151937. lajstromszámú szabadalom • Szopásgátló szerkezet

0 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. IX, 23. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (JE- -198) 151937 Szabadalmi osztály: 45 h 19/00 Nemzetközi osztály: A 01 k 19/00 Decimái osztályozás: Feltalálók: Jergler János főagronómus, Sebők László főmérnök, Szüllő Béla igazgató, Hőgyész Tulajdonos: Hőgyészi Állami Gazdaság Hőgyész Szopásgátló szerkezet A találmány szopásgátló szerkezet, különösen szarvasmarha neveléshez. Növendékmarha természetszerű tartásánál — különösen, ha az állatokat mesterséges termé­kenyítés, majd mesterséges táplálás útján te- 5 nyésztik — üszőknél, majd később teheneknél mind nagyobb mértékben fejlődik ki a szopás ösztöne. A szopás ösztönének kifejlődése a te­nyésztés során igen káros. A szopassál ugyanis az állatok állandóan nyugtalanítják egymást, 10 ami a súlygyarapodás rovására megy, továbbá a rendszeres szopás a tőgyalakulást károsan be­folyásolja. A szopási ösztön kifejlődése ezenkí­vül a teheneknél nagy tejveszteséget is okoz. A szopási ösztön kifejlődését ez ideig száj- 15 kosár alkalmazásával, vagy az állat orrnyílásába helyezett szopásgátló lapkával próbálták gá­tolni. A szájkosárnak nagy hátránya azonban abban mutatkozik, hogy az állat nem tud le­gelni és így a természetszerű tartás nem való- 20 sítható meg. A szopásgátló lapkával a legelés ugyan biztosítható, azonban a szopásgátló lap­kával ellátott állat fejének hirtelen felemelésé­vel az orrnyílásába akasztott falapkát orrára fel tudja hajtani, a lapka pedig felhajtott álla- 25 pótban a szopást nem gátolja. Az állat csakha­mar megtanulja a hirtelen fejmozgást, amivel a lapka felcsapódik és így a szopásgátló lapka egy-két napi használat után gyakorlatilag ér­téktelenné válik. S0 Ismeretesek olyan szopásgátló szerkezetek is, amelyek a kötőfék külső felületén kiképzett tüskékből, illetve szegekből állanak. Az ilyen kötőfékékkel ellátott állat a tüskékkel, illetve szegekkel a megszopott állatot sérti és abban fájdalomérzetet kelt. A fájdalomérzet következ­tében a megszopott állat támadóját elrúgja ma­gától. Hátránya ennek a szerkezetnek az, hogy a fájdalomérzetet a megszopott állat kapja és ezért a többször ismétlődő szopási kísérlet az állatot idegessé teszi és tejhozama csökken. Hátránya az is, hogy a megszopott állat tőgye a tüskéktől vagy szegektől megsérül és ezek a sérülések a tejhozamot meg is szüntethetik. Az eddig ismeretes összes szopásgátlók közös hátránya az, hogy a káros szopási ösztönnel ren­delkező állatot nem szoktatja le káros ösztönéről és az kísérletét újra meg újra megismétli. A találmány célja az eddig ismert szopásgát­lók felsorolt hibáinak kiküszöbölése mellett olyan szopásgátló szerkezet kialakítása, amely a használatban az állat legeltetését, itatását, ta­karmányozását nem gátolja és a szopást meg­szünteti, sőt az állatot — valamint annak utód­jait — a káros szopási ösztönről leszoktatja. A találmány szerinti szopásgátló szerkezet a szíjkötőfékben van elrendezve. A szíjkötőfék orrészén orr-érintkező van. Az orr-érintkező úgy van kialakítva, hogy szopási mozdulatnál — azaz amikor az állat a tőgy felé orrát alul-151937

Next

/
Oldalképek
Tartalom