151957. lajstromszámú szabadalom • Önműködően záró reteszszerkezet, különösen billenőszekrényes járművek billenőszekrényeinek az alvázhoz történő rögzítésére

X&XO<J I 3 igzített, a reteszrúd tengelyéhez képest kitérő ányban mozgó foga és az állórészhez (az alváz-3z) rögzített, ugyancsak a reteszrúd tengelye tellett elhelyezett, a fognak a reteszrúd ten­slyére vetített szélességén belül végződő vagy 2t a reteszrúd karjának vastagságai belül meg-3zelítő támasztófelülettel ellátott ütközőeleme an. A szerkezet működése a következő: Amikor kioldjuk a zárást és a reteszrudat a igó ellenében a karnál fogva kihúzzuk a retesz­üekből, a kar elforgatásával megtámasztjuk a íozgórészhez rögzített fog oldalán. Amikor a íozgó rész eltávolodik (a billenőszekrény fel­illen) és a fog kihúzódik, a reteszrúd karját a ugóerő előreviszi, de mert az állórészhez (az lvázhoz) rögzített ütköző megakasztja, ez a eteszrudkt továbbra is nyitott állapotban tart­a. Amikor a mozgórész visszamozog (a billenő­zekrény az alvázra ül), a fog beleütközik az itközőrészre támasztott karba és azt az ütköző­ől lenyomja. Egyidejűleg a mozgórész retesz­üle is bekerül az állórész reteszfülei közé. A eteszrúd megtámasztása megszűnvén, a rugó . reteszrudat előremozgatja a reteszfülekbe és zzel a reteszelés önműködően pusztán a billenő­zekrény visszamozgása következtében megtör­ténik. A találmányt jobb megérthetősége végett an­íak egy kiviteli példájának nyomán a csatolt 'ajzon szemléltetjük. Az 1. ábra a szerkezetet nyitott állapotban, ie még az alvázon ülő billenőszekrénnyel, a 2. ibra ugyancsak nyitott állapotban, felemelt DÍllenőszekrénnyel, a 3., ábra pedig visszaenge­iett billenőszekrénnyel, zárt állapotban ábrá­zolja. Äz ábrákon láthatjuk az 1 alvázgerendára szerelt 2 álló reteszfüleket, a 3 rugóházat, amely­ben elhelyezett rugó a 4 reteszrudat a 2 álló reteszfülek irányába nyomja, a 4 reteszrúd 5 karját és a 6 ütközőelemet annak 7 túlnyúló részével, valamint a 8 billenőszekrény-gerendát a rászerelt 9 mozgó reteszfüllel és a 10 foggal. Az 1. ábrán a szerkezetet abban a helyzetben látjuk, amikor még az alvázon ül a billenő­szekrény, vagyis az 1 alvázgerendán rajta fek­szik a 8 billenőszekrény-gerenda, de a retesz­szerkezetet már kinyitottuk azáltal, hogy a 4 reteszrudat a 2 álló reteszfülekből és a 9 mozgó reteszfülből a rugónyomás ellenében kihúztuk és az 5 kart a 10 fog oldalára ráfordítottuk. E helyzetben tehát a 4 reteszrudat nyitó hely­zetében az 5 kar révén a 10 fog tartja. A 2. ábra a szerkezetnek azt a helyzetét mu­tatja be, amelyben a billenőszekrényt már fel­billentettük — vagyis a 8 bülenőszekrény­-gerenda az 1 alvázgerendáról már elmozdult. A 8 billenőszekrény-gerendával együtt mozdult el a 9 mozgó reteszfül és a 10 fog is. A 10 fog­ról szükségszerűen lecsúszott 5 kar és a rugó­hatás a 4 reteszrudat kismértékben előre moz­gatta, amíg az 5 kar a 6 ütközőelembe nem üt­között. E helyzetben tehát a 4 reteszrudat még 4 mindig nyitó helyzetében az 5 kar révén a 6 ütközőelem tartja. • A 3. ábra a szerkezetet a billenőszekrénynek ismét visszabillentett helyzetében ábrázolja, vagyis a 8 billenőszekrény-gerenda ismét rajta fekszik az 1 alvázgerendán. Ebbe a helyzetébe való mozgása közben a 10 fog lenyomta az 5 kart a 6 ütközőelemről, aminek következtében a most már teljesen felszabadult rugóerő a 4 reteszrudat teljesen előrenyomta a 2 álló retesz­fülek és a billenőszekrénnyel együtt közéjük mozgott 9 mozgó reteszfül nyílásába, amivel a reteszelést elvégezte. A 10 fog kiképzése különböző alakú lehet, lényeges azonban, hogy a lefelé tartó mozgása közben beleütközzék a 6 ütközőelemnek neki­feszülő 5 karba és azt arról lenyomni képes legyen. Mivel a járómű mozgás közben is de­formálódni igyekszik, ahhoz, hogy a szerkezet zárt állapotában a fogaknak megfelelő oldal­játékot biztosíthassunk, célszerű a fognak a szá­rán vékonyabb kiképzést adni (bunkós, vagy kampós forma). A 6 ütközőeíem példánkon azért van a 7 túl­nyúló résszel ellátva, hogy ez a túlnyúló rész megakadályozza az 5 kar túllendítését a kézi ráfordítás esetében, vagy elmozdulását a 10 fog felfelé mozgásának esetén súrlódása következté­ben és az 5 karnak mindenkor a legjobb meg­támasztást teremtő helyzetet biztosítson. A billenőszekrények egyik formája hátra bil­lenthető. Ebben az esetben a reteszszerkezeteket a billenőszekrénynek a menetirány szerinti elülső oldalán kell elhelyezni, míg hátul forgó­csapok vannak alkalmazva. Sokszor azonban előnyösebb az olyan billenőszekrény, amely oldalra billenthető és így az áru oldaldepóniába üríthető. A kézenfekvő megoldás most is az lehetne, hogy azon az oldalon, amelyre a szek­rényt billenteni kívánjuk, alkalmazzuk a csa­pokat, a másikon pedig a rögzíthető reteszt. Nyilvánvalóan sokkal előnyösebb azonban az a megoldás, amelynél a billenőszekrény tetszés­szerint bármely oldalra billenthető. Ez csak akkor valósítható meg, ha a reteszek egyben csapokul is szolgálnak és tetszés szerint lehet őket csapokul vagy reteszekül- használni. Ennek a feltételnek a találmány szerinti reteszszerke­zet a már ismertetett, biztonságot szolgáló elő­nyök teljes fenntartásával megfelel és a billenő­szekrény tengelye is képezhető, ha a két billenő­tengely mindenikének vonalában •— egyéb for­gócsap elhagyásával — legalább két-két. a talál­mány szerinti reteszszerkezetet alkalmazunk. Ekkor a tengelyként használt reteszszerkezetet zárva tartjuk és a másik oldalon levő retesz­szerkezeteket használjuk csupán nyitható rete­szek gyanánt. Zárt állapotban ugyanis az előző ábrákon látható 4 reteszrúd a 2, 9 reteszfülek­kel csapszerkezetet alkot, amely azonban ön­működően záródó, rugóval biztosított retesz­szerkezetként működik, ha a 4 reteszrudat a 2, 9 reteszfülekből a már leírt módon az 5 fo­gantyú segítségével kihúzzuk. A találmány szerinti reteszszerkezetnek ezt 10 15 20 25 80 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom