151975. lajstromszámú szabadalom • Csigás töltőprés plasztikus anyagokhoz

151975 3 4 A 6. ábra a 3—5 ábrák szerinti példakénti kiviteli alak súrlódási viszonyait tünteti fel. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1. ábrán látható ismert csigaprés függő­leges elrendezésű. Kúpos 10 házában 11 mag van forgathatóan ágyazva, amelyen 12 csavar­felület van rögzítve. A 10 ház fölül 10a garattá bővül. Körkeresztmetszetű 10b kiömlő nyílá­sához 13 töltőtoldat csatlakozik. Az ilyen ismert csigás prés működésmódja a következő: A présen áthajtandó plasztikus anyagot 15 nyíl irányában vezetik a 10a garatba. A 11 ma­got és így a 12 csavarfelületet 16 nyíl irányá­ban forgatják. Ekkor a 12 csavarfelület a 10 ház bármelyik alkotója mentén 17 nyíl irányá­ban haladni látszik, miközben a bevezetett anyagot egyre szűkebb keresztmetszeten me­neszti, tehát sajtolja. Az átsajtolt anyag a 10b kiömlő nyíláson át 18 nyíl irányában a 13 töltő­toldatba és ebből a rajzon fel nem tüntetett tárolóba, például a 13 töltőtoldatra húzott mű­anyagzacskóba jut. A csigás présen áthajtott anyag és a vele érintkező 10c, 11a, 12a és 12b felületek közötti súrlódás alakulása a 2. ábrán látható, amelyen a sajtolt anyagot azonos kerületi sebességgel mozgó rétegekre bontva tüntettük fel. Láthat­juk, hogy minél közelebb esik valamely réteg a 11a, 12a és 12b felületekhez, kerületi sebes­sége annál inkább megközelíti a felületek kerü­leti sebességét: A 20a hivatkozási számmal jel­zett réteg gyakorlatilag a csigával mozog együtt, a 20b hivatkozási számmal jelzett réteg viszont a 10 ház viszonylagos kerületi sebességét veszi fel, vagyis gyakorlatilag nem végez ke­ringő mozgást. Látható az is, hogy az ismert csigás préseknél a belső 10c felület hasznos súr­lódó felületnek mondható része mindössze mint­egy harmadrésze a károsnak minősíthető 11a, 12a, és 12b felületnek. A találmány lényege mármost, hogy a hasz­nos és káros súrlódó felületek arányát lényege­sen eltoljuk a hasznos súrlódó felület javára. Ennek módja a 3. ábrán látható. Eszerint a ta­lálmány szerinti csigás prést az különbözteti meg a például az 1. ábrán látható ismert csigás préstől, hogy a 11 mag helytállóan a 12 csa­varfelület pedig a 11 mag körül forgathatóan van elrendezve. Evégből az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 11 mag át van fúrva. 21 furatán 22 tengely van átvezetve, amely fölül 23 tárcsában végződik. Ezen van — például he­gesztés útján — rögzítve a 12 csavarfelület, amely a 10 ház és a 11 mag közötti gyűrűs keresztmetszetű 25 térben helyezkedik el és a 22 tengellyel együtt forog. Az ábrázolt példa­kénti kiviteli alak esetén továbbá a 11 mag a menesztés 17 irányában kúposán szűkülő 10 házban ugyancsak a menesztés 17 irányában kúposán tágul, amivel egyszerűen és szilárdság­tani szempontból kedvezően biztosítható, hogy a gyűrűs keresztmetszetű 25 tér lefelé folyto­nosan szűküljön, amint azt a sajtolás szem­pontja megköveteli. Ezen túlmenően azonban az az előny is adódik, hogy a 12 csavarfelület­nek a tengelyirányban állíthatóan való elrende­zésével könnyen szabályozhatjuk a 12 csavar­felület és 10 ház 10c felülete, illetőleg a 11 mag 11a felülete közötti 28a, illetőleg 28b hézag szé­lességét anélkül, hogy a hézagok szélességének egyenlőségét megszüntetnők, amint ez könnyen belátható. A 11 mag helytálló elrendezése vi­szont lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti csigás prés gyűrűs keresztmetszetű 10b kiömlő nyílásban végződhessék, amelyhez a plasztikus anyagnak a 18 nyíl értelmében való távozását csak egyes helyeken megengedő 13 töltőtoldat csatlakozzék. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén négy ily nehely van négy anyag'­vezető 13a, 13b, 13c és 13d járat (4. ábra) alak­jában. Ugyancsak az ábrázolt példakénti kivi­teli alak esetén a 13 töltőtoldat anyagvezétő 13a, 13b, 13c és 13d járataiba egy-egy engedé­keny falú 26 szakasz van iktatva, amelyet a raj­zon fel nem tüntetett nyomóközeg forráshoz csatlakoztatható 27 kamra vesz körül, amint ezt az 5. ábrán az egyik anyagvezető 13a járat­tal kapcsolatban nagyobb léptékben is feltün­tettük. A találmány szerinti csigás prés ábrázolt pél­dakénti kiviteli alakjának működésmódja ab­ban különbözik az ismertétől, hogy a 12 csa­varfelület forgása közben a 11 mag helyben marad, tehát a sajtolt anyag és a présfelületek közötti súrlódási viszonyok viszonylag alap­vetően megváltoznak. Ez kitűnik a 6. ábrából, amelyen a 2. ábrához hasonlóan azonos kerü­leti sebességű pontokból álló görbéket tüntet­tünk fel. Láthatjuk, hogy a még ez esetben is káros, de elkerülhetetlen súrlódó felület most az előbbihez (11a, 12a és 12b felületek) viszo­nyítva a felére csökkent (12a és 12b felületek), a hasznos súrlódó felület viszont, amely az előbbi esetben a 10c felület két menet közötti részére korlátozódott, most a 11 mag szemben­fekvő 11a felületével megkétszereződött. A saj­tolt anyagot keringésre kényszerítő és így ká­ros súrlódó felület tehát ugrásszerűen csök­kent. Ennek megfelelően a hasznos súrlódó 10c és 11a felületien érintkező 20b anyagréteg most kétszer olyan hosszú mint előbb, a káros súr­lódó 12a és 12b felülettel haladó 20a réteg viszont sokkal rövidebb, mint az előző esetben. E kettős előnyös változás folytán a prés hatás­foka jelentősen megnő. A 10b kiömlő nyílást elérő anyag az anyag­vezető 13a, 13b, 13c és 13d járatokon át foly­tatja útját, amint azt példaként a 18a és 18c nyilak jelzik, majd a 26 szakasz (5. ábra) el­hagyása után elhagyja a prést. Ha a préselési sebességet módosítani kíván­juk, kétféleképpen járhatunk el. Változtathat­juk a 27 kamrában uralkodó nyomást (5. ábra), amelyet 30 nyilak érzékeltetnek. Ha a nyomást növeljük az engedékeny falú 26 szakaszok keresztmetszete csökken, az áramlási ellenállás 10 15 20 25 30 35 ÍO 45 50 55 Ü0 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom