151974. lajstromszámú szabadalom • Örlőberendezés hengersorokkal

151974 4 szempontjából különösen erős a korlát a lengőhengereket összekötő tengelykapcsolóknál, ahol olyan mozgékony tengelykapcsolókat kell alkalmazni, melyek kellő rugalmasságuk mellett nagyobb tengelytáv és a tengelyek nagyobb szögben állásának kiegyenlítését biztosítják, továbbá a hengerek tengelytávjának üzemközbeni vátoztatását, egyrészt az őrlőrés módosítása eélj álból, másrészt, hogy ha kemény anyag (vas) kerül valamelyik hengerpár hengerei közé, akkor a rugóval leszorított lengőhenger a fixen ágyazott gyorshengertől el tudjon távolodni. A találmány tárgyát képező megoldások .azt célozzák, hogy a tengelykapcsolóik terhelését csökkentsük és biztosítsuk minél több henger egy őrlőberendezésben való összefogását. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy az őrlőberendeziés hajtásét és a sebességkülönbséget biztosító áttételt legalább egy hengerpárral választjuk el egymástól. Ennek magyarázatát á rajz alapján adjuk, ahol: az 1. ábra a teljesítmény elvi megoszlását tünteti fel. A 2. ábra ismert hengersor nézete. A 3—7. ábrák a találmány szerinti őrlőberendezés különféle példakén ti kiviteli alakjait tüntetik fel a 2. ábrához hasonló nézetben. A 2—7. ábrákon azonos hivatkozási számok hasonló részieteket jelölnek. Az ábrákon szereplő nyilak azt jelzik, hogy honnan hová megy a teljesítmény. A tengelykapcsolók teljesítményének meghatározásánál az 1 és 2 jelű hengerekből álló hengerpár mint kis áttételű simahengerpár van figyelembevéve. A gyorshengerre kívülről táplált teljesítmény példáként 6 kW, a lassúhengerről visszatáplált teljesítmény a csapsúriódás októl eltekintve 7 kW, így a gyarshengeren levő összes teljesítmény 13 kW. Az 1' és 2' jelű hengerekből állói hengerpár példakém nagy áttételű rovátkolt hengerpár, ahol a gyorshengerre táplált külső teljesítmény 7 kW, a lassúhengerről a gyorsra visszatáplált teljesítmény 3 kW, így a gyorshengeren levő összes teljesítmény 10 kW. A tengelykapcsolókon levő teljesítmény meghatározásánál a súrlódási veszteségektől mindenütt eltekintettünk. Az 1. ábra egy simahengerpár (dara-, derceőrlő) teljesítményének elvi megoszlását tünteti fel mérési adataink alapján. Az 1 nyíl irányában vezetjük be a hajtóteljesítményt a megoszlást szemléltető folyamatba,. A nyilak irányára merőleges méretek (ia folyam szélessége) a teljesítmények nagyságát ábrázolják, a felvett léptéknek megfelelően. Az 1 nyíl a meghajtó elektromotor hálózati teljesítmémvét. 2 nyíl a motor önfogyasztását, 3 a meghajtószíjban eltűnő teljesítmény jelzi. A motor teljesítményéből levonva a veszteségeket megkapjuk a gyorshengerre jutó 4 külső teljesítményt. A gyorshengerre azonban nemcsak a szíjon keresztül táplálunk teljesítményt, hanem jelentős teljesítményt táplál erre vissza a hengerek közötti áttételt biztosító fogasfcerékpáron keresztül a lassúhenger is, mely teljesítményét az őrleményen keresztül előzőleg kapta a gyors-5 hengerről. A lassúhengerről a gyorshengerre visszatáplált teljesítményt az, 5 nyíl jelzi. Ez az ábra szerint nagyobb mint a motorról betáplált teljesítmény. A gyarshengeren tehát jelentős teljesítmény van. E teljesítmény egy 10 része a terméken keresztül a lassúhengerre kerül, amit a 6 nyíl jelez, másik része pedig, amit a 7 nyíl mutat, aprítómunkaként (8 nyíl) az őrleménnyel megy el, illetve az őrlemény felmelegítésére és a hengerek melegen tartá-13 sara, továbbá a gyorshenger csapágysúrlódásainak legyőzésére (9 nyíl) szolgál. Az őrleménynyel a lassúhengerre átvitt teljesítmény ,(6 nyíl) egyrésze a csapágysűrlódások legyőzésére (10 nyíl), másik része a két henger közötti 20 sebességkülönbséget biztosító áttételi mű veszteségeinek fedezésére '(11 nyíl) fordítódik. A megmaradó teljesítmény táplálódik vissza a gyorshengerre (5 nyíl). A ma ismert hengerösszekötéseket az jellem-23 z;i, hogy a sebességkülönbséget biztosító áttételi mű a meghajtás mellett nyer elhelyezést (2. ábra), mert az az általános szemlélet érvényesül, hogy a gyorshenger hajtja a lassút, illetve a visszatáplált teljesítmény jelentékte-H0 len. E helytelen szemléletre alapozott hengerösszekötésnél nagy igénybevételek esnek a tengelykapcsolókra és így csupán 3—4 hengerpár hengereit lehet tengelykapcsolókkal összekötni. A sebességkülönbséggel őrlő hengerpárok ?<5 energiaviszonyainak tisztázásával, illetve abból a felismerésből kiindulva, hogy az üresjárattól, illetve egész gyenge terheléstől eltekintve normál üzemi viszonyoknál nem a gyorshenger hajtja a lassút, hanem a lassúhenger az őrle-40 ményen keresztül kapott teljesítményt az áttételi művön keresztül visszatáplálja a gyorshengerre, tehát a lassúhenger haj tóbenger, továbbá tisztázva, hogy a lassúhengerről a gyorshengerre visszatáplált teljesítmény különösen a '"> kis sebességkülönbséggel dolgozó simahengereknél igen jelentős (meghaladhatja a külső teljesítmény kétszeresét is), lehetővé teszi a találmány szerinti ésszerűbb hengerösszdkötési módok kialakítását. 50 A jelenleg használt hengerösszekötési mód elvi megoldását a 2. ábra tünteti fel, ahol két egymásmelletti hengerpár van egy őrlőberendezésként összekötve és a sebességkülönbséget 55 biztosító áttétel a gyorshengersort meghajtó tárcsa mellett van elhelyezve. Ez ismert megoldásnál motorról a 3 ékszíj tárcsával hajítják meg a 4 tengelyt, mely a hajtó- és a 6 áttételi művet az rí tengelykapcsolón keresztül a C0 gyarshengersorral köti össze. A gyorshengersort alkotó 1 hengereket az v-z tengelykapcsoló köti össze. A 3 hajtótárcsa mellett levő 6 áttételi művön keresztül hajtunk át az 5 tengelyre, illetve a lassúhengersorról a gyorshen-65 gersorra. A lassúhengersort mi tengelykapcsoló 2