152011. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható őrleményverőgép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI L1ÍHÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. II. 22. Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (MA—1229) Feltalálók: Fodor Zoltán gépészmérnök, Mezőcsáti Kálmán gépészmérnök, Theibsz József gépészmérnök, Budapest 152011 Szabadalmi osztály: 50 a Nemzetközi osztály: B 02 b Decimái osztályozás: Tulajdonos: Mezőgép- és Malomgépfejlesztő Intézet, Budapest Szabályozható őrleményverőgép 1 A találmány szabályozható őrleményverőgép. Mint ismeretes az őrlés után a felaprított gabona héjáról különösen nedves gabona esetén nehéz a rátapadt lisztszemcséket leválasztani. Ennek a feladatnak a végrehajtására alakultak 5 ki az őrlemény verőgépek, amelyek a héjra tapadt lisztrészeket nem további erélyes aprítással, hanem nagy sebességgel forgó ütközőkarok segítségével választják el, anélkül, hogy a héjat tovább aprítanák. Az ismert őrleményverő- 10 gépek ütközőkarokkal ellátott forgórészét perforált lemezköpeny veszi körül, amelynek nyílásain át a lisztszemcsék kihullanak. Ismeretesek mind víszintes, mind függőleges tengelyű őrleményverőgépek, melyeket a gép tengelyé- 15 vei összekapcsolt hajtómű működtet. A fejlettebb őrleményverőgépek függőleges tengelyűek, egyrészt azért, hogy a berendezés nagysebességű rotorjának kiporlását elkerüljék, másrészt, hogy az anyag továbbítását alulról felfelé végezve a 20 gravitáció hatását a berendezés elválasztó munkájánál hasznosítsák. Az ismert függőleges tengelyű őrleményverőgépek között az egyik legfejlettebb a 859.402 sz. német szabadalmi leírásban ismertetett meg- 25 oldás. Ez a berendezés függőleges tengelyű és kis munkafelületen nagy teljesítményt biztosít. A berendezés hátránya, hogy az őrlési munkához nem szabályozható, legfeljebb csak köpenycsere által. A köpenycsere azonban sok eset- 30 ben nem alkalmazható, mert nagyobb nyílású köpenyen durvább szemcsék is áthullanak, melyek hamutartalma magasabb és így a liszt hamutartalma is magas. Ennél a megoldásnál a szabályozás még a motor fordulatszámának változtatásával sem oldható meg. A fent ismertetett megoldás további igen jelentős hátránya, hogy a berendezés munkája az alsó köpenyrészen hatékony, míg a felső kétharmadrészen a berendezés alig dolgozik, ugyanis a héjas anyag a forgórész sebességére felgyorsul és így az ütőkarok, illetve a verőlapok már elválasztó hatást nem tudnak kifejteni. Mivel az ütközőkarok a forgórészhez radiálisán vannak erősítve, a forgó rotor és a köpeny közötti térben felfelé emelkedő őrlemény nem elég intenzíven van a köpenyhez szorítva, mely köpenyhez való szorítás hatására passzírozódnak át a lisztszemcsék a perforált lemez nyílásain. Ez a hátrány különösen nedves gabona esetén jelentős. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az ismert őrleményverőgépek az alábbi hátrányokkal rendelkeznek. Nem használják ki teljesen az egész köpeny munkafelületét. Az ütőkarok elsősorban emelőhatást fejtenek ki és az áthajtási munka csekély és így a berendezés teljesítménye alacsony. Az őrlemény a berendezésben már az alsó 1/3 részben a rotor sebességére felgyorsul és 152011
