151931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék mechanikai feszültség vizsgálatára feszítőrácsokon

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. II. 01. (FE—576) Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1962. II. 20. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151931 Szabadalmi c&itály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 d Deciimái osztályozás: Feltalálók: Brinkmann Heinz mérnök, Berlin-Friedrichshagen, Hempel Willi mérnök, Berlin-Johannisthal, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Werk Fernsehelektronik, Berlin-Oberschöneweide, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás és készülék mechanikai feszültség vizsgálatára feszítőrácsokon 1 A találmány feszítőrácsok mechanikai feszültségének vizsgálatára való eljárásra és készülékre vonatkozik, azoknak az elektroncsövekbe történő beépítése előtt, hogy a nem kifogástalan rácsok használatát elkerüljük. 5 A jóminőségű elektroncsövek előállításához elengedhetetlen követelmény a csövek szerkezeti elemeinek gondos előzetes megvizsgálása, amelyekhez a rács is, mint különösen érzékeny szerkezeti elem, hozzátartozik. A beépítésre 10 kész rácsoknál tehát a dróttávolság egyenletességének ellenőrzése mellett még a párhuzamos síkú rácsoknál a drótfeszültséget és a kereszt- * feszítésű rácsoknál még a felületi feszültséget is felül kell vizsgálni, minthogy ezeknek legalább 15 oly nagyoknak kell lenniök, hogy a termikus befolyások az üzemben levő csőnél a rács belógását ne idézhessék elő. Ez különösen igen kis elektródatávolságú csöveknél fontos, minthogy a rács belógása elektródazárlatot okozhat. Ez az 20 eset állhat elő például a legnagyobb frekvenciájú triódáknál. Stabil rácsok vizsgálatához általában elegendő a belógás egyszerű mérése a súlyterhelés előtt és után. 25 Érzékeny rácstípusoknál, amelyek drótvastagsága 3—10 Mm, ez az eljárás a csekély mérési pontosság miatt már nem használható. Ily rácsok vizsgálatára pl. oly eljárás ismeretes, amelynél a rácsot változó frekvenciájú me- 30 chanikai rezgőrendszerbe befogják és egy fénymikroszkóppal megfigyelik. Ekkor a rácsdrótok kilengése következik be a rezgőrendszer rezgési síkjában. Egyenlőtlen kilengések a rácsdrótok egyenlőtlen feszültségeit szemléltetik a fénymikroszkópban. Ez az eljárás azonban csak párhuzamos síkú rácsoknál, egyenlő hosszú rácsdrótok esetén alkalmazható. Párhuzamos síkú oly rácsoknál, amelyek tárcsákra vannak erősítve, ez az eljárás az egyenlőtlen dróthosszúságok folytán és ezáltal a különböző önrezonanciák miatt csak feltételesen használható. E rendszerrel végzett kísérletek továbbá azt eredményezték, hogy az említett eljárás szerint használt mechanikai rezgőrendszereknek sok önrezonanciájuk van, amelyek könnyen tévedésre adhatnak okot. Keresztfeszítésű rácsoknál, melyeknek forrasztott keresztezési pontjaik vannak, a kilengés nehezen ismerhető fel, minthogy nem az egyes drót rezeg egy tetszés szerinti síkban, hanem csupán az egész rács rezeghet membránhoz hasonlóan. A találmány alapja az a feladat, hogyan lehet oly eljárást és készüléket kifejleszteni, amelyek az említett hátrányoktól mentesek és amelyek két elektrosztatikus rendszerrel dolgoznak. A találmány szerinti eljárás abban áll, hogy a vizsgálandó rácsot membránként két elektro-151931