151916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mitotikus anyagok előállítására és vizsgálatára

151016 6 A lombikokat ezután a nappali világosságtól elzárt helyiségben kb. 35 C°-on naponta 15 órán át izzólámpával 1500—1800 lux fényerővel megvilágítjuk. A szükséges hőt részben maga a megvilágítás szolgáltatja; ennélfogva a meg­világítás nélküli 9 óra alatt a hőmérséklet a helyiségben néhány fokkal csökken, ez azonban a természet 24 órás ritmusának utánzása érde­kében történik. Megállapíthatjuk, hogy az algatömeg áthala­dása a diszpergátoron nem árt az algáknak, mert rendkívül ellenállók. Kiszárítva, mozsár­ban durván porítva és ilyen állapotban labora­tóriumi hőmérsékleten egy évnél tovább el­tartva ismét életképes tenyészeteket adnak, ha táptalajba oltjuk őket. A találmány szerinti eljárásnak egy másik megvalósítási módja szerint a lombikokban, amennyire csak lehet, állandó folyadékszintet tartunk, hogy elkerüljük a levegő beáramlásá­val bejutó szennyezéseket, és kis nyomás, kb. 0,15 kg/cm2 , alatt dolgozunk 2% széndioxidot tartalmazó levegőben, amelyet előbb megszűr­tünk és nedvességgel telítettünk, hogy meg­akadályozzuk a tenyészlombikokban a túlzott párolgást. A tenyészfolyamat végén a levet leöntjük a tenyészetről, és steril kamrában durván leszűr­jük jól mosott és steril szűrőpapíron át, hogy eltávolítsuk az esetleg lebegő algákat. Ezután a levet bakteriológiai szűrőkön szűrjük át, és olyan steril ballonokba gyűjtjük, amelyek úgy vannak berendezve, hogy a sterilitást koncent­rálás közben is megőrzik. A koncentrálást kí­vánatos elvégezni (előnyösen vákuumban ,,HERAL" bepárlóban), mert megkönnyíti a szűrletek kémiai elemzését, és az aktív anyagok esetleges kivonását. A leírt eljárás magvalósítására előnyös két­furatú dugóval ellátott penicillines lombikokat használni; az egyik furaton bemerülő könyök­cső nyúlik át, amely az alsó végén le van for­rasztva, és a hossza legnagyobb részén ráfek­szik a lombik síkra kiképzett fenekére. A be­merülő csőszakasz oldalán 4 nyílás van. A dugó másik furatán keresztül nyúló cső nem merül a folyadékszint alá. Ennek a külső szára egy Vigneux-hűtőt hord, amely igen szűkre méretezett csőben végződik, hogy a lom­bikban a folyadékszint minél állandóbb marad­jon anélkül, hogy a folyadék a visszafelé áramló levegő útján szennyeződnék. A 2% széndioxidot tartalmazó levegő 0,15 kg/cm2 túlnyomás alatt jut be, a tenyészet li­terére számítva percenként 1 liter mennyiség­ben. A levegő—széndioxid elegy egyenletes és ho­mogén beáramlását Houdec-féle mennyiségmé­rőn való átáramoltatással biztosítjuk. A tenyészetekbe vezetett levegőelegyet nagy­teljesítményű finoman porózus szűrőn bocsát­juk át. Szükség van természetesen segédberendezé­sekre is a gázelegy adagolásának szabályozására és a tenyészlombikokban való egyenletes elosz­tására. A leírt körülmények között az igen aktív szűrletek előállításához szükséges tenyészidő kb. 5 30 nap télen. Tavasszal és nyáron rövidebb lehet. Megfigyeltük, hogy bár a hőmérséklet és a megvilágítás változatlan volt, az algák a labo­ratóriumban mégis kb. fele olyan gyorsan osz-10 lodtak télen, mint nyáron, és a tenyészetek de­cembertől március elejéig kevésbé aktív anya­gokat adtak. Ez arra vall, hogy a természetet, amely rendes körülmények között az algák téli pihenéséről gondoskodik, bizonyos határon túl 15 nem lehet erőltetni. Megjegyezzük, hogy a megvilágítást és a táp­talajnak széndioxid tartalmú levegővel való ke­verését már korábban is alkalmazták gyorsított algatenyészetek előállítására, azonban a talál-20 mány szerinti eljárást alkotó körülmények ösz­szességére szükség van ahhoz, hogy az aktív léből jelentős mennyiséget tudjunk termelni. Nevezetesen a megvilágítás és a hőmérséklet viszonya olyan fontos tényező, amelyet csak 25 szűk határok között szabad változtatni. A találmány szerinti eljárás megvalósításá­val termelt lé serkentő hatásának megállapítá­sára és igazolására vizsgáló eljárást kellett ki­dolgoznunk. Szóbajöttek a növényi szövetek és 30 az embrionális szövetek növekedésének vizsgá­latára használatos módszerek, továbbá a bak­térium-tenyészetek vizsgálatára kidolgozott ne­felometriai módszerek. Kitűnt, hogy a találmány szerinti eljárás esetében különösen jól használ-35 ható a Cosmarium lundsllii mitózpróbája, amely sokkal közvetlenebbül mutatja az említett mód­szereknél a kapott lé mitotikus hatékonyságát. Ez a vizsgálat lehetővé teszi bizonyos algatenyé­szetekből előállított levek serkentőképességé­(40 nek a kimutatását, és annak a pillanatnak a megállapítását, amikor a tenyészet a leghatáso­sabb. A feltalálók vizsgálatai szerint vannak olyan édesvízi algák, pl. a Desmidiaceák, pro­tokokkuszok, amelyek olyan sóoldatokban, 45 mint pl. az L H táptalaj, nem életképesek, de ugyanebben a táptalajban életben maradnak és szaporodnak, ha az nagyon híg. Másrészt rájöttünk, hogy ha ezekkel az édes­vízi algákkal beoltunk kétszer desztillált vízzel 50 a kétszeresére felhígított L H táptalajt, az algák gyorsan elhalnak; elég azonban a táptalajhoz néhány csepp olyan aktív levet adni, amely hévvizekben tenyésző algákból származik, pl. egyes Cyanophyceákból, hogy a letalis hatás 55 azonnal megszűnjön, és a szaporodás lehetővé, sőt kitűnővé váljék. A feltalálók kutatásaiból kitűnt, hogy 1. a lének a vizsgáló edénybe való betöltése és az első osztódás észlelésének pillanata között 60 eltelt idő a lé aktivitásának függvénye; 2. a vizsgálati edényekben észlelt osztódások száma azonos mennyiségű lé hozzáadása esetén hasonlóképpen függ a lé aktivitásától. Ezek a megfigyelések lehetővé teszik, Q5 a) hogy megállapítsuk, hogy egy adott alga 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom