151926. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
5 151926 $ hogy az utángyorsíiást (vagy legalább is annak túlnyomó részét) az elektronpálya kis részére korlátozzuk. Találmányunk katódsugárcső, spirális utángyorsítással, amely azzal van jellemezve, hogy az utángyorsító spirál hossza az ernyő felőli eltérítő lemezpár és az ernyő közötti útszakasz 10—30%-a és a spirál ezen útszakasznak az eltérítő lemezpár felőli harmadában elrendezett, míg az útszakasz további részében a burát belülről egyenletes grafítbevonat fedi, amely a spirál kivezetésével közösített, továbbá azzal van jellemezve, hogy ezen utángyorsító spirál által körülvett térben — az eltérítő lemezpár felőli térfélben — árnyékoló elektróda van elhelyezve, amely külön kivezetéshez csatlakozik. A találmányunk szerinti katódsugárcső változata azzal van jellemezve, hogy az utángyorsító spirál és az ernyő közötti burafalon nem egyenletes grafitbevonat van, hanem további utángyorsító spirál van elhelyezve, amelynek egyik vége a fent említett spirállal együtt van kivezetve, a másik vége külön kivezetéssel bír. Az árnyékoló elektróda fémfólia lehet. A fémfólia lehet perforált is, előnyösen olyan perforálással, amelynél a fólia összetételének 50—90%-a a fólia eredeti anyagát nem tartalmazó rés. Mindkét esetben a fémfólia gyűrűalakú vezető anyagból készült tartóba van befogva. Az árnyékoló elektróda lehet gyűrű alakú tartóba befogott rács, amely előnyösen álló alakú, ebben az esetben is a rács összetételének 50— 90%-a a rácshuzal eredeti anyagát nem tartalmazó rés. A rács lehet feszített rács is. A 3a ábra a találmányunk szerinti katódsugárcső utángyorsításának egy lehetséges változatát szemlélteti, ahol a katódsugárcső 1 burájának belsejében az utángyorsító 4 elektróda a szokottnál jobban lenyúlik az eltérítő lemezek felé (kb. a 8 ernyő és a második 9 eltérítőlemezpár közötti távolság 65—90%-ig terjed ki), vagyis az elektronsugár egy rövid szórólencsén, (amelynek' tengelymenti vastagsága kb. az E távolsággal azonos) és egy hos^szabb ekvipotenciális téren keresztül jut el az eltérítés után a világító ernyőre. A szórólencse törésmutatóját a 22 árnyékoló elektróda d3 átmérője, a kis emelkedésű 10 utángyorsító spirál E hosszúsága, a 22 árnyékoló elektródának a 10 utángyorsító spirál kezdetétől mért C távolsága, valamint a ballongeometriát: meghatározó dl, d2 és d4 átmérők együttesen határozzák meg, ahol dl jelenti a 10 utángyorsító spirál átmérőjét a kezdetén,. d4 ugyanezen spirál átmérőjét az árnyékoló elektróda síkjában, a d2 pedig a spirál legnagyobb átmérőjét jelzi az utángyorsító 4 elektródához való csatlakozás helyén. A 10 utángyorsító spirál egyik vége a gyorsító feszültségre csatlakozik. A szórólencsét kialakító elektródák méretei úgy vannak megválasztva, hogy E/A = 0,1—0.35 között, d2/dl = = 1,2—1,5 között, E/d;£ = 0,4—0,7 között, legyen ahol di+d2 d/c ==—-— -vei. Ebben az utángyorsítóspirál által körülvett térben helyezkedik el a 22 árnyékoló elektróda úgy, hogy C/E = 0,1—0,5 között legyen. Az árnyékoló elektróda külső d;i átmérőjének és az árnyékoló elektróda síkjában mért d4 ballon átmérőnek az aránya, d3 /d 4 = = 0,55—0,7. Az árnyékoló elektróda elektron áteresztő felülete mindkét irányban 20—40%kal nagyobb, mint az elektronok által pásztázott felület. A 22 árnyékoló elektródához az eltérítőlemezek felőli oldalon hengeres 31 elektróda csatlakozik, amely biztosítja az elektronpálya árnyékoló elektróda előtti részét az utángyorsító tér behatása ellen. A 31 elektróda átmérője kb. azonos a 9 eltérítőlemezpár nyitott végének átlóméretével. A 22 árnyékoló elektróda síkjának távolsága a 9 eltérítő lemezpár végétől kb. a 9 eltérítő lemezpár átlóméretére van elhelyezve a hengeres 31 elektróda hosszirányú mérete pedig ennek a távolságnak 50— 70%-ára terjed ki. A kb. azonos méretek alatt az egymástól legfeljebb + 15%-os eltérést kell érteni. A fenti elvek szerint kivitelezett katódsugárcső eltérítési érzékenysége a gyakorlat részére megfelelő mértékben független az alkalmazott utángyorsitásos feszültség értékétől és az ingadozás általában a mérési hibával egy nagyságrendbe esik. Ezeknél a csöveknél 1 :10— 1 : 15-ig terjedő utángyorsítási arányt lehet alkalmazni anélkül, hogy ábratorzítás vagy defókuszálás lépne fel.'A*3b ábra a találmányunk szerinti katódsugárcső utángyorsításának egy másik lehetséges kiviteli alakját mutatja be. Ez abban különbözik az előbbi kiviteltől, hogy a 10 utángyorsító spirál két, 25 spirálszakaszból és 26 spirálszakaszból áll, amelyből a kis menetemelkedéssel kiképzett nagy ellenállású 25 spirálszakasz kb. ugyanolyan területre terjed ki, mint a 3a ábrán a teljes 10 utángyorsító spirál. A 26 spirálszakasz ellenállása a 25 spirálszakasz ellenállásának kb. 10—20%-a a 3a ábrán látható utángyorsító 4 elektróda területére terjed ki és menetemelkedése, valamint a spirált alkotó ellenállásréteg szélessége a 25 spirálszakasz megfelelő méreteinek többszöröse. A két 25 és 26 spirálszakasz 27 csatlakozási részénél körbefutó grafit esik van elhelyezve, amely a burából ki van vezetve és arra a célra szolgál, hogy egy külső osztó segítségével a két utángyorsító spirál részen levő feszültség arányát a spirálok ellenállás szórásától függetlenül azonos arányban tartsa. Ebben az esetben a C/E távolságarány célszerűen 0.2—0,6 között választandó meg. Ez a megoldás különösen kisebb méretű csövek esetén célszerű. Ebben az esetben, amennyiben az írósebesség további fokozása szükséges, az utángyorsító 26 spirálszakasz mentén nagyobb utángyorsító feszültség alkalmazása is megengedhető, amely esetben azonban ez már az eltérítési érzékenység romlását vonja maga után. Nagyobb méretű és teljesítményű katódsugárcsövek esetében az utángyorsító 25 és 26 spirálszakaszokat egyforma ellenállásúra is kiképezhetjük, ebben az esetben, amennyiben az 10 13 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
