151909. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű üveg

% 151909 4 táblák közötti térben levő légpárna felmelege­dése és lehűlése következtében is. Ezek a válta­kozó igénybevételek, mint említettük, az idők folyamán a forrasztási helyek tömi tétlenségét okozzák. Az említett hátrányok ismeretében megkísé­relték már, hogy lezárt belső teres többrétegű üveget úgy állítsanak elő. hogy az üvegtáblák széleit melegítés után egymáshoz hajlítsák és egymással összeolvasszák. Az ilyen többszörös üvegeket az üvegtáblák széleinek hajlításánál és összeolvasztásánál fellépő nagy hőigénybe­vétel miatt csak korlátozott felületi méretekkel lehet készíteni és ennek ellenére is, a nagy igénybevételek, valamint a hőkezelésnél kelet­kezett feszültségek következtében, különösen törékenyek, úgy hogy már az ilyen többrétegű üvegeknek hegyi utakon vagy repülőgépen való szállításánál a külső légnyomás csökkenése kö­vetkeztében törés következhet be. Valamennyi említett hátrányt a találmány segítségével kiküszöbölünk. A találmány, tárgya olyan, a .bevezetőben említett fajtájú többrétegű üveg, amelynek lényege, hogy a tömítő sávok vagy hasonlók szélükkel az üvegtábla hornyai­ban, vájáraiban vaunak' rögzítve. Azáltal, hogy a tömítő sávok külső széleit az üvegtáblák hor­nyaiba süllyesztjük, már ;j az alakkiképzéssel az üveg és tömítő sávok illesztési tartományában tömítő hatást érünk el. A hornyok felvitele gya­korlatilag minden szokásos ablaküvegnél külö­nös költségek nélkül megoldható becsiszolás vagy akár a gyártásnál való behengerlés útján. A gyakorlatban minden további nélkül elkép­zelhető, hogy fém tömítősávok mellett műanyag tömítősávokat is alkalmazzunk. A hornyokat vagy hasonlókat előnyösen az üvegtáblák sík oldalain képezzük ki, de vastagabb üvegeknél esetenként elképzelhető az is, hogy a hornyo­kat az üveg külső peremébe csiszoljuk be. A ta­lálmány további kialakításában a hornyokat legalább az egyik oldalukon például fecskefark alakban alámetsszük. Ha ennél a kivitelnél a tömítősávok hosszanti szélei által szabadon ha­gyott horony részeket legalább részben tömítő­anyaggal töltjük ki, mint például fémes tömítő­sávoknál előnyösen forraszanyaggal, míg mű­anyagból készült tömítősávoknál pedig a tömítő­sávval kapcsolódó műgyanta is szóba jöhet és/vagy a tömítősáv hosszanti szélét vastagí­tottan képezzük ki, vagy emellett adott esetben a tömítősáv szélnek a horony keresztmetszethez illeszkedő profil alakot adunk, akkor a horony­nak ezen profil alakja a tömítősáv és adott esetben a bevitt kiöntőanyagok biztos rögzíté­sét képezi. Ha a hornyokat az üvegtáblák egy­más felé néző sík oldalain képezzük ki, akkor a tömítősávok minden további nélkül húzóigény­bevételeket is átvihetnek, minthogy, amint azt említettük, az alámetszés következtében a sávok hosszanti szélét, valamint az esetenként bevitt kiöntőanyagot nem lehet kihúzni a horonyból. A kívánt tömítés nagyrészt az üveg és a tömítő­sávok közötti összeköttetés különleges alakjából adódik, tehát azáltal, hogy a sávok a hornyok­ba nyúlnak, míg ezzel szemben az eddigi ki­viteleknél kizárólag a forrasztásos kötéseknek kellett az üvegeknek kívánt helyzetében a he­lyes rögzítést és a tömítést biztosítaniuk. A találmány tárgyának további részleteit, va­lamint célszerű kialakításait a következőkben rajz alapján ismertetjük. A rajzon a találmány tárgyát példaképpen mutatjuk be. Az 1. ábra a találmány szerinti többrétegű üveg egy sarkát, mutatja perspektivikusan, míg a 2—6. ábrák a találmány szerinti többrétegű üvegek széle részeit mutatják metszetben. Az ábrázolt többrétegű üvegek két-két 1,2 üvegtáblából állnak, amelyek között kifelé le­zárt közbenső 3 tér van. Az 1. és 2. ábra sze­rinti kivitelnél az 1 és 2 üvegtáblákba, még pedig ezeknek egymás felé néző sík oldalába a 4 külső széltől kis távolságban, a kerület men­tén 5 hornyok vannak kiképezve, amelyeknek belső 6 oldaluk a 7 sík oldalra merőleges, míg a 8 külső oldaluk fél-fecskefark alakban alá van metszve. Az 5 hornyokba 9 tömítősávok nyúlnak be, amelyek belső szélükkel a 6 oldala­kon feküsznek fel. Vagy minden oldalhossz szá­mára külön 9 tömítősávot alkalmazunk és a tömítősávokat sarkaikon összeforrasztjuk vagy összehegesztjük, vagy pedig egyetlen, a sarko­kon szögben meghajlított önmagában zárt tö­mítősávot alkalmazunk. A horonynak szabadon maradó részét mindig 10 anyaggal töltjük ki, amely legalább a 9 tömítősáv anyagához tömö­ren köt. A 2. ábra szerint a 9 tömítősáv és az üveg­táblák 4 külső széle között szabadon maradó kerületi kürölfutó teret 11 gittel vagy kiöntő anyaggal, előnyösen gumi- vagy nyersgumi alapú hidegen vulkanizálódó kiöntőanyaggal töltjük ki. A 3. ábra szerinti kivitelnél az 1 és 2 üveg­táblák egymás felé néző 7 sík oldalaiban a 4 külső széltől bizonyos távolságban fecskefark alakú 12 hornyok vannak kiképezve. A 13 tö­mítősávok úgy vannak a hornyokba helyezve, hogy külső szélük és a horony fenék közé 14 távolságtartó darabokat helyezünk és a hornyo­kat ismét — előnyösen műanyagból vagy for­.raszanyagból álló 15 anyaggal töltjük ki. A 14 távolságtartó darabok célja, hogy lehetővé te­gyék a 15 anyagnak bejutását a 13 tömítősávo­kon belül fekvő 12 horony részekhez. A 4. ábra szerint az 1 és 2 üvegtáblák külső 16 sík oldalaiba a 4 külső széllel párhuzamosan körülfutó 17 hornyok vannak kiképezve, ame­lyeknek belső 18 oldala alá van metszve. Az üvegtáblák között a külső szélei tartományában 19 távolságtartó lécek vannak elhelyezve és a többrétegű üveg kerületén körülfutó 10 tömítő­sáv befelé peremezett, illetőleg szélezett 21 pe­rem részével benyúlik a 18 hornyokba, amelyek a 21 perem rész behelyezése után 22 anyaggal vannak kitöltve. A 19 távolságtartó lécben 23 üreg van, amelyet 3 közbenső térrel 24 nyílások kötnek össze és higroszkopikus anyag befogadá­sára szolgálhat. Ilyen higroszkopikus anyag be­lt) 15 30 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom