151877. lajstromszámú szabadalom • Sínjárművek középütközős kapcsolóit középső helyzetbe állító berendezés

3 151877 4 alatt helyezkedik el és e rugótányérral egy lefelé hyuló, vele koncentrikus 9 vezetékcső függ össze. Ezen a csövön, ugyancsak koaxiálisán és eltolhatóan helyezkedik el a 11 rugótányér, a két rugótányér között pedig" egy 13 nyomórugó van előfeszültséggel elhelyezve. A mélyebben elhelyezett 11 rugótányérral az említett 9 vezetékcső és az azt körülvevő 13 nyomórugó között elhelyezett 15 távolságtartócső függ össze, mely utóbbinak a két 5 és 11 rugótányér között levő vége egy gyűrűalakú, a 9 csövet köztér hagyása mellett körülvevő 17 ütközővel van ellátva. Ezzel az ütközővel a 9 vezetékesövön eltolhatóan ágyazott 19 rugótányér működik együtt, mely az előfeszültséggel behelyezett 21 nyomórugó támasza. Ennék a rugónak a másik vége a 25 gyűrűn fekszik fel, melynek a 11 rugótányértól való távolságát a 23 csavarokkal lehet beállítani. A 9 vezetékcsövön van az 5 rugótányérral mereven összekapcsolt 27 ütközőcső, amely a ^17 ütköző furatán hatolhat át, szabad vége azonban úgy működik, mint a 19 rugótányér ütköző felülete. A 11 rugótányérral a 2. ábrán világosan feltüntetett két 29 és 31 láb kapcsolatos,' amelyek mint támasztószervek működnek és nagyjában párhuzamosak az 5 és a 11 rugótányérok tengelyirányával. Emellett ezek a lábak a jármű keresztirányában egymás mellett helyezkednek el. Mindkét 29 és 31 láb a 33 és 35 csavaros kapcsolatok segítségével hosszuk irányában beállíthatók; legömbölyített végeik a jármű alvázával mereven kapcsolt támasztékokon fekszenek fel és ezek a támasztékók a 37 keretből és az ezzel kapcsolt 39 üreges testből állnak. Ilyen módon a 29 és 31 lábak szándékolatlanul nem tudnak elmozdulni, ill. a támaszok olyan kialakításúak, hogy ilyen eltolódást nem engednek meg. A 37 keretben 41 kivágás van, amelyen az esetben, ha a 13 és 21 nyomórugók erősen összenyomódnak, a 9 vezetékcső áthatolhat. Az 5 és 11 rugótányérok közös tengelye függőleges keresztsíkban lelhet. Ha olyan középütközős kapcsolófejet alkalmazunk, amelynek hosszanti szimmetriatengelye az 1 kapcsolórúd középtengelye alatt van, akkor a kapcsolódási folyamat alatt esetleg bekövetkező beékelődések vagy megszorulásók elkerülése végett előnyös, ha a rugótányérok közös tengelye a rajzon feltüntetett módon a jármű kereszttengelyével párhuzamos és ferdén lefelé, valamint hátrafelé síkban van. Ügy amint már említettük, a találmány egyik előnye a szerkezet könnyű elhelyezhetősége, de ezen előny mellett a leírt kivitelnél még azt az előnyt is elérjük, hogy amikor az 1 kapcsolórúd hátrafelé mozdul el, a szerkezet által kifejtett -• emelőerő megnövekszik és így nagyobb lesz az az erő, amely a kapcsolófejek megszorulása ellen működik. A leírt szerkezet a következőképpen működik: Ha a kapcsolófej terheletlen állapotban a középhelyzetet foglalja el, alpkor a résnek a rajzokon látható Helyzetben vannak. Ekkor a két 29 és 31 láb a 38 üreges testen fekszik fej és a 27 ütközőcső a 19 rugótányérihoz szorul. Ez utóbbit a 21 nyomórugó a 17 ütközőhöz szorítja. 5 Ha a kapcsolófejek vízszintes irányban kitérnek vagyis a jármű hosszirányára keresztirányban elfordulnak, akkor a készülék a 2. ábra szerint a 29 és -31 lábak felfekvési pontja körül fordul el az egyik 39 üreges testhez ké-10 pest, a másik 29 vagy 31 láb pedig a másik 39 üreges testről felemelkedik. Mivel ilyen körülmények között a szerkezeti, részek teljes egészükben könnyen tudnak felemelkedni, a súlyerő visszaállító összetevőt hoz létre, amely 15 á részeket és az egész kapcsolófejet a kilengést okozó erő megszűnése után középhelyzetébe viszi vissza. v A kapcsolóféj megemelésekor megnövekszik az 5 és 11 rugótányérdk közötti távolság, mi-20 közben a 27 ütközőcső a 19 rugótányérról felemelkedik. Az 1 kaipcsolórudat ekkor tehát csak a 13 nyomórugó támasztja alá, amely azonban nem elég erős ahhoz, hogy önmagában a rá nehezedő terhelésnek ellenálljon, mi-25 kor a kapcsolófej ezután szabaddá válik.. Mikor tehát a kapcsolófejre ható emelőerő megszűnik, ez a fej kiinduló helyzetébe tér vissza. Ha a kapcsolófejet valamilyen erőhatás lefelé nyomja, akkor a 13 és 21 nyomórugók 30 Összenyomódnak. A két 13 és 21 rugó együttes ereje elegendő ahhoz, hogy a részek kiinduló helyzetét a kapcsolófejre ható külső erő megszűnése után visszaállítsa. Ha a kapcsolófej a kapcsolódási folyamat \35 alatt az 1 kapcsolórudat hátrafelé szorítja, akkor az 5 és 11 rugótányérok közös tengelye elfordul és ez az elfordulás a 29 és 31 lábak felfekvési pontját magában foglaló- forgástengely körül hátrafelé történik. Ha a kapcsolófej 40 magassági helyzete változatlan marad, a leírt művelet folyamán a 13 és 2)1 nyomórugók összeszorulnak, miáltal a szerlsezet az 1 kapcsolónkba erősebb emelő erőt fejt!

ki. Ilyen módon, ha olyan kapcsolófejet alkalmazunk, 43 amelynek hosszanti szimmetriatengelye az 1 kapcsolórúd középtengelye alatt van, az egymással összeköttetésbe jutó kapcsolófejek megszorulása elkerülhető. A 21 nyomórugó feszültségének beállítása 50 végett a 25 gyűrűnek a 11 rugótányértól való távolságát a 23 csavarok segítségével a kívánt módon beszabályozzuk. Ha a 29 vagy 31 láb hosszúságát, vagy mindkettő hosszúságát megváltoztatjuk, a kapcsolófej függőleges és víz-55 szintes irányú középhelyzetét könnyen beállíthatjuk. • Ha. a járművön elegendő hely áll rendelkezésre, a szerkezet oly módon js kialakítható, hogy a 13 vagy 21 nyomórugó, vagy mind-60 kettő két egymás mellett elhelyezett rugóból áll. -Szabadalmi igénypontok: 1. Sín jármű vek kardános an felfüggesztett kö-65 zépütközős kapcsolóit középhelyzetbe vissza-2