152006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonóanyagok és azokkal különleges hatást keltő bevonatok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. IV. 14. Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (LA—557) 152006 Szabadalmi osztály: 22 h Nemzetközi osztály: C 09 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Huisz József vegyész, Cserveni Béla vegyészmérnök, dr. Kovács Lajos vegyész Tulajdonos: Lakk- és Festékipari Vállalat, Budapest Eljárás bevonóanyagok és azokkal különleges hatást keltő bevonatok előállítására Ismeretes, hogy különféle tárgyak felületének bevonásakor a védőhatás elérése mellett egyidejűleg tetszetős, lehetőleg különleges hatást keltő bevonat előállítása is kívánatos. Ilyen szempontból különös jelentőséggel bír a he- 5 lyenként kiemelkedő domborzatokat képező, rücskös bevonat, amely durván megmunkált, egyenetlen felületre történő felvitel esetén a felület egyenetlenségeinek jelentős munkatöbblettel járó előzetes eltüntetését feleslegessé te- 10 szi, és emellett tetszetős hatást keltő bevonatot eredményez, E célra a szórással felvihető kalapácslakk bevonatot alkalmazzák kiterjedten, amely bevonat megszáradása után kalapácsütésekkel finoman megmunkált felület ha- 15 tását kelti. Az ismert kalapácslakk azonban csak ezüstös színárnyalatú, fémes megjelenést kölcsönöz a bevont tárgyak és a tetszetős hatást keltő szín változatok széles skálájának alkalmazását nem teszi lehetővé. 20 Vizsgálataink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy különleges hatást keltő bevonatok képzésére alkalmas bevonóanyagok állíthatók elő, ha szerves oldószerben vagy egymással elegyedő szerves oldószerek keveréké- 25 ben- ezen oldószerben vagy oldószerekben egymástól eltérő mértékben oldódó két vagy több filmképző anyagot oldunk. Az így nyert bevonóanyag a bevonandó felületre bármely önmagában ismert eljárással felvihető és meg- 3g száradás vagy beégetés után rendkívül tetszetős, helyenként kiemelkedő domborzatokat mutató, rücskös bevonatot képez. A száradás vagy beégetés során a kevésbé oldódó filmképző anyag csomókban koagulál, a jobban oldódó komponensből kialakuló összefüggő hártya pedig e csomókat rögzíti. A kevésbé oldódó filmképző anyag koagulálása felületi feszültséget csökkentő adalékanyagokkal — pl. Szilikonolajjal — megggyorsítható. Előzetes más színű alapozás esetén eljárásunk kettős színhatás elérését is lehetővé teszi. A találmány szerinti bevonóanyag alapvető filmképző anyagként alkidgyantákat tartalmaz, amelyek eltérő molekulasúlyúak és ezáltal eltérő oldhatóságúak. Két alkidgyanta komponenst alkalmazunk, amelyek 50%-os toluolos olatban mért, centripoise-ban kifejezett viszkozitásának aránya 1 : 1,2—1 : 12. Egymáshoz közel álló viszkozitású alkidgyanta komponensek használata esetén a találmány szerinti bevonóanyag olyan oldószerelegyben állítható elő, amelyben mindkét komponens jól oldódik, de amely elegy nehezebben illó oldószerében az egyik komponens nem oldódik és így a könynyebben illó oldószer elpárolgása után koagulál. A két, eltérő viszkozitású alkidgyanta súlyaránya 1:0,2—1:4. Eljárhatunk úgy is, hogy azonos alkidgyantából indulunk ki, ennek előbbi arány szerint vett részét pedig — mole-152006