151892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamid előállítására ammóniából és széndioxidból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. VII. 26. (MO—584) Olaszországi elsőbbsége: 1962. VII. 27. Közzététel napja: 1964. IX. 25. Megjelent: 1965. X. -01. 151892 Szabadalmi osztály: 12 o 11—18 Nemzetközi osztály: C 07 c4 Decimái osztályozás: Feltaláló: Fauser Giacoimo vegyész, Milano," Olaszország Tulajdonos: Montecatini Societa Generale per rindustria Mineraria e Chimica cég, Milano, Olaszország Eljárás karbamid előállítására ammóniából és széndioxidból A karbamid ismert ipari szintézise úgy történik, hogy ammóniát és széndioxidot egy reaktorbari mintegy 200 atm nyomáson és 150 C°-on reagáltatnak. Ez a reakció azonban nem niegy teljesen Végbe, és a két reakciókomponens jelentékeny hányada ammóniumkarbamát formájában marad vissza. Különböző eljárásokkal kísérelték meg az át nem alakult ammóniumkarbamát reaktorba való visszavezetését. A legegyszerűbb módszer abban áll, hogy a karbamátot víz jelenlétében, koncentrált oldat formájában kondenzálják és a kapott koncentrált oldatot a reaktorba visszaszivattyúzzak. A víz jelenléte azonban a karbamát barbáraiddá való átalakulásának hatásfokát rontja./Ezenkívül -a módszer hőenergiáigénye igen magas. E hátrány kiküszöbölése céljából megkísérelték azt, hogy a karbamátot szuszpenzió formájában nyerjék- ki, ez a szuszpenzió folyékony ammóniában szuszpendált szilárd részecskékből áll, és ezt egy megfelelő szivattyú beiktatásával a reaktorba vezetik vissza. • Ez utóbbi módszer gyakorlatba való átültetése folyamán komoly nehézségek lépnek fel a karbamátsó kiülepedése folytán, mely dugulásokat okozhat a szuszpenzió készítésére felhasznált , készülékben i(az ammónia kondenzálása és a karíbamát kikristályosodása során). Külön nehézséget jelent az is, hogy az am-10 15 20 25 30 móniát az előbbi módszer folyamán nagy feleslegben kell felhasználni, ez a tény pedig a reaktorba való visszavezetést megnehezíti. A feldolgozás folyamán szükségessé válik az is, hogy a karbamát desztillálását nyomás alatt végezzék, ezért 150 C° feletti hőmérsékleten kell a desztillálást lefolytatni. Ennek folyománya az, hogy a leválasztott, karbamátot kisérő víz mennyisége növekszik, ugyanakkor a karbamid biuret képződése köziben disszociál. (A késztermékben legfeljebb 0,5% biuret szennyezés engedhető meg.) A 150 C° 'feletti hőmérséklet elkerülése cél játból az ismert eljárásokban a desztillálást 12 atm alatti nyomáson végzik. Emiatt az ammónia kondenzálását és a karbamát kikristályosítását oly kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten kell kivitelezni, mely nem teszi lehetővé e műveletek során vizes hűtőközeg felhasználását. Más eljárások szerint a karbamát karbamidtól való, elválasztását 12 atm nyomás felett végzik, azonban a folyékony ammóniában szuszpendált, reaktorba visszavezetett karbamátot csupán egy lépésben választják le. Ilyen munkamódszer alkialmazása során nem kerülhető el a karbamid biuretté való elibomlása, ha cgak a karbamát leválasztását nem korlátozzák és a. karfoamidoldatban legalább 3% ammóniát meghagynak {vagy szabad ammóniát vagy széndioxiddal együtt felhasznált ammó-151892