151909. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű üveg
% 151909 4 táblák közötti térben levő légpárna felmelegedése és lehűlése következtében is. Ezek a váltakozó igénybevételek, mint említettük, az idők folyamán a forrasztási helyek tömi tétlenségét okozzák. Az említett hátrányok ismeretében megkísérelték már, hogy lezárt belső teres többrétegű üveget úgy állítsanak elő. hogy az üvegtáblák széleit melegítés után egymáshoz hajlítsák és egymással összeolvasszák. Az ilyen többszörös üvegeket az üvegtáblák széleinek hajlításánál és összeolvasztásánál fellépő nagy hőigénybevétel miatt csak korlátozott felületi méretekkel lehet készíteni és ennek ellenére is, a nagy igénybevételek, valamint a hőkezelésnél keletkezett feszültségek következtében, különösen törékenyek, úgy hogy már az ilyen többrétegű üvegeknek hegyi utakon vagy repülőgépen való szállításánál a külső légnyomás csökkenése következtében törés következhet be. Valamennyi említett hátrányt a találmány segítségével kiküszöbölünk. A találmány, tárgya olyan, a .bevezetőben említett fajtájú többrétegű üveg, amelynek lényege, hogy a tömítő sávok vagy hasonlók szélükkel az üvegtábla hornyaiban, vájáraiban vaunak' rögzítve. Azáltal, hogy a tömítő sávok külső széleit az üvegtáblák hornyaiba süllyesztjük, már ;j az alakkiképzéssel az üveg és tömítő sávok illesztési tartományában tömítő hatást érünk el. A hornyok felvitele gyakorlatilag minden szokásos ablaküvegnél különös költségek nélkül megoldható becsiszolás vagy akár a gyártásnál való behengerlés útján. A gyakorlatban minden további nélkül elképzelhető, hogy fém tömítősávok mellett műanyag tömítősávokat is alkalmazzunk. A hornyokat vagy hasonlókat előnyösen az üvegtáblák sík oldalain képezzük ki, de vastagabb üvegeknél esetenként elképzelhető az is, hogy a hornyokat az üveg külső peremébe csiszoljuk be. A találmány további kialakításában a hornyokat legalább az egyik oldalukon például fecskefark alakban alámetsszük. Ha ennél a kivitelnél a tömítősávok hosszanti szélei által szabadon hagyott horony részeket legalább részben tömítőanyaggal töltjük ki, mint például fémes tömítősávoknál előnyösen forraszanyaggal, míg műanyagból készült tömítősávoknál pedig a tömítősávval kapcsolódó műgyanta is szóba jöhet és/vagy a tömítősáv hosszanti szélét vastagítottan képezzük ki, vagy emellett adott esetben a tömítősáv szélnek a horony keresztmetszethez illeszkedő profil alakot adunk, akkor a horonynak ezen profil alakja a tömítősáv és adott esetben a bevitt kiöntőanyagok biztos rögzítését képezi. Ha a hornyokat az üvegtáblák egymás felé néző sík oldalain képezzük ki, akkor a tömítősávok minden további nélkül húzóigénybevételeket is átvihetnek, minthogy, amint azt említettük, az alámetszés következtében a sávok hosszanti szélét, valamint az esetenként bevitt kiöntőanyagot nem lehet kihúzni a horonyból. A kívánt tömítés nagyrészt az üveg és a tömítősávok közötti összeköttetés különleges alakjából adódik, tehát azáltal, hogy a sávok a hornyokba nyúlnak, míg ezzel szemben az eddigi kiviteleknél kizárólag a forrasztásos kötéseknek kellett az üvegeknek kívánt helyzetében a helyes rögzítést és a tömítést biztosítaniuk. A találmány tárgyának további részleteit, valamint célszerű kialakításait a következőkben rajz alapján ismertetjük. A rajzon a találmány tárgyát példaképpen mutatjuk be. Az 1. ábra a találmány szerinti többrétegű üveg egy sarkát, mutatja perspektivikusan, míg a 2—6. ábrák a találmány szerinti többrétegű üvegek széle részeit mutatják metszetben. Az ábrázolt többrétegű üvegek két-két 1,2 üvegtáblából állnak, amelyek között kifelé lezárt közbenső 3 tér van. Az 1. és 2. ábra szerinti kivitelnél az 1 és 2 üvegtáblákba, még pedig ezeknek egymás felé néző sík oldalába a 4 külső széltől kis távolságban, a kerület mentén 5 hornyok vannak kiképezve, amelyeknek belső 6 oldaluk a 7 sík oldalra merőleges, míg a 8 külső oldaluk fél-fecskefark alakban alá van metszve. Az 5 hornyokba 9 tömítősávok nyúlnak be, amelyek belső szélükkel a 6 oldalakon feküsznek fel. Vagy minden oldalhossz számára külön 9 tömítősávot alkalmazunk és a tömítősávokat sarkaikon összeforrasztjuk vagy összehegesztjük, vagy pedig egyetlen, a sarkokon szögben meghajlított önmagában zárt tömítősávot alkalmazunk. A horonynak szabadon maradó részét mindig 10 anyaggal töltjük ki, amely legalább a 9 tömítősáv anyagához tömören köt. A 2. ábra szerint a 9 tömítősáv és az üvegtáblák 4 külső széle között szabadon maradó kerületi kürölfutó teret 11 gittel vagy kiöntő anyaggal, előnyösen gumi- vagy nyersgumi alapú hidegen vulkanizálódó kiöntőanyaggal töltjük ki. A 3. ábra szerinti kivitelnél az 1 és 2 üvegtáblák egymás felé néző 7 sík oldalaiban a 4 külső széltől bizonyos távolságban fecskefark alakú 12 hornyok vannak kiképezve. A 13 tömítősávok úgy vannak a hornyokba helyezve, hogy külső szélük és a horony fenék közé 14 távolságtartó darabokat helyezünk és a hornyokat ismét — előnyösen műanyagból vagy for.raszanyagból álló 15 anyaggal töltjük ki. A 14 távolságtartó darabok célja, hogy lehetővé tegyék a 15 anyagnak bejutását a 13 tömítősávokon belül fekvő 12 horony részekhez. A 4. ábra szerint az 1 és 2 üvegtáblák külső 16 sík oldalaiba a 4 külső széllel párhuzamosan körülfutó 17 hornyok vannak kiképezve, amelyeknek belső 18 oldala alá van metszve. Az üvegtáblák között a külső szélei tartományában 19 távolságtartó lécek vannak elhelyezve és a többrétegű üveg kerületén körülfutó 10 tömítősáv befelé peremezett, illetőleg szélezett 21 perem részével benyúlik a 18 hornyokba, amelyek a 21 perem rész behelyezése után 22 anyaggal vannak kitöltve. A 19 távolságtartó lécben 23 üreg van, amelyet 3 közbenső térrel 24 nyílások kötnek össze és higroszkopikus anyag befogadására szolgálhat. Ilyen higroszkopikus anyag belt) 15 30 25 30 35 40 45 50 55 60 2