151906. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fénycsőgyújtók kezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. VII. 18. (TA—732) Közzététel napja: 1964. IX. 25. Megjelent: 1965. X. 01. 151906 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 j Öecimál osztályozás: Feltalálók: Gál János tudományos osztályvezető, 25%, Balázs János kutatómérnök, 25%, Tolnai Ágoston főtechnológus, 20%, Gajári Gyula osztályvezető, 10%, Kiss József osztályvezető, 10%, Bédi Gyula technológus, 10%, budapesti lakosok Tulajdonos: Távközlési Kutató Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés és berendezés fénycsőgyújtók kezelésére 1 A fénycsőgyújtók gyártásánál a gyártási szakasz végeztével a fénycsőgyújtókat még elektromosan kezelik. A kezelés után a gyújtó stabil és jó működőképességű lesz. A gyújtó mint ismeretes a fénycsövek begyújtására szolgáló 3 segédberendezés. A kezelés (1. ábra) többnyire soros L], ... Ln izzólámpával történik. Ha a rendszerre K kapcsolóval feszültséget kapcsolunk, a gáztöltésű Gy!... Gy„ gyújtó glimmelni kezd. A glimm ki- 10 sülés hőhatására a gyújtóban levő bimetall (ikerfém) elektróda melegszik és elhajlik. Az elhajlás következtében a másik elektródához közeledik és végül elektromosan rövidzárat létesít. Rövidzár esetén az áramkörben folyó ára- 15 mot az izzólámpa korlátozza. A rövidzár következtében megszűnik a glimmkisülés és így a$ ikerfém elektróda lehűl és eltávolodik a másiktól. A rövidzár megszűntével újra glimmkisülés jön létre és a már ismertetett jelenség ismét- 20 lődik. Az egyes gyújtók glimmelési időtartama nem azonos, így a rövidzár nem egyszerre és nem ugyan olyan időtartamra létesül. Az egyes gyújtó egyedek áramfelvétele tehát statisztikus ingadozást mutat. Az ingadozást a gyújtó egye- 25 dek paraméterei szabják meg. Több száz gyújtó esetén az említett egyedi ingadozások kiegyenlítik egymást. Az 1. ábra szerinti kezelés móddal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tehetjük. A gyúj- 30 tók üzemi körülmények között fojtóval működnek. Az izzólámpa a gyújtó rövidzár megszűntének pillanatában nem állít elő olyan feszültség lökést, mint üzemi körülmények között a fojtó. A fojtó által szolgáltatott feszültség lökés a hálózati feszültség csúcsértékének többszöröse lehet, míg izzólámpa esetén csak a pillanatnyi hálózati feszültség csúcsérték lép fel. Többszáz gyújtó egyidejű kezeléséhez jelentős teljesítmény szükséges. A felvett teljesítmény legnagyobb része az izzólámpákban hővé alakul. A hő elvezetéséről gondoskodni kell, mert különben a munkahely hőmérséklete a dolgozók számára elviselhetetlenné válik. A gyújtók kezeléséhez áramkorlátozó elem céljaira izzólámpa helyett fojtó alkalmazása célszerűbb, mert egyrészt az üzemi viszonyoknak megfelel, másrészt lényegesen kisebb a hálózati teljesítmény felvétel. Kisebb hasznos teljesítmény-felvétel mellett fojtó esetén viszont nagy meddő teljesítmény lép fel, és ennek megfelelően a fázist javítani kell (2. átíra). E célból vagy az Fj. . . Fn fojtók számával azonos darabszámú Ci. . . C„ (2/a ábra), vagy ezek eredő kapacitásával egyenlő értékű egyetlen C kondenzátort (2/b ábra) használhatunk. Több ezer mikrofarad nagyságú fázisjavító kondenzátor kies bekapcsolgatása egyrészt a nagy hálózati lökés, másrészt a kapcsoló szerkezet érintkezőinek komoly igénybevétele miatt nem kívánatos. 151906 Á
