151916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mitotikus anyagok előállítására és vizsgálatára

9 151916 10 A mintákat magukban a Petri-csészékben vizsgáljuk; négyszeres nagyítású objektív és 13- vagy 15-szörös nagyítású okulár elégséges a sejtek állapotának megfigyelésére, valamint az osztódások észlelésére és adott esetben a megszámlálásukra. A próbák mikroszkópi vizsgálata általában a következőképpen értelmezhető: a) 24 órán belül csupán a csak duplájára hígított L H tartalmú ellenőrző próbák sejtjei. lehetnek elhaltak és részben feloldottak, b) ha a lé kevéssé aktív, akkor a V2 ml-es (nyerslé) vagy 1 cseppes (töményített lé) sorozatok sejtjei oldódnak 24 órán belül, akárcsak az ellenőrző próbák sejtjei. Ezután a legtöményebb sorozatokban kikeressük azokat, amelyekben a sejtek nincsenek feloldva és azokat, amelyekben megkezdődik az osztódás. Ha egészen 3 ml-ig vagy 6 cseppig kell menni, hogy elérjük ezt, az eredményt, akkor megállapíthatjuk, hogy a lé igen kevéssé aktív. Ugyanez a helyzet, ha az osztódás nem indul meg 36, 48 óra vagy még hosszabb idő elteltével. Előfordul, hogy még 5 ml vagy 10 csepp esetében is feloldódnak a sejtek. Ilyenkor a lét teljesen inaktívnak minősítjük. c) Ha egy lé kellően aktív, a sejtek ',2 ml, ill. 1 csepp hozzáadása után ép állapotban vannak 24 óra elteltével, és megfigyelhetjük, hogy az osztódások száma növekszik, amint a koncentráltabb sorozatok felé tartunk. d) Ha a lé nagyon aktív, 24 óira elteltével a V2 ml-es, ill. 1 cseppes sorozatokban már igen nagy számú sejt osztódását észlelhetjük, de ilyenkor ne várjuk, hogy az osztódások száma arányos lesz az aktív termék töménységével. Van egy aktivitási küszöb: a Cosmarium nem képes 24 óra alatt I-nél többször osztódni; ha minden sejt 24 óránként osztódik V2 ml, ill. 1 csepp hatására, akkor még akkor sem sikerül több osztódást elérni, ha az aktív termék adagolását erősen fokozzuk. Összefoglalva: a lé aktivitását a koncentrációval és az osztódások kiváltásához szükséges idővel mérjük. A 24 órai inkubáció maximális. Az eredményt olykor már 15—18 óra alatt megkapjuk. Gyakorlott megfigyelő gyakran 3—6 óra alatt meg tudja állapítani a beoltó sejtek állapotából, hogy a lé aktív-e és milyen fokú az aktivitása. A levekkel és kromatográfiai vagy elektroforetikus úton elválasztott léfrakciókkal végzett számos vizsgálat igazolta a leírt próba nagyfokú megbízhatóságát és gyorsaságát. A találmány szerinti nyers tenyészetek leve átlátszó, olykor igen gyengén sárgás folyadék. Betöményítve igen erősen sárgás, sőt gyakran barnás színű lesz. Bakteriológiai szűrés után a lé több hétig eláll a laboratórium hőmérsékletén, s egy évnél is tovább +5 C°-os hűtőszekrényben biológiai tulajdonságai elvesztése nélkül. Ezek a tulajdonságok azonban gyengíthetők 60 perces forralással. A levek ultraibolya fényben fluoreszkálnak. A nyerslevek még liofilezett állapotban is oldhatók vízben, a közönséges szerves oldószerekben: etiléterben, benzolban, kloroformban, petroléterben, acetonban stb. részben oldódnak. A betöményített nyers levek nem oldódnak tökéletesen abszolút alkoholban. A levekben levő aktív anyagok igen nagy mértékben elősegítik a sejtek szaporodását, akár baktériumokról, akár algákról, akár növényi vagy állati szövetek sejtjeiről van szó. Ezt tapasztaltuk a csicsóka gumószövetén, amikor a szokásos táptalajhoz a találmány szerint előállított lét adtunk: a csicsókaszeletkék kezdetben 20 mg-ot nyomtak, 3 hét elteltével a vakpróbák 200 mg-ra növekedtek, ellenben az algatenyészetek szűréssel sterilizált levével kezelt csicsókaszeletkék, amikor a táptalajhoz literenként 20 ml algalét adtunk, 10—25%-kal nagyobb súlynövekedést értek el a vakpróbákénál. A levek egyszerre hatnak a sejtek osztódására és növekedésére. Hasonlót észleltünk az édesvízi algákból eredő levekkel. A találmány szerinti eljárással nyert algatenyészetekből tehát kaphatunk algákat, a tenyészetek hozamának fokozására használható leveket és kivonatokat, tápszereket stb., valamint igen erősen mitotikus hatású anyagokat. Az algákból tehát a vegyipar, nevezetesen a mezőgazdasági vegyipar számára értékes termékek vonhatók ki. De a mitotikus tulajdonságok, amelyekről szóltunk már a növényi sejtek vonatkozásában, ugyancsak nagyon érdekesen nyilvánulnak meg egyéb sejtek, nevezetesen állati sejtek esetében is. Az algák és/vagy az általuk kiválasztott anyagok sebek és fekélyek kezelésére való készítmények aktív alkotrószei lehetnek. Az algák hatása ezen a területen már ismert, de a jelen találmányban javasoltak alkalmazásával jobb és tartósabb eredmények érhetők el. Különösen a Cyanophyceákból előállított tenyészetek leve ad igen jó eredményeket. Szűrés után ezeket a leveket betöményítjük, liofilizáljuk, és vákuumban lezárt steril ampullákban eltartjuk. A Cosmarium-próba útján ugyanannál az algánál megállapíthatjuk a lé minőségének ingadozását és a reprodukálhatóságot. Az említett Cyanophycea algák tenyészetéből nyert ismert és meghatározott aktivitású levet sterilizálás után betöményítettük és ampullákba töltöttük, majd meghatároztuk az aktivitását csirkék embrionális fibroplaszt tenyészetével szemben. Megállapítottuk, hogy e tenyészetek növekedési zónája kétszer olyan nagy volt, mint az ellenőrző vaktenyészeteké, tenyésztés után a kezelt tenyészetekben az osztódások száma kb. kétszer annyi volt, mint az ellenőrző tenyészetekben észlelt osztódásoká. Ugyancsak megfigyeltük makrofágok erőteljes termelését a növekedési zónán kívül azokban a tenyészetekben, amelyekhez ilyen lét adtunk. Fontos megjegyezni, hogy a táptalajok sterilek és nem tartalmaznak mást, mint sókat 0,2% 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 66 5