151929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen savas jellegű kationcserélő gyanták előállítására

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X 07. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (FA—548) 151929 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 £1 Deciméi osztályozás: Feltalálók: Dr. Bachmann Reinhard oki. vegyész, Engelsdorí b. Leipzig, Krauss Ulrich oki. vegyész, Wolfen, Schwachula Gerhard oki. vegyész, Leipzig, Siekiera Karl-Heinz oki. vegyész, Wolfen, Dr. Warnecke Dieter oki. vegyész, Wolfen, Dr. Wehlend Wilhelm oki. vegyész, Halle/Saale, Dr. Wolf Friedrich oki. vegyész, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság ___ __ Tulajdonos: VSB Farbenfabrik Wolfen cég, Wolfen, Kr. Bitterfeld, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás erősen savas jellegű kationcserélő gyanták előállítására 1 Erősen savas kationcserélőgyanták előállítására ismeretes módon úgy járnak el, hogy egy vagy több monovinilaromás vegyületből és egy vagy több poiifunkciós vmilcsoportot tartalmazó térhálósítószerekből nyert kopolimerizátumokat 5 pl. kénsavval, klórszulfonsavval, kéntrioxiddal vagy előbbiek keverékével szulfonáíják és ezzel a kopoiimerizátumokba erősen savas csoportokat visznek be. Az említett kationcserélőgyantához kiindulási kopolimerizátumként általában 10 divinilbenzollal térhálósított polisztirol gyöngypolimert alkalmaznak. Ezeknek a polimerizátumoknak az a hátránya, hogy a szulfonálás és a megfelelő kationcserélőgyantákká való feldolgozás után kapott gyanták mechanikai ellen- 15 állóképessége technikai felhasználásuk lényeges , céljaira nem kielégítő. így pl. a szulfonált kopolimerizátum vízbe való bevitele során a gyantamatrix erős ozmózisos duzzasztóbehatásokra, valamint a szulfonálószer szabaddá váló hígítási 20 hője folytán erősen igénybe van véve és így az egyes gömbformájú ioncserélőgyantarészecskék feltüremlenek és részben széthullanak. A megfelelő mechanikai szilárdság azonban a termék technikai alkalmazása céljából rendkívül lénye- 25 ges követelmény. Az említett szemcse szétesés visszaszorítása végett ismeretes olyan eljárásmód, miszerint a szulfonálószer felesleg leválasztása után a szulfonált kopolimerizátumot nem közvetlenül vízzel, hanem koncentrált 30 elektrolit oldatokkal, mint pl. nátriumszulfáttal, kénsavval, nátronlúggal és egyéb szerekkel kezelik, és ezt végül is fokozatosan hígítják fel. Megkísérelték továbbá a kationcserélőgyanta szemcsék szétbomlását azzal csökkenteni, hogy a sztirol-divinilbenzol kopolimerizátumot oldószerekben, mint pl. diklóretánban. diklórmetánban, perklóretilénben és más szerekben duzzaszt ják és csak ezt követően szulfonáíják. Ennek ellenére a beálló szemcse szétesés még jelentős. Különösen pedig az esetben, ha a szemcsenagyság kb. 0,5 mm átmérő feletti értéknek felel meg. Ismeretessé vált továbbá az is, hogy bizonyos tisztítási eljárások alkalmazásával a szulfonálásra kerülő sztirolkopolimerizátumokat kismólsúlyú szennyezéseiktől mentesítsék. Ilyen tisztítási módszernek felel meg pl. az extrakció és más eljárások. Ezekkel a műveletekkel a kopolimerizátumból előállított kationcserélőgyanta szilárdsága megjavítható. Az említett kopolimerizátumot kezelő eljárások hátránya azonban abban áll, hogy a terméket szulfonálás előtt pl. a feleslegben alkalmazott extrakciós szertől mentesíteni kell. Azonkívül az említett kopolimerizátum kezelésére való módszerek nem minden esetben vezetnek a kívánt célhoz, vagyis egy megfelelően állandó kationcserélőgyanta kinyerésére. Műszaki haladást jelent tehát oly eljárás kidolgozása, miszerint a kiindulási kopoli-151929