152009. lajstromszámú szabadalom • Fényelektromos szög- és távmérő berendezés

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG j SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1961. IX. 23. (MA—1069) Közzététel napja: 1964. Ä1. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 152009 Szabadalmi osztály: 42 c 5—9 Nemzetközi osztály: G 01 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Tisza Sándor oki. fizikus, Budincsevits Andor tudományos kutató, Benedek Albert oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Magyar Optikai Művek, Budapest Fényelektromos szög- és távmérő berendezés 1 A geodézia a távolságok és magasságok meg­határozását szögmérésre vezeti vissza. A szög­mérést és a közvetett távolságmérést végző teodolitok irányzószállal ellátott távcsővel és osztott körskálával működnek. A teodolitos 5 szögmérés hátránya, hogy pontossága függ az irányzás, a skála és a leolvasás pontosságától, valamint a mérést végző személy ügyességétől, illetve gyakorlottságától. Az átlagos teodolitok­kal elérhető pontosság 1 :10*—1 : 105 . A felső 10 pontossági határ csak napokig tartó méréssel érhető el. Annak ellenére, hogy a teodolit könnyen ke­zelhető és szállítható aránylag egyszerű fel­építésű műszer, sok esetben áttértek a fény- 15 vagy rádiótávmérőkkel, pl. ún. geodiméterekkel történő közvetlen távolságmérésre, amivel a teodolitok említett hátrányait többé-kevésbé sikerült kiküszöbölni. Ugyanakkor azonban e korszerű műszerek elterjedésének útját állják 20 ezek hátrányai, nevezetesen hogy közvetlen tá­volságmérésre csak aránylag nagy távolságo­kon, 5000 m-en felül, használhatók elegendő pontossággal. Itt megjegyezzük, hogy a teodoli­tokkal is lehet közvetlen távolságmérést vé- 25 gezni, de csak legfeljebb 300 m-ig, legnagyobb pontossággal pedig csak mintegy 100 m-ig. A 100 m-től 500 m-ig terjedő távolságmérési tar­tományban tehát nem áll rendelkezésre nagyobb pontossággal mérő műszer. 30 A fényelektromos távmérők további hátrá­nya, hogy meglehetősen drága elemeket (60 MHz-es klisztron-oszcillátort, 10 MHz-es fény­modulátort stb.) tartalmaznak és bonyolult fel­építésűek. Legnagyobb hátrányuk azonban az, hogy mérési hibájuk első közelítésben arányos a mérendő távolsággal és a fény terjedési se­bességétől, ill. az időjárási viszonyoktól is függ. A mérési hiba nagyságrendje néhányszor tíz km-es távolságon 1 :105—1 : 5 • 105 , km-es tá­volságokon pedig 1 :2-104 —1-5-10 4 . A találmány fényelektromos szög- és távol­ságmérők körébe tartozik és célja ezek felso­rolt hibáinak messzemenő megszüntetése. A ta­lálmány szerinti berendezés evégből két fény­forrásból és két fényérzékelő elemet tartalmazó fényelektromos időmérő egységből áll, ahol is legalább az egyik fényforrást és az egyik fény­érzékelő elemet szabályozható, egyenletes for­dulatszámú hajtómotorral lehet elforgatni, míg a másik fényforrás, ül. fényérzékelő elem irá­nyítható. Amennyiben a berendezéssel csupán szögmérést akarunk végezni, akkor az annyi­ban egyszerűsödik, hogy fényforrásaihoz nem szükséges a hajtómotor, és hogy csak egy fény­érzékeny elemet és ehhez tartozó hajtómotort tartalmaz. Ha pedig a berendezéssel csupán tá­volságmérést akarunk végezni, akkor csak egy fényforrásra van szükség, melynek hajtómotora 152009

Next

/
Oldalképek
Tartalom