151909. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű üveg

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. II. 03. Közzététel napja: 1964. IX. 25. Megjelent: 1965. X. 01. (ZO-86) 151909 Szabadalmi osztály: 37 c Nemzetközi osztály: E 04 d Decimái ofeEtélyozás: Hans Zöpnek, üvegesmester, Linz, Ausztria Többrétegű üveg A találmány tárgya többrétegű üveg, amely legalább két, térköz közbeiktatásával egymással párhuzamosan, elrendezett üvegtáblából áll, amelyek közötti tér a széle közelében elhelye­zett és az üvegekkel összekötött tömítő sávok­kal vagy hasonlókkal van kifelé lezárva. Az ilyen fajta többrétegű üvegeknek — amennyi­ben megfelelően tömörekre készíthetők — az az elvi előnyük, hogy az üvegezési szerkezetek egyszerűsítését teszik lehetővé, például az ablak­szárnyak konstrukcióját és egyben messzeme­nően biztosítják az üvegtáblák párásodás elleni védelmét és amellett jó hőszigetelést biztosíta­nak. Egy ismert említett fajtájú többrétegű üveg­nél az üvegtáblák közötti térnek tömör lezárása oly módon történik, hogy a tömítő sávokat vagy hasonlókat forrasztással rögzítik. Erre a célra az üveglapoknak egymás felé néző oldallapjait szélükön rápárologtatott fémréteggel látják el és ezekre fémsávokat forrasztanak, amelyek sík­oldalukkal az üvegtábla sík oldalán feküsznek föl és ezután a tömítő sávokat ráforrasztják ezekre a fémsávokra. A tömítő sávok felerősí­tési módja rendkívül költséges, mert például a rápárologtatott fémréteg a rápárologtatási fo­lyamatnál képződött tekintélyes mennyiségű nem forrasztható oxidot tartalmaz. Ezért szük­séges, hogy a rápárologtatás után a rápárolog­tatott réteget először redukálják, majd ezt a ré-10 15 20 25 30 teget forrasztó zsír felvitelével a forrasztási .fo­lyamat számára előkészítsék és végül a sávokat ráforrasszák. A rápárologtatásnáí, redukálásnál és az egyes forrasztási folyamatoknál az üveg széle mindenkor tekintélyes mértékben fel­melegszik és ezáltal az üvegtáblákban feszült­ségek keletkeznek. Ezenkívül különös gonddal kell dolgozni, hogy elkerüljék az üvegnek kri­tikus felmelegedési pontján túl való melegedé­sét az üvegtáblák különösen érzékeny szélén. A költséges rendszabályok ellenére is ennél a többrétegű üvegnél tömítetlenségek fordulhat­nak elő az üvegek közötti teret ezen a részen a környező levegőtől egyedül elválasztó forrasz­tási helyeknél, aminek további következménye, hogy befolyásolja a többrétegű üveg szigetelő hatását és az üvegtáblák hozzá nem férhető belső oldalán bepárásodást idéz elő. A tömítet­lenségek mindenek előtt a forrasztási helyekből indulhatnak ki. A korróziós befolyások mellett a tömítetlenségek kialakulásában különösen hát­rányosak már a legcsekélyebb forrasztási hibák is, valamint a váltakozó igénybevételek, mint amilyeneket már az atmoszférikus légnyomás ingadozása is előidéz. Az üvegek közötti tér normális vagy depressziós nyomás alatt álló légpárnát tartalmaz, úgy hogy atmoszférikus légnyomás ingadozásoknál ingadozik a belső tér és a környezet közötti nyomáskülönbség is. To­vábbi nyomáskülönbségek keletkeznek az üveg-151909

Next

/
Oldalképek
Tartalom