151905. lajstromszámú szabadalom • Cinkötvözet
0 MAGYAR NÉPKÖZT ARS ASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. V. 24. (SO—785) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1962. VIII. 02. Közzététel napja: 1964. IX. 25. Megjelent: 1965. X. 01. 151905 Szabadalmi osztály: 40 b 4—21 Nemzetközi osztály: C 22 c Decimal osztályozás: Feltaláló: Dr. Erich Pelzel, mérnök, Stolberg Tulajdonos: Stoiberger Zink Aktiengesellschaft für Bergbau und Hüttenbetrieb, Aachen Cinkötvözet Lemezek, szalagok, csövek, rudak és drótok gyártására szolgáló, alakítható cinkötvözetekkel szemben nemcsak azt a követelményt támasztják, hogy elegendő, 30—35 kg/mm2 legyen a szakítószilárdságuk, hanem mindenekelőtt azt 5 is, hogy szobahőmérsékleten tartósfolyási szilárdságuk 5—8 kg/mm2 legyen (évi 1% megnyúlás mellett) és hidegalakítással, hajlítással, hajtogatással, nyomással és húzással kifogástalanul legyenek alakíthatók. Enhek az alakít- 10 hatóságnak a jellemzésére az elszakadásra vezető nyúlásnak szakítópróbával való megállapítása elégtelen és a gyakorlattal nem áll egyértelmű vonatkozásban. A hajtogatópróba, azaz valamely próbadarabnak 180°-os hajtogatása 15 használható mértéket ad. A hajlítás élét aztán külseje szerint ítélik meg és számozzák, ahol a számok jelentése: 3 = sima, 2 = érdes, 1 = repedéses és 0 = eltört. A megkívánt szilárdságértékeket már sok ala- 20 kítható cinkötvözettel elérik, amelyek közül a gyakorlatban különösen az alumíniumszegény vagy alumíniummentes cink-réz-, illetve a cink-réz-mangán-ötvözeteket alkalmazzák. Tartósfolyási szilárdságuk nem elegendő, ami izzító- 25 kezelésekkel ugyan javítható, ez viszont az alakíthatóság rovására megy. A szakítószilárdságnak, a keménységnek és a tartósfolyási szilárdságnak magnézium-, illetve lithium hozzáadásával való javítása egyidejű rfdegedést okoz, amit 30 hőkezelésekkel nem, vagy csak elégtelen mértékben lehet megszüntetni. Ennek eredményeként valamennyi alumíniummentes alakítható cinkötvözetben mindenekelőtt a magnéziumtartalmat vagy szennyeződésnek tekintik és csak egészen csekély mennyiség jelenlétét tűrik el, vagy pedig egyáltalán nem visznek be. Az újabb időben ismertté vált titántartalmú alakítható cinkötvözetek, melyekben pl. 0,05— 0,5% Ti és 2% vagy ennél kevesebb réz van, melegen hengerelt állapotban vagy hideghenger• lés és ezt követő izzítás után 6—8 kg/mm2 -es tartósfolyási szilárdságúak és ebben az állapotban 3-as hajlításértékűek. Szakítószilárdságuk 18—22 kg/mm2 , tehát csak közepes igénybevételeknek felelnek meg. Profilos lemezekből, szalagokból vagy rudakból készült tartóelemek adott szerkezetek és terhelések mellett még nem versenyképesek más szerkezeti anyagokkal. A szilárdság növelése nagy, 1,5% fölötti réztartalommal a tartósfolyási szilárdság és a hajlíthatóság csökkenésével jár, 0,01%-nál nagyobb mennyiségű alumíniumnak hozzáadása a szövetben Al3 -Ti-kristályok képződésére, azaz ridegedésre (hajlítás = 0) ad okot. A találmány ezzel szemben olyan kb. 0,05— 0,5% titántartalommal cinkötvözet, amelyben még 0,003—0,1% berillium- és/vagy lítiumés/vagy előnyösen magnéziumtartalom is van. Kiváltképpen azt tapasztaltuk, hogy ilyen ötvö-151905
