CH 2 N tetrahidrofurán HalMgCH2 CH 2 CH 2 N R"> R'" 3
