151947. lajstromszámú szabadalom • Külmotoros hajóhajtás

151947 1 4 tése csak úgy végezhető el, ha a kezelő, ill. szerelő személy a hajótestből csónakra száll, csónakban ülve megbontja a hajtómű nadrág­csövét, az állítást kézi hajtórúddal fogaskerék és fogasléc segítségével elvégzi, majd a rögzítő bilincseket újra zárja. Ez bonyolult művelet és figyelembe véve, hogy egy-egy jól kihasznált uszálynál hetenként legalább egy-két alkalom­mal üresen is és terhelten is mozgatják az uszályt, elég gyakran szükséges művelet. A mai korszerű szállítási követelményeknek ez a meg­oldás, illetve szerkezetkivitel már nem felel meg. A találmány célja külmotoros hajóhajtáshoz olyan hajtómű szerkezet létesítése, amelyet a hajótestből, ' illetve kormánypultról kezelve mind a hajópropeller-elfordítás, mind a pro­peller emelése, illetve süllyesztése rövid idő alatt kényelmesen és üzembiztosan elvégezhető. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy hajtószerkezetének ihajtóműházában vízzáróan behúzható, alsó hajtóműházat és pro­pellert tartó csőtengelye, a hajtóműházban a csőtengelyen egy-egy a csőtengellyel siklóretesz, illetve menet segítségével kapcsolódó fogaske­reke, az említett fogaskerekeket együtt, és ten­gelyirányú elmozdítása után csak a menet se­gítségével kapcsolódó fogaskereket meghajtó, a hajóhajtás kormányzópultjáról lánchajtással és csigahajtással forgatható fogaskereke, és a haj­tóműházban a csőtengely felső végén a csőten­gelyre erősített tartógyűrűk között körbeforgat­hatóan felfogott, a csőtengellyel együtt emel­kedő, illetve süllyedő, az alsó hajtóműházban levő fogaskerékszivattyúval a csőtengelyben ve­zetett csövön keresztül összeköttetésben levő olajgyűjtő gyűrűje van. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt ki­viteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az ábra a találmány szerinti hajtószerkezet metszete, részben nézete. A hajtószerkezet az 1 hajtóműházban, a haj­tóműház alsó nyúlványába tömítetten beszerelt 2 csőtengelyben, valamint a csőtengelyhez alul csatlakozó 3 alsó hajtóműházban foglal helyet, így a hajtóműszerkezet alkatrészeivel víz köz­vetlen kapcsolatba nem kerülhet. A meghajtó mozgást a meghajtó motorról az 5 és 6 kardáncsuklókon, a 7 bordástengelyen, 8 bordáshüvelyen és 9 tengelyen keresztül a 4 tengely közvetíti az 1 hajtóműházban levő 10 kúpkerékre. A 10 kúpkerékkel kapcsolódó 11 tányérkerék a 12 bordáshüvelyre van erősítve és e hüvelyben a 13 bordástengely hosszirány­ban eltolható. A 13 bordástengely alsó végére erősített 14 kúpkerék a 15 kúpkerékkel kapcsolódva hajtja a 16 propellert és a 17 fogaskerékszivattyút. A 13 bordástengely mellett a 2 csőtengely belsejében halad a 17 fogaskerékszivattyút a 2 csőtengely felső végén levő 18 olajgyűjtőgyűrű­vel összekötő 21 cső is. A 2 csőtengelyen rög­zített 19 és 20 tartógyűrük közötti 18 olajtartó gyűjtőgyűrűben a csőtengely elfordítható. így a csőtengellyel együtt emelkedik, ill. süllyed a 18 olajgyűjtőgyűrű és az erre erősített 22 mutatópálca is. A 2 csőtengelyhez reteszelt 23 fogaskerék és a 2 csőtengelyhez menettel kapcsolódó 24 fogas­kerék kapcsolódik a 25 tengelyen a tengellyel együttforgóan rögzített 26 forgató fogaskerék­kel. A 26 fogaskerék alatt a 25 tengelyre for­gathatóan felfogott 27 fogazott persely az 1 haj­tóműházhoz van reteszelve. A 25 tengely felső végén ágyazott csigakerékből és a 28 láncke­rékkel közös tengelyre ékelt csigából álló 29 csigahajtás a 30 lánckerék forgatásakor for­gatja a csigát és a 25 tengelyt a rajta levő 26 fogaskerékkel együtt. A 30 lánckerék összeköt­tetésben áll a hajótest, ill. a hajóhajtás kor­mánypultján levő kormánykerékkel, tehát a 30 lánckereket közvetve a hajótest kormányzását végző személy forgatja. A 30 lánckerék forgatásakor forog a 26 fogas­kerék, minek következtében az alsó 3 hajtó­műház a 16 propellerrel együtt a kívánt hely­zetbe fordítható. A 16 propeller emeléséhez a kormányzópul­ton levő 31 emelőkart kell lenyomni. A 31 eme­lőkar 1 hajtóműházban levő vége a 25 tengelyt a rajta levő 32 vállnál fogva olyan mértékben fölemeli, hogy a 26 fogaskerék csak a 24 fogas­kerékkel kapcsolódjék, a 23 fogaskerékkel azon­ban már nem. A 23 fogaskerék fogaiba a fel­emelkedő 27 fogazott persely fogai kapaszkodnak és ezzel a 23 fogaskerék elfordulását meggátol­ják. A 26 fogaskerék forgatásakor forog a 24 fogaskerék, a 23 fogaskerék áll, és mivel a 24 fogaskerék menettel csatlakozik a 2 főtengely­hez, a 23 fogaskerék és a 2 csőtengely pedig egymáshoz reteszelve van, a 24 fogaskerék for­gásakor a 2 csőtengely emelkedik, illetve a 30 lánckereket ellenkező irányban forgatva süly­lyed. A víz alatt levő 16 propeller pillanatnyi ma­gassági helyzete a 22 mutatópálca helyzetéből határozható meg. Célszerűen a 22 mutatópálca mellett helybenálló skálabeosztás használható. Azonos hajtómotor-fordulatirány esetén is megváltoztatható a propeller fordulatiránya. Ennek létrehozásához a 11 tányérkereket le kell venni az ábrán vázolt helyzetéből és a 12 bor­dáshüvely felső vállára kell erősíteni. Az alsó 3 hajtóműházban levő 17 fogaskerék­szivattyú az olajat 21 csövön keresztül a 18 olaj­gyűjtőgyűrűbe szállítja, ahonnan a 33 flexibilis csövön, majd az ehhez csatlakozó fémcsövön keresztül a mágneses 34 olajszűrőbe, innen pe­dig a 35 olajtartányba áramlik. Az olajtartány­ban levő 36 nivócső felső nyílását elérve az olaj ráfolyik a 12 bordáshüvelyre és a 11 tá­nyérkerékre, majd innen az 1 hajtóműházban szétszóródva valamennyi kenési helyre eljut. Az 1 hajtóműház alsó részébe folyva a 2 csőtengely fölső zárófedele és a 13 bordástengely közötti résen keresztül visszafolyik az alsó 3 hajtómű­házba, ahol a felmelegedett olaj lehűl és a le­hűlt olajat a 17 fogaskerékszivattyú újból kör­forgásba hozza. A találmány szerinti külmotoros hajóhajtás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 o

Next

/
Oldalképek
Tartalom