151873. lajstromszámú szabadalom • Kohászati kemencékhez és edényekhez, különösen konverterekhez való bázikus tűzálló tégla és massza

- 151873 7 • ' 8 Ha kívánatos, a kovasav szemcsék helyett például zsírkő, olivin vagy szerpentin, alakjában, célszerűén 200 szitaszemszámnál (0,074 mm) kisebb finom szemcsék alakjában magnéziumszilikátot is alkalmazhatunk. Például 93,3% magnéziumoxidból és 6,7% zsírkőből álló keverék használható terméket alkot. Látható tehát, hogy a kívánt átalakulásokhoz szükséges kovasavforrás vagy II 'típusú magnéziümoxid, vagy kovasav, vagy magnéziumszilikát lehet. A mész és a kovasay viszonya e keverékekben mindenesetre a kétféle magnézia keverésére fent rnegadott értékek egyike, tehát legalább 1,3, célszerűen legalább 1,5 legyen. , Adott esetben a tégláikká alakítandó keverék előállításakor a kátrány, illetőleg a szurok elhagyható és a keverék kötőszert tartalmazó vízzel készíthető el, hogy a kapott téglák előzetes égetés nélkül használhatók legyenek. Ilyen kötőszerként hígított kénsav, magnéziumklorid, magnéziumszulfát, krómsav, nátriumszilikát, hulladék szulfitlúg, illetőleg ^- szurok és szerves anyagok stb., jöhetnek tekintetbe. A téglákat alkalmazásuk előtt kemencében égethetjük is. Amikor e leírásban a I típusú égetett magnéziában (magnéziumoxidban) jelenlevő dikalcium ferrit (C2F) mennyiségéről beszélünk, e mennyiséget úgy határozzuk meg, hogy először a mész mennyiségét számítjuk ki, amely a jelenlevő kovasavval dikaleiumszilikát '(jCaS) képződése közben való egyesüléshez szükséges. Ezt a mennyiséget levonjuk a jelenlevő teljes mésztartalomból, hogy a fölös mennyiségű mész mennyiségét megkapjuk. Erről a fölös mennyiségű mészről azután feltesszük, hogy dikalciumferrit (C2F) képződése közben előbb vasoxiddal lép reakcióba, az esetleg még megmaradó mészmennyiség trikalciumszilikát (C3S), képződése közben kovasawal, illetőleg a már létrejött dikalciumszilikáttal {C2S) egyesül. A teljes kovasavtartalomnak trikalciumszilikát (C3S) képződése közben végbement átalakulása után visszamaradó fölös mészmennyiségről azután föltesszük, hogy szabadj illetőleg kötetlen mészből áll. A legtöbb esetben a mindenképpen jelenlevő kis mennyiségű alumíniumoxid vagy timföld (A) tetrakalciumalumí. niumf erritet (jC/,AF) fog képezni, ebben az; öszszefüggésben azonban ezt a mennyiséget úgy tekintjük, mint amelyik a dikalciumferrit i(C2

F) számított mennyiségében bennfoglaltatik. A találmány szerinti téglák és masszák rendeltetése elsősorban oxigénnel fúvott konverterek bélelése. Felhasználhatók azonban ott is, ahol dolomitból vagy dolomitos magnezitből készült kátránykötésű téglák vagy masszák ke. rülnek felhasználásra. Így például villamos ívkemencék falainak béleléséhez való nagy tömbök helyett, vagy ilyen vagy más tömbök előállítása végett. s

. A leírásban megadott szitaszemszámpk ckp amerikai Tyler-szitasorozatra, a százaiéikos adatok pedig súlyszázalékokra vonatkoznak. Amikor a leírásban vegyi kötőszerrel kötött tűzálló anyag előállításához való égetett magnéziáról (magnéziumöxidról) van szó, akkor erre a célra célszerűen égetett /szemcsés anyagot használunk, amelynél a szemcsék térfogatsúlya körülbelül 3,05—3,40. Kátránykötésű tűzálló termékek előállításához való égetett magnézia i(magnéziumoxid). esetén célszerű lehet kis térfogatsúlyú, például körülbelül 2,9—3,1 térfogatsúlyú szemcsék alkalmazása. Az ilyen szemcseszerkezetek viszonylag porózusabbak, abszorbeálják a kátrányt, illetőleg a szurkot és így jobb kokszkötést tesznek lehetővé. 15 Szabadalmi igénypontok: 1. Bázikus tűzálló tégla és massza magnéziumoxid tartalommal aoélnek oxigénnel, illetőleg oxigéntartalmú gázzal fuvatás út járt való 20 előállításához alkalmazott kohászati kemencék és edények, különösen konverterek béleléséhez, azzal jellemezve, hogy 65—90% magnéziumoxidot, 4—20% meszet, 4—15% vasoxidot és Í 0,05—12% kovasavat, 80 százaléknál kisebb 25 magnéziumoxid tartalom mellett pedig 0,05— 3% kovasavat, végül egyensúlyban több, mint 7% dikalciumferritet tartalmazó égetett magnéziából (I típusú magnéziumoxidból), továbbá kovasavtartalmú anyagból áll és ez utóbbi oly 30 mennyiségben van jelen, hogy a keverékben a mész és a toovasav viszonya 1,3 és 3,5 között van i(1962. november 9.). 2. Az 1. igénypont szerinti bázikus tűzálló tégla és massza kiviteli alakja, azzal jelíe-35 mezve, hogy az égetett magnéziában szabad mész van, a mész és a. kovasav viszonya a téglában, illetőleg masszában 1,3 és 5,0 közé esik, a mész és kovasav mennyisége pedig elég ahhoz, hogy hevítéskor több, mint 8%, dikal-40 ciumszilikát és/vagy trikalciumszilikát képződjék (1962. november 9.). \ 3. Az 1. igénypont szerinti bázikus tűzálló tégla és masisza kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy 65—>89% magnéziumoxidot, 4— 45 20% meszet, 5—15% vasoxidot, 0,05—2% kovasavat, 80 százaléknál "kisebb magnéziumoxid tartalom mellett 00,5—3% kovasavat, végül egyensúlyban több mint 7% dikalciumferritet tartalmazó égetett magnéziából (il típusú mag-50 néziumoxidból) és kqVasav tartalmú anyagból áll, a keverékben pedig a mész és a kovasav viszonya 1,3 és 3,0 között van (1961. november 9.). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 55 bázikus tűzálló tégla és massza kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kovasav tartalmú anyag finom kovasaV szemcsék alakjában van jelen, amelyekből- legalább 65% szemcsenagysága kisebb mint 325 szitaszemszám (0,044 mm) 60 (1961. november 9.). 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti bázikus tűzálló tégla és massza kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kovasav tartalmú anyag magnéziumszilikát (1961. november 9.). 65 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 "4