151973. lajstromszámú szabadalom • Közelítő kerékpár, főleg gépi vontatásra
a MAGYAR NÉPKÖZT ASS ASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. X. 01. Közzététel napja: 1964. X. 23. í Megjelent: 1965. XII. 01. (ZE—208) 151973 Szabadalmi osztály: 45 f 23/04 Nemzetközi os'.ii'.j: A 01 g 23/04 Decimái psztályozáa: 634.0.232.4:631.336.6 'Feltaláló: Papp István erdésztechnikus, Sárospatak Tulajdonos: Zemplénhegységi Állami Erdőgazdaság, Sárospatak Közelítő kerékpár főleg gépi vontatásra A találmány közelítő kerékpár főleg gépi vontatásra. A fakitermelésnél a közelítés fogalmába tartozik a fa döntési helyének közvetlen környezetében végzett szállítás. Ide tartozik a rönkök 5 és nagyobb választékok szállítása mellett az egyéb apró választék — mint tűzifa stb. — Barangoláshoz, összerakáshoz való összehordása is. Jelenleg a közelítés általánosságban két lépésben történik. Először a tulajdonképpeni kö- 10 zelítéssel a nagyobb választékot fogatos vagy más módon való közelítéssel kihozzák az erdei út szélére, majd innen szállítják tehergépkocsival a tárolóhelyre. Kisebb választéknál a közelítést gyakran kézi erővel végzik, nagyobb 15 választéknál igen sok helyen még ma is a. csúsztatást, illetve vontatást alkalmazzák. A csúsztatás, vontatás, sőt még a fogatos közelítés is, a fa vonszolása miatt károsítja a talajt, a lábon maradó állományt és az újulatot. 20 Ismeretesek ugyan fúvott gumiabronccsal ellátott közelítő kerékpárok is, amelyekkel a közelíteni kívánt faanyagot a közelítés során a talajról felemelik, ezek azonban lejtős terepen nehezen irányíthatóak és a fogatot nagyon 25 igénybeveszik. Az összes ismert közelítő kerékpárok általános jellemzője, hogy rakodóterük rakoncákkal növelhető. Bár a rákoncák a közelítő kerékpár felterhelhetőségét növelik, azonban alkalmazá- 30 suk a közelítés munkáját nagy mértékben nehezíti. A rakoncákat ugyanis a kezelítő kerékpár rakoncafészkeibe terhelés előtt kell felszerelni és rögzíteni, és azok csak a terhelés után, a rögzítés oldásakor távolíthatók el. Ebből következik, hogy a közelítő kerékpár felterhelése és leterhelése során a közelített faanyagot minden esetben a rákoncák felett kell átemelni, ami többletmunkát, többlet energiafelhasználást és hosszabb rakodási időt jeleni. A rákoncák rögzítése az eddig ismert közelítő kerékpároknál feltétlenül szükséges, mert a rákoncák kirázódása során a rakomány könnyen ledől, ami nemcsak többletmunkát, hanem úgy a fogatra, mint a kisérőre súlyos baleseti veszélyt jelent. További hátránya az ismert közelítő kerékpároknak az is, hogy azok csak fogatos közelítésre alkalmasak, azaz a közelítés gépesítése nem volt megoldható. A felterhelésre és leterhelésre külön rakodóberendezések és emelőszerkezetek szükségesek. Bár ismeretesek olyan közelítő kerékpárok is, amelyek emelőszerkezettel vannak ellátva, azonban ezeknek az emelőszerkezeteknek a gépesítése nem volt megoldható, azok csak emberi erővel működtethetők. Ebből a tényből következik, hogy a közelítő kerékpáron, ezideig alkalmazott emelőszerkezetek csupán kis ernelőmegasság mellett alkalmazhatók és a tulajdonképpeni közeli tés-151973
