151967. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópos rendszerű elfordítható tető, közúti- és sínjárművekhez

151967 9 6 van olyan kialakításban, hogy a két belső 2 te­tőrész és hasonlóképpen a 3 külső fedőlemezek részarányosán helyezkednek el a kocsi hosszanti középsíkjához viszonyítva. E részeknek az elfor­dítása ugyancsak oly módon történik, hogy azok megtartják részarányos helyzetüket. Tekintettel arra, hogy a két pár szerkezeti kialakítása és működése azonos, a következőkben csak az egyik párt ismertetjük. A 2 fedélrészek önhordó darabokat alkotnak és csupán a kocsi homlokfalainál levő helyben­álló 4 csapágyak körül forgatható 5 hordozó oszlopokon támaszkodnak. Ilyen módon ezek a 2 fedélrészek"- a jármű teljes hosszát áthidal­ják, vagyis a teljes rakodónyílásra terjednek. Csukott tetőnél a jármű közepén elhelyezkedő ütköztetés, vagyis a 2 és 2a fedéllemezek érint­kezése biztosítékot nyújt az eső és hó behato­lása ellen, úgy amint azt példaképpen a 3. ábra mutatja. A működés biztonságát vagyis a jó tö­mítést azonban hosszú járműveknél az egyen­lőtlen rugalmas áthajlás hátrányosan befolyá­solhatja az esetben, ha az egyik fedélrész más­képp deformálódik mint a másik. E hátrány ki­küszöbölése végett ismert eszközöket alkalmaz­hatunk, amelyek ezt a két fedélrészt egymással azonos helyzetbe, tehát a kívánt magasságba viszik vagy ebben tartják, ha erre szükség van. A 2 fedélrész külső éle a 4. ábra szerint olyan kialakítású, hogy visszahajlított vagy pereme­zett 14 hosszanti lemezrészébe az ugyancsak ívelt alakú, tehát áthajlított 13 lemezrész nyú­lik be, mely utóbbi a 3 fedőlemezhez van erő­sítve. A külső 3 fedőlemez nagyon könnyű, te­hát csekély súlyú szerkezetű rész, amely csukott tetőnél egyrészt a már említett módon hosz­szanti szélével a 2 fedélrész szélével kapcso­lódva jó zárást biztosít, másrészt pedig külső hosszanti szélével szabadon mozoghat a 6 gör­gők felett. Ezt a 6. ábra szemlélteti olyan pél­daképpeni kivitelnél, amely az időjárás viszon­tagságai ellen biztosítékot nyújt. A 6 görgők a 7 oldalfal keretének felső részén vannak. A tető nyitásánál a 2 belső' fedélrészek szá­mára készített 5 tartóoszlopot egy magában véve ismert 8 hajtószerkezettel, pl. kézi erővel elfordítjuk 4 csapágya körül. Természetesen lehet elektromos, pneumatikus vagy hidraulikus hajtást is alkalmazni. Ily módon csak a jármű egyik végén levő 5 oszlopot fordítjuk el, ez pe­dig a 9 rudazat segítségével és a 10 tengely közvetítésével a másik oszlopot is ugyanilyen szöggel elfordítja. Ezzel érjük el azt, hogy a fedélrész teljes hossza mentén ugyanazzal a szöggel fordul el. Alkalmazunk még egy ener­giatárolót, pl. 11 rugót is, hogy a nyitásnál a részek ne essenek hirtelen, a csukás munkája pedig könnyebb legyen. Amilyen mértékben a nyitásnál a 2 fedélré­szek elfordulnak, úgy mozognak a velük csuk­lósan és eleinte még a 4. ábra szerint oldhatat­lanul kapcsolt 3 fedőlemezek is ferdén lefelé. Ez utóbbi mozgás tehát a 6 görgőkön a kocsi oldala felé történik. Ez a művelet addig tart, amíg a külső fedőlemez 12 súlypontja a jármű keresztmetszetén belül van, vagyis az 1. ábra szerint ez a súlypont a fent ágyazott 6 görgő­től jobbra helyezkedik el. Amint a súlypont el­hagyja a görgőt, vagyis ha a jármű keresztmet­szetén kívül kerül, akkor ez a súlypont már a 6 görgőtől balra helyezkedik el (1. ábra) és ekkor a 3 fedőlemezt balra elfordító billentő nyomaték keletkezik. Ezáltal a két fedélrész kapcsolata megszűnik vagyis ez a két rész egy­mástól oldódik. Az oldódás az 5. ábra szerint úgy történik, hogy a 6 görgőtől balra levő fedélrész eltávo­zik a 13 és 14 ívelt lemezrészektől, ill. ez utób­biak szétkapcsolódnak. Ez akkor következik be, amikor a 3 fedőlemezen ágyazott 15 görgő érint­kezésbe kerül a 2 fedélrész alsó felületén meg­erősített 16 támasztófelülettel. Ha az 5 oszlop elfordítását tovább folytatjuk és ezzel a 2, va­lamint 3 tetőrészek is tovább mozognak, az utóbbin levő 17 ütköző érintkezésbe kerül a 6 görgővel, miáltal további elfordítás már nem lehetséges. A 2. ábra szemlélteti ezt a helyze­tet, amelynél a 3 fedőlemezt tovább nem fordít­hatjuk. Az önmagában tovább fordított 2 fedél­rész 16 támasztófelülete a 15 görgő mentén ha­ladva eléri a végleges nyitási helyzetet, mely­nél a tető mindkét része teljesen szabaddá tette a jármű felső nyílását. A 2. ábra azt is szem­lélteti, hogy a jármű teteje tényleg teljesen hoz­záférhető, ill. szabad. A tető zárását értelemszerűen az ellenkező műveletekkel hajtjuk végre. A 2 fedélrészt a hajtóeszközökkel befelé fordítjuk, miáltal a 16 támasztófelület a 15 görgők mentén elhalad, a 3 fedőlemez pedig kisebb ide-oda lengő mozgá­soktól eltekintve még nem mozog, ill. a befelé való elfordulást még nem kezdi meg. Mikor azonban az ívelt vagy peremezett 13 és 14 le­mezrészek egymásba kapcsolódnak, a 2 fedél­rész a 3 fedőlemezt is magával viszi. Mikor ez utóbbinak 12 súlypontja megint a 6 görgő má­sik oldalára kerül, akkor ez a fedőlemez átbil­len vagyis lefelé fordul el, miáltal a 13 és 14 részek jobban egymásba kapcsolódnak és a 2, valamint 3 darabok együttesen a zárt helyzetbe kerülnek. Ha különleges időjárási vagy klimatikus vi­szonyokkal kell számolni, vagy ha az üzemi viszonyok különlegesek, a tetőrészek egymásba való kapcsolódása esetleg nem jön létre meg­bízhatóan. Ilyen esetekben az a billenő mozgás, amit a súlypont említett eltolódása létesít, a találmány értelmében emellett még kénysze­rűen is vezérelhető. Az ilyen kényszermozgás azt eredményezi, hogy a 3 külső fedőlemez biz­tosan kapcsolatba lép a 2 fedélrésszel és a szét­kapcsolódás vagy oldás is biztosan létrejön. Az említett nehézségeket, vagyis a nem-tökéletes kapcsolódást egy túlzott rugalmas áthajlás okoz­hat, amit viszont hóteher vagy jégképződés eredményezhet. Az ilyen zavarok kiküszöbölése végett a 7. és 8. ábra szerint az illető esetnek megfelelő egymástól mért távolságokban, a külső 3 fedőlemez 13 ívelt lemezrészének hossza mentén egy további meghajlított részt, éspedig 10 15 20 25 ao 35 40 45 50 5b 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom