151939. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés sínjárművek csővezeték-kapcsolóinak elzárócsapjaihoz

151939 4 désbe helyezzük, ezzel előkészítjük a szétkapcsolást úgy, hogy a kapcsolódás oldásakor az elzárócsap zárul. A találmány további kialakításában még arra is vonatkozik, hogy a csúsztatóvezeték mélyedésében, ill. amellett egy bütyköt alakítunk ki, amely a mélyedésbe helyezett vagy abba beakasztott kulisszakövet a csúsztatóvezetéknek. csak abban a helyzetében engedi szabadon, amely közelítően megfelel annak a helyzetnek, melynél a szemben levő kapcsoló nincsen jelen. A kulisszakő szabadonengedése önműködően jön létre és ezzel azt érjük el, hogy szétkapcsolt csővezetékkapcsolóknál zárt csap esetén a csúsztatóvezeték mindig ugyanabban a helyzetben van, függetlenül attól, hogy az említett és megelőző zárást kézzel vagy automatikusan végeztük. Ilymódon az elzárócsap kezelése egyszerűbb és egységesnek mondható. Lehet még a csúsztatóvezetékben a mélyedéstől kiindulóan és a hasitokkal szemben egy hosszúkás alakú kivágást alkalmazni, amely a hasitokkal lényegileg párhuzamos és ez utóbbival közös nyílást alkot. Ezzel azt a lehetőséget adjuk meg, hogy bekapcsolt állapotban az elzárócsapot — a csővezetékkapcsoló tömítőgyűrűinek kicserélése végett — szándékosan nyissuk vagy zárjuk, ami átfúvatást is célozhat. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alakjait szemléltetik. Az 1. ábra a szétkapcsolt csővezetékkapcsolót zárt elzárócsappai vázlatosan szemlélteti, a 2. ábra pedig ugyancsak szétkapcsolt csővezetékkapcsolót szemléltet, de nyitott csappal. A 3. ábra zárt vagy bekapcsolt csővezetékkapcsolót mutat nyitott helyzetű elzárócsappal és a 4. ábra ugyanezt mutatja, de abban a helyzetben, amelyben a csővezetékkapcsolót az oldásnál vagy szétkapcsolásnál záródó elzárócsap helyzetébe állítottuk be. A rajzon csak néhány vonallal érzékeltettük az 1 középütközős kapcsolót, amelyen a kapcsolódás hosszirányában eltolható 3 tapintó helyezkedik el. Ez a tapintó csak egy szemben levő másik 5 kapcsoló közeledésekor mozdul el, tehát meghatározott távolsággal vagy lökettel visszatolódik, de ha ilyen másik kapcsoló nincsen jelen, akkor az 1. és 2. ábra szerint a súlyerő vagy egy fel nem tüntetett rugó hatására, mellső véghelyzetében van. A szemben levő 5 kapcsolót a 3. és 4. ábrán jeleztük, de szintén csak néhány vonallal, éspedig pont-vonallal. A 3 tapintó a középütközős kapcsoló működésénél különböző feladatokat végezhet el, a találmány szempontjából pedig a 7 bowdenhuzal segítségével a 9 csúsztatóvezetékkel van kapcsolatban. Ez a csúsztatóvezeték hosszúkás alakú és 11 hasíték van benne, amelynek hoszszúsága legalább annyi, mint a 3 tapintó elmozdulása. A hasíték helyzete olyan, hogy lényegileg a kapcsolódás hosszirányában van. A 11 hasíték mellső vagyis az 1 középütközős kapcsoló felé eső végénél csatlakozik a hasítékhoz egy 13 mélyedés, amelynek alakja vagy helyzete a hasít.ékra nagyjából merőleges. A mélyedés hátsó határoló falánál van egy kiugró vagy előrenyúló 15 bütyök. A 11 hasítékhoz és a 13 mélyedéshez csatlakozik egy további hosszúkás alakú 17 hasíték vagy kivágás, amely lényegileg párhuzamos helyzetű a 11 hasitokkal és méreteiben is nagyjában megegyezik ezzel a hasitokkal. A csúsztatóvezeték mellett van a 19 ütközőléc, amelyet a rajz csak vázlatosan jelez és amely a csúsztatóvezeték oldalirányú mozgását az egyik irányban határolja. A 9 csusztatovezetéket az ütközőléchez a 21 szilárd vagy mozdulatlan ponthoz csatlakozó és ferdén előrenyúló 23 rugó igyekszik szorítani. A 11 hasitokban, 17 kivágásban és 13 mélyedésben a 25 kulisszakő mozoghat. Ez a kulisszakő lényegileg egy 27 forgatókar végződéséből áll, amely a 9 csúsztatóvezeték mellett elhelyezett 29 elzárócsap forgatható testéhez van erősítve, ill. azzal kapcsolatos. A 27i forgatókar másik végét a 31 forgattyú alkotja. A csúsztatóvezeték hátsó végéhez a kapcsolódás hosszirányára nagyjában merőleges helyzetű 33 huzal csuklósan kapcsolódik oly módon, hogy annak 35 fogantyúja a 31 fogantyú közelében van. A 29 elzárócsap a sínjármű bekapcsolandó 37 csővezetékében, ill. az ahhoz csatlakozó 39 tömlőben van elhelyezve, mely utóbbi a csővezetékkapcsoló ismert kivitelű fejrészével függ össze. A csupán vázlatosan ábrázolt fejrész például olyan 41 tartóval lehet ellátva, amelyet a szemben levő másik kapcsolóhoz képest fel nem rajzolt részek központosítanak és amelyben a 43 tömítőgyűrűben végződő 45 csődarab a 47 rugó ellenében visszatolhatóan van vezetve. Ez a 45 csődarab hátsó részével a 39 tömlőhöz csatlakozik és mozgása lényegileg a kapcsolódás hosszirányában történik. Összekapcsolt helyzetben a 43 tömítőgyűrűhöz az 51 csődarabhoz tartozó 49 tömítőgyűrű szorul; az 51 csődarab egy részletesen fel nem rajzolt szemben levő kapcsolóhoz tartozik. Ha ilyen szemben levő kapcsoló nincsen jelen, tehát a részek szétkapcsolt állapotban vannak, akkor zárt 29 elzárócsáp esetén az egyes alkatrészek az L ábra szerinti helyzetben vannak. Ekkor a 3 tapintó a 9 csúsztatóvezetékkel együtt mellső véghelyzetében van. A 29 elzárócsap 27 forgatókarja a 25 kulisszakövet a 11 hasíték mellső vége közelében tartja. A 23 rugó a 11 hasitoknak a 13 mélyedés betorkollásával ellentétes oldalon levő oldalfalát a 25 kulisszakőhöz szorítja, miáltal ez utóbbi önmagától (szándékolatlanul) nem hatolhat be a 13 mélyedésbe. A 25 kulisszakő helyzete a 9 csusztatovezetéket a 23 rugó hatása alatt oly helyzetben tartja, amelyben ez a 19 ütközőléchez képest kismértékben ferde és csak hátsó vége érintkezik ezzel a 19 ütközőrésszel. Ha a 29 elzárócsapot továbbra is oldott kapcsolók esetén nyitott helyzetbe visszük, akkor a 27 forgatókart a 2. ábra szerinti helyzetbe kell juttatni. Ekkor a 25 kulisszakő elmozdul a 11 hasitokban és annak hátsó végéhez közeledik, a 9 csúsztatóvezeték pedig a 25 kulisszakő ívelt XO 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2