151967. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópos rendszerű elfordítható tető, közúti- és sínjárművekhez
151967 9 6 van olyan kialakításban, hogy a két belső 2 tetőrész és hasonlóképpen a 3 külső fedőlemezek részarányosán helyezkednek el a kocsi hosszanti középsíkjához viszonyítva. E részeknek az elfordítása ugyancsak oly módon történik, hogy azok megtartják részarányos helyzetüket. Tekintettel arra, hogy a két pár szerkezeti kialakítása és működése azonos, a következőkben csak az egyik párt ismertetjük. A 2 fedélrészek önhordó darabokat alkotnak és csupán a kocsi homlokfalainál levő helybenálló 4 csapágyak körül forgatható 5 hordozó oszlopokon támaszkodnak. Ilyen módon ezek a 2 fedélrészek"- a jármű teljes hosszát áthidalják, vagyis a teljes rakodónyílásra terjednek. Csukott tetőnél a jármű közepén elhelyezkedő ütköztetés, vagyis a 2 és 2a fedéllemezek érintkezése biztosítékot nyújt az eső és hó behatolása ellen, úgy amint azt példaképpen a 3. ábra mutatja. A működés biztonságát vagyis a jó tömítést azonban hosszú járműveknél az egyenlőtlen rugalmas áthajlás hátrányosan befolyásolhatja az esetben, ha az egyik fedélrész másképp deformálódik mint a másik. E hátrány kiküszöbölése végett ismert eszközöket alkalmazhatunk, amelyek ezt a két fedélrészt egymással azonos helyzetbe, tehát a kívánt magasságba viszik vagy ebben tartják, ha erre szükség van. A 2 fedélrész külső éle a 4. ábra szerint olyan kialakítású, hogy visszahajlított vagy peremezett 14 hosszanti lemezrészébe az ugyancsak ívelt alakú, tehát áthajlított 13 lemezrész nyúlik be, mely utóbbi a 3 fedőlemezhez van erősítve. A külső 3 fedőlemez nagyon könnyű, tehát csekély súlyú szerkezetű rész, amely csukott tetőnél egyrészt a már említett módon hoszszanti szélével a 2 fedélrész szélével kapcsolódva jó zárást biztosít, másrészt pedig külső hosszanti szélével szabadon mozoghat a 6 görgők felett. Ezt a 6. ábra szemlélteti olyan példaképpeni kivitelnél, amely az időjárás viszontagságai ellen biztosítékot nyújt. A 6 görgők a 7 oldalfal keretének felső részén vannak. A tető nyitásánál a 2 belső' fedélrészek számára készített 5 tartóoszlopot egy magában véve ismert 8 hajtószerkezettel, pl. kézi erővel elfordítjuk 4 csapágya körül. Természetesen lehet elektromos, pneumatikus vagy hidraulikus hajtást is alkalmazni. Ily módon csak a jármű egyik végén levő 5 oszlopot fordítjuk el, ez pedig a 9 rudazat segítségével és a 10 tengely közvetítésével a másik oszlopot is ugyanilyen szöggel elfordítja. Ezzel érjük el azt, hogy a fedélrész teljes hossza mentén ugyanazzal a szöggel fordul el. Alkalmazunk még egy energiatárolót, pl. 11 rugót is, hogy a nyitásnál a részek ne essenek hirtelen, a csukás munkája pedig könnyebb legyen. Amilyen mértékben a nyitásnál a 2 fedélrészek elfordulnak, úgy mozognak a velük csuklósan és eleinte még a 4. ábra szerint oldhatatlanul kapcsolt 3 fedőlemezek is ferdén lefelé. Ez utóbbi mozgás tehát a 6 görgőkön a kocsi oldala felé történik. Ez a művelet addig tart, amíg a külső fedőlemez 12 súlypontja a jármű keresztmetszetén belül van, vagyis az 1. ábra szerint ez a súlypont a fent ágyazott 6 görgőtől jobbra helyezkedik el. Amint a súlypont elhagyja a görgőt, vagyis ha a jármű keresztmetszetén kívül kerül, akkor ez a súlypont már a 6 görgőtől balra helyezkedik el (1. ábra) és ekkor a 3 fedőlemezt balra elfordító billentő nyomaték keletkezik. Ezáltal a két fedélrész kapcsolata megszűnik vagyis ez a két rész egymástól oldódik. Az oldódás az 5. ábra szerint úgy történik, hogy a 6 görgőtől balra levő fedélrész eltávozik a 13 és 14 ívelt lemezrészektől, ill. ez utóbbiak szétkapcsolódnak. Ez akkor következik be, amikor a 3 fedőlemezen ágyazott 15 görgő érintkezésbe kerül a 2 fedélrész alsó felületén megerősített 16 támasztófelülettel. Ha az 5 oszlop elfordítását tovább folytatjuk és ezzel a 2, valamint 3 tetőrészek is tovább mozognak, az utóbbin levő 17 ütköző érintkezésbe kerül a 6 görgővel, miáltal további elfordítás már nem lehetséges. A 2. ábra szemlélteti ezt a helyzetet, amelynél a 3 fedőlemezt tovább nem fordíthatjuk. Az önmagában tovább fordított 2 fedélrész 16 támasztófelülete a 15 görgő mentén haladva eléri a végleges nyitási helyzetet, melynél a tető mindkét része teljesen szabaddá tette a jármű felső nyílását. A 2. ábra azt is szemlélteti, hogy a jármű teteje tényleg teljesen hozzáférhető, ill. szabad. A tető zárását értelemszerűen az ellenkező műveletekkel hajtjuk végre. A 2 fedélrészt a hajtóeszközökkel befelé fordítjuk, miáltal a 16 támasztófelület a 15 görgők mentén elhalad, a 3 fedőlemez pedig kisebb ide-oda lengő mozgásoktól eltekintve még nem mozog, ill. a befelé való elfordulást még nem kezdi meg. Mikor azonban az ívelt vagy peremezett 13 és 14 lemezrészek egymásba kapcsolódnak, a 2 fedélrész a 3 fedőlemezt is magával viszi. Mikor ez utóbbinak 12 súlypontja megint a 6 görgő másik oldalára kerül, akkor ez a fedőlemez átbillen vagyis lefelé fordul el, miáltal a 13 és 14 részek jobban egymásba kapcsolódnak és a 2, valamint 3 darabok együttesen a zárt helyzetbe kerülnek. Ha különleges időjárási vagy klimatikus viszonyokkal kell számolni, vagy ha az üzemi viszonyok különlegesek, a tetőrészek egymásba való kapcsolódása esetleg nem jön létre megbízhatóan. Ilyen esetekben az a billenő mozgás, amit a súlypont említett eltolódása létesít, a találmány értelmében emellett még kényszerűen is vezérelhető. Az ilyen kényszermozgás azt eredményezi, hogy a 3 külső fedőlemez biztosan kapcsolatba lép a 2 fedélrésszel és a szétkapcsolódás vagy oldás is biztosan létrejön. Az említett nehézségeket, vagyis a nem-tökéletes kapcsolódást egy túlzott rugalmas áthajlás okozhat, amit viszont hóteher vagy jégképződés eredményezhet. Az ilyen zavarok kiküszöbölése végett a 7. és 8. ábra szerint az illető esetnek megfelelő egymástól mért távolságokban, a külső 3 fedőlemez 13 ívelt lemezrészének hossza mentén egy további meghajlított részt, éspedig 10 15 20 25 ao 35 40 45 50 5b 60 3