151870. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betontermékek gyártására

151870 3 4 tettel arra, hogy az esetleg alkalmazott vibráció a nyersbeton és a forma közötti súrlódást csökkenti, de a húzóigénybevételt teljesen megszüntetni nem képes, a kompenzálandó húzófeszültség azzal az értékkel egyenlő, amely a rázás (vibráció) alkalmazása ellenére a súrlódás folytán fennmarad. Ez tehát azt jelenti, hogy a találmánynál • a forma cteak abban az időpillanatban mozog, amikor a nyersbeton megfelelő adagját a gép betölti a forma egyik végén, a következő pillanatban pedig amikor a betömő szerszám hátrafelé mozog, a forma áll és ezáltal sikerül létrehozni a húzóigénybevétel kompenzálását. A fentiek alapján a találmány szerinti eljárásnak három fő jellemzője van: az egyik az, hogy a forma szakaszosan mozog, a másik, hogy a formát a beton kilépésével ellenkező irányban csak akkor mozgatjuk, amikor a betonnak a formába való betömése vágy beszorítása megtörténik, a harmadik jellemző pedig az, hogy a mozgás sebességét, a betömő erő nagyságát stb. megfelelően választjuk meg ahhoz, hogy az említett erők kiegyenlítődése folytán a nyersbeton gyakorlatilag véve húzóigénybevétel alatt ne legyen. Ennek az eljárásnak nemcsak az az előnye, hogy a termékben a repedések elmaradnak, hanem emellett lehetővé válik az anyag összetételét a legkedvezőbben megválasztani, mert nem kell arra törekedni, hogy a nyersbeton és a forma között kis súrlódás keletkezzék. Hasonlóképpen a vibrációt sem kell oly módon létesíteni, hogy az a súrlódást messzemenően csökkentse, hanem azt erős tömörítésre lehet felhasználni. A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas gép legfontosabb jellemzője az, hogy ez a gép teljes egészében, tehát motorral, formával, riyersbeton-készlettel, betömő szerkezeti részekkel stb. együtt mozog olyképpen, hogy saját magát húzza előre, pl. egy csörlő segítségével. Ezzel tudjuk lérni azt, hogy a formából kilépő nyersbeton a leírt módon minden hátrányos deformáció nélkül pontosan a kívánt alakot veszi fel, amelyben azután szokott módon leköt. A rajz a találmány példák éppeni kiviteli alakját az 1. ábrán vázlatos hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig a fél szélességre terjedő vázlatos, keresztmetszetben szemlélteti. A gép működéséhez hosszú, pl. 80—100 m-es alapzat vagy pálya szükséges, amit a rajz természetesén nem mutat, de az 1." ábra két végén törésvonalat tüntettünk fel annak érzékeltetése végett, hogy a pálya mindkét oldalon hosszabb, mint ahogyan azt a rajz mutatja. A gépnek szekrényszerű 1 váza van, amely 2 görgőkön mint kerekeken továbbítható. Ezek a görgők a 14 síneken gördülhetnek, melyeket a rajz szerinti kiviteli példánál betonba ágyazott U-acélból készítettünk. Az 1 váz felső részén a 3 alaplemez van megerősítve, amely a rajz baloldalán látható 4 csörlőt hordozza. Ennek szerepe, úgy amint már mondottuk az, "hogy a teljes gépét az 1. ábra szerint balra, szakaszosan mozgassa, miközben ez a gép a 14 síneken gördül. Az ehhez szükséges erőt az 5 motor adja. A motor a 6 áttétel vagy sebességeváltó útján működteti egyrészt a csörlőt, másrészt pedig a 13 hajtótárcsát, mely a nyefsbeton betömésére való szerszámot mozgatja. A 13 hajtótárcsa lényegébén véve mint beállítható forgattyú vagy excenter működik és lengő mozgásban tartja a 7 kart, amelynek alsó vége ide-oda járó mozgásra kényszeríti a 8 tömőfejet. Ez a fej a 9 garatból lehulló nyersbetont szorítja a 11 formába, ül. formákba; a 2. ábra szerint, a teljes gépen egymással párhuzamosan hat formát alkalmaztunk,, de ezek száma természetesen a gépben több vagy kevesebb is lehet és a formák könnyen kiszerelhetők, ill. cserélhetők. A betonnak a garatból váló gyors lehullását a 10 vibrátor rázása segíti elo és hasonlóképpen a formák felett is alkalmazunk két 12, ill. 12a vibrátort tömörítés végett. i A betöméskor a nyersbeton nem juthat be az egymás mellett alkalmazott" 11 formák közötti közterekbe, mert a szomszédos formák egymás felé fordított falait elöl, tehát a betömés helyén a közterhet lezárÖ, ferde terelőfalak kötik össze. A két terelőfal egymással egy függőleges él mentén érintkezik és a 8 tömőfej által mozgatott nyersbetont a formákba vezeti. . > x A leírt gép működése a következő: amikor a 8 tömőfej hátrafelé, tehát a rajz szerint balra mozog és lehetővé teszi a nyersbetonnak a 9 garatból való lecsúszását, a 4 csörlő áll és ezzel egyidejűleg a teljés gép is mozdulatlanul nyugszik a 15 alapzaton vagy pályán, amit az tesz lehetővé, hogy a csörlő. tengelyét a 6 áttételen levő tengellyel összekötő hajtólánc nem mozdul, mert az áttételen levő lánckereket oldható tengelykapcsoló köti össze tengelyével és ez a kapcsoló ebben az időben oldott állapotban van. Mikor azután a 8 tömőfej a rajz szerint jobbra megindul és a nyersbetonnak előbb lecsúszott mennyiségét a 11 formákba szorítja, egy vezérmű segítségével az említett lánckerék bekapcsolódik és így a csörlő elfordul, tehát a teljes gépet valamennyi alkatrészével és a 9 garatban levő nyersbeton készlettel együtt a rajz szerint balra elhúzza. Ilyen módon abban az időpillanatban, amikor a nyersbeton a formák végén azokból kilép és a 15 pályára kerül, a formák is elcsúsznak; a találmánynál tehát a formának a nyersbetonról való lerántása akkor történik, amikor a betömés folytán a forma kilépő végénél a megfelelő nagyságú nyomóigénybevétel már előállott. A tömeggyártás megindítása előtt, a tömöszerszám lökete és a többi jellemző kísérletekkel úgy határozandó meg, hogy a termékben repedések ne legyenek, vagyis a keletkező húzóerőket a nyomóigénybevétel kiegyenlítse. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2 <\