151938. lajstromszámú szabadalom • TV képcső
151938 A találmány szerinti TV képcsövet annak egy példaképpeni kiviteli alakján a csatolt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük. Az 1. ábra körkeresztmetszetű elemet a sortávolságok helyzetében adja meg, a 2. ábra találmány szerinti íróelem alakját szemlélteti, míg a 3. ábra a Wehnelt-henger találmány szerinti nyílását ábrázolja. Az 1. ábra az íróelem sorirányú és a sor közötti elhelyezkedését ábrázolja. Fel van tüntetve az eddig alkalmazott köralakú D átmérőjű íróelem, valamint a találmány tárgyát képező téglalapalakú íróelem is. A megközelítően téglalap alakú íróelem megszünteti azon fogyatékosságokat, amelyek főképpen a képet író elektronsugár keresztmetszetének kör tulajdonságából származnak. A képfelbontást jellemző mutatók megtartása mellett, olyan egyenletes fényelosztású íróelemet hozunk létre, amelynek szélessége az ez ideig alkalmazott körfényfolt D átmérőjével, H magasságú kiterjedése az Sz sortávolsággal egyező. Ezt a téplalap alakú íróelemet külön a 2. ábra szemlélgeti. A TV képcsöveknél az eddig alkalmazott körkeresztmetszetű elektronsugár által a fluoreszkáló képernyőn gerjesztett köralakú fénykorong, illetve fényfolt a haladás irányába eső soron halad végig és a megvilágított terület összfényhalása a sorok vízszintes középvonala mentén teljes, a sorok függőleges iránya mentén a szélek felé gyengül és végül a sorokat határoló széleken nullára csökken le. Az elektronsugár saját átmérőiéhez képest legalább kétszeres meddő sorközzel másolja a képet a vevő képernyőjére. Ezért a. képmező átlagos megvilágítottsága a gerjesztett fényfoltok tényleges fényerősségének középértékével lesz egyenlő. így a legjobban és a legkevésbé megvilágított részek kívánatos fény ellentéte csak jelentős fényerő fokozással valósítható meg. A nagy fényerő használatára való beállás a szemben fárasztó villogás érzetét kelti \és a képcső élettartamát is csökkenti. A gyakorlatban legelőnyösebb a teljes sor közti távolság. Ha a Wehnelt-henger nyílását a fentig méretre vesszük, akkor az íróelem nem fog téglalap alakot adni a képmezőn, illetve nem. fognak a gerjesztett fényfoltok egymáshoz gyakorlatilag illeszkedni. A 3. ábra a Wehnelt-henger nyílását ábrázolja, amely a képsort író elem formáját döntően határozza meg. A képcső elektronágyújának Wehnelt-hengerén levő nyílás, ha a kívánt téglalap alakú ír »elem méretet kívánjuk elérni, akkor a szélessége és a magassága a téglalapalakú íróelemmel <ryező és a téglalap szögpontjainál a mcgfe,iően kiképzett átmeneti körívek vannak. A képcső elektronágyú Wehnelthengerének nyílása, mind a vízszintes, mind a függőleges tengelyére szimmetrikus olyan síkidomalakzat, amelynek a függőleges szimmetria-5 tengelyen mért H kiterjedése a vízszintes szimmetriatengelyen mért D átmérő (1,4—2)-szerese. A nyílást határoló folytonos görbe egymáshoz illeszkedő vonalszakaszai rendre a következők: a függőleges szimmetriatengely mentén a ha-10 tároló pontoktól kifelé mért R = (0,5—1)D távolságból, mint középpontból R sugárral húzott körív, a szimmetria tengelyekkel párhuzamos határoló egyenesek metszéspontjaiból r = = (0,1—0,5)D húzott körívek, továbbá az előbbi 15 középpontokon át fektetett egyenesek, valamint a függőleges szimmetriatengelyen a határolóponttól kifelé mért R távolságra emelt merőleges egyenes metszési pontjaiból R távolsággal húzott körívek és az ehhez illeszkedő függőle-20 ges határoló egyenesek. Az így kialakított TV képcsővel elérjük azt, hogy a függőleges irányban megnövekedett fényfolttal rajzolt képsorok gyakorlatilag hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, az egyenle-25 tes fényeloszlás folytán a zavaró villogás nem észlelhető, továbbá a képernyő szélein jelentkező sorritkulás hatása lényegesen csökken, végül a képcső élettartama jelentősen meghoszszabbodik, mert az aktív világító felület meg-30 növekedésének következtében az azonos fényerejű kép kisebb felület elem fényességgel érhető eh 35 Szabadalmi igénypont: Televízió képcső, azzal jellemezve, hogy a képcső eléktronágyú Wehnelt-hengerének nyílása mind a vízszintes, mind a függőleges ten-40 gelyére szimmetrikus olyan síkidom alakzat, amelynek a függőleges szimmetria tengelyen mért kiterjedése (H) a vízszintes szimmetriatengelyen mért kiterjedésének, az átmérőnek (D) 1,4—2-szerese és az alakzatot határoló, egy-45 máshoz illeszkedő szakaszokból álló vonalszakaszai vannak, amelyek rendre a függőleges szimmetriatengely mentén a határolópontoktól kifelé mért R = (0,5—1)-D távolságból, mint középpontból, R sugárral húzott körívek, a 50 szimmetriatengelyekkel párhuzamos határoló egyenesek metszéspontjaiból, mint középpontokból r = (0,1—0,5)-D sugárral húzott körívek, továbbá e középpontokan átfektetett, valamint a függőleges szimmetriatengelyen a határoló 55 pontoktól befelé mért R távolságra merőleges egyenesek metszési pontjairól R távolsággal húzott körívek és az ezekhez kapcsolódó függőleges határoló egyenesek. 1 rajz, 3 ábra A \ 856506"; »sert íelel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója '••nyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2
