151890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a reagálatlan karbamát visszavezetésére a karbamid ammóniából és széndioxidból történő szintézise során

15^890 nyiséget a második desztillációs műveletben a karbamát oldat desztillálására hasznosítjuk, ak­kor a karbamid szintézis feldolgozási művele­teit jelentős mértékben egyszerűsíthetjük. A találmány szerint tehát ezt a szintézis részt az ismert eljárásokhoz képest egyszerűbben és gazdaságosabban oldjuk meg ún. filmadszorbe­rek („falling film absorber") felhasználásával, -miáltal á szintézis abszorpciós és a hőmennyi­ség elvezetésére szolgáló hőcserélő része egye­síthető. Meglepő módon azt találtuk ugyanis, hogy az ammónia-széndioxid-vízgőz keveréknek a karbamát oldatban való abszorpciója magas anyagáthaladási tényezővel végezhető el és je­lentős mértékű'' hőmennyiség félszabadulásával jár, így az abszorpcióra felhasznált karbamátos folyadékfilm és a hőelvezető fal közötti é'ririt­kezőfelület a döntő jelentőségű az egyesített ab­szorpciós és hőcserélő folyamat kivitelezésekor, vagyis ez határozza meg a folyamat eredményes vezetését." A hő elvezetésére szükséges' hőcserélő felüle­tek abszorpcióra úgy használhatók fel, hogy azokon az abszorbeáló folyadék filmjét képez­zük. Ezáltal az abszorbeáló oszlopból és hozzá­tartozó hűtőrendszerből álló bonyolult beren­dezés egyszerű hőcserélőkkel célszerűen pedig filmabszorberrel helyettesíthető. A találmány szerinti eljárás során különösen az a tapaszta­latunk volt meglepő, hogy az anyag áthaladási tényezők értéke elég nagy ahhoz, hogy a kis­nyomású, szakaszban vagyis az atmoszféra nyo­máshoz közeli nyomáson is a filmabszorber eredményesen alkalmazható legyen. A találmány szerinti feldolgozási rendszer, a filmabszorber felhasználása folytán lehetővé teszi a beruházási és üzemviteli költségek csök­kentését. A filmabszorberek alkalmazásával könnyűszerrel visszanyerhető az abszorpció so­rán felszabaduló hőmennyiség nagy része, ez­által a rendszer feldolgozási szakaszának gőz­szükséglete jelentékeny mértékben csökkent­hető. / Olyan filmiaibszarber felhasználása, amelyben a gáz- és folyadék közötti érintkező .felület a hőcserélő felülettel egyezik meg; -lehetővé teszi azt, hogy az abszorpciós folyadék áramlási sebességét a minimumra csökkentsük. Az ab­szorpciós folyadék vastagságát a hőcserélő csö­vek külső felületén foiyadékfömTvékonyságra csökkentjük, miméllett a csövekben a desztil­lálandó kárbamid oldat felfelé áramlik* Ilyen megoldással az abszorpció folyamán felszaba­dult hőmennyiség olyan hőmérsékleti görbéjét kapjuk, mely az így felszabaduló hőmennyiség visszanyerésére lényegesen kedvezőbb, mint az ismert eljárások során. A találmány szerinti, eljárás felhasználásával az ekő desztillációs műveletben fejlődött am­mónia-széndioxid-vízgőz keverék abszorpciójá­nál felszabaduló hőmennyiség igen magas hő­értéken nyerhető vissza, <(14(*—150 C°),.így ez 80—90»/oK>s hatásfokkal közvetlenül felhasz­nálható karhamát oldat töményítésére. Az ér­tékesítő hőmennyiség lényegesen kedvezőbb annál, mint ami az ismert eljárásoknál! elér­hető. . - . • A második desztillációs művelel során fejlő-5 dött gőzöket, melyek kinyerésénél az első ab­szorpciós szakaszból nyerhető hőmennyiséget már hasznosítottuk, ugyancsak az első szakasz­ban ilyen célra félhasznált készülékben, vagy­is filmahszorberben abszorbeáljuk. Ez utóbbi 10 filmafoszorfoer az előbbihez hasonlóan egy ab­szorpciós oszlopból és ahhoz tartozó hűtőbe- . rendezésből álló készülékkel összehasonlítva, lényeges egyszerűsítésnek felel megf, vagyis a beruházási költségek csökkentését és a szmté-15 zis berendezés gazdaságos kivitelezését teszi lehetővé. A találmány részleteit a csatolt folyamat­ábrán szemléltetjük. 1 A reaktorból távozó A karbamid oldat nyo-20 mását az 1 expanziós szelepen keresztül az első karfaamát desztillációs művelet miunfea­' nyomására i(15—45 kg/cm2 ) csökkentjük. A szükséges hőmennyiséget gőz fórmájában ve­zetjük a 2 desztillációs oszlopba. I 25 ' Ebben az elsé szakaszban a karhamid oldat­ban levő karbamáf 601—80%-át és a szabad ammónüá legnagyobb részét ledesztilláljuk. Az így (kapott ammóma-széndfcixid^víztar­talmú gőzöket a 3 elválasztó edényben választ-30 julk el a maradék karbamátot tartalmazó karb­amid oldattól, mely utóbbit kb. atmoszféra nyomáson a második desztillációs műveletben desztillálunk. A desztilláláshoz szükséges hő­mennyiséget a 4 filmabszorberben nyerjük ki, 35 amelyben a 3 elválasztóedényből távozó am­móniáiszéndioxid és vízgőzből álló keveréket vizes kasrbamát oldatban abszorbeáljuk. Ha a reaktorból távozó karbamid oldat nagy ammónia felesleget tartalmaz és a 3 • elválasztó-. 40 edényből távozó gőzökben az 1NH3 : CO2 mól­aránya 6 feletti érteknek felel meg, akkor az ammónia felesleget nem a 4 filniabszorberfeen, hanem a 6 oszlopon keresztül vezetve a 7 viz­ezel hűtött hűtőben^ abszorbeáljuk. 45 Az így kapott széndioxidmentes folyékony ammóniát '(Z) a 6 oszlopban való rektifikálás után a reaktorba vezetjük vissza. A csatolt ábrán a szintézis végén kkí/ert karbamid oldatot X-el, míg a visszavezetendő 50 karbamát oldatot Y-nal jelöljük. A 4 fämabsaarberben az 5 szivattyúval visz­szavezetett fearbamát oldattal abszorbeáljuk a gőzöket, a kiarbamát oldatot a hőcserélő csö­vek külső felületén vezetjük. Az abszorpcio-55 nált fejlődött hőmennyiséget a karbamid oldat vezeti el, melyből a 4 filmaibszorberben, ill. desztilláló készülékben a maradék karbamát­mennyiséget ledesztiláljuk. A 4 filmabszorber­ben fejlődött hőmennyiség teljes egészében 60 visszanyerhető. A 8 elválasztó edényben a karbamid oldattól elválasztott ammonia-szén­dioxid-vízgőzt közel atmoszféra nyomáson a 9 filmáfosaarfcerben abszorbeáljuk, ez utóbbi ké­szüléki elvileg a 4 filmabszortoerrel hasonló fel-65 építésű. / 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom