151860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves bázisok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS ' ' i Bejelentés napja: 1963. XI. 12. (CE—435) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1962.;XI. 1.2. Közzététel napja: 1964. IX. 25. Megjelent: 1965. X. 01. 151860 Szabadalmi osatály: 12 p 1—5 Nemzetközi oszMly: C 07 d2 Deaimál osztályozás: Feltalálók: Dransfield Philip Brook, Watson Michael Hill, Widwes, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Ltd. cég, London, Nagy-Britannia Eljárás szerves bázisok előállítására A találmány eljárás szerves bázisok, különö­sen bipiridilek előállításéra. Ismeretes bipiridilek előállítása oly módon, hogy a nátrium és piridin reakciójának termé­két a piridin feleslegében oxidáljuk, azonban az így keletkezett' bipiridilek kitermelése a pi­ridmre számított elméleti kitermeléshez viszo­nyítva csekély. Mivel a piridinek költséges anyagok, nyilvánvalóan kívánatos, hogy a kon­verzió hatásfokát a gazdiaságilag alkalmazható műveletekkel összhangban a lehetőség szerint növeljük. Azt találtuk, hogy a fém-piridin * reákcióter­méke, amely oldott fém reakciójából szárma­zik, különösen alkalmas bipiridilek előállítá­sára. A fém oldószere nemcsak nagymértékben elősegíti a fém-piridin reakciótermékének kép­ződlését, hanem a termék minőségét is megja­vítja és ezzel növeli a piridin használatának hatásfokát. A találmány tárgya tehát javított eljárás bi­piridilek előállítására, melyet az jellemez, hogy oldott fém és piridin reakciójának termékét oxidáljuk. A fém oldására oldószerként lényegében víz­mentes, ammóniát tartalmazó folyékony köze­get használhatunk. A cseppfolyós amimónia maga hatásos oldószere az alkálifémeknek, mint a nátriumnak és káliumnak és igen előnyös a találmány szerinti eljárásban való felhasználás-10 15 20 25 30 hoz. A cseppfolyós aramóniában kívánt esetben közömbös hígítók is lehetnék jelen, féltétel azonban, hogy mennyiségük ne legyen olyan, hogy a fém oldékonyságát nem kívánatos mér­tékben csökkentse. Megfelelő közömbös hígító­szereteként tekintetbe jön számos szerves oldó­szer, amely nem tartalmaz oly szubsztituense­ket, amelyek a fémmel szemben reaktívak -(ily szuhsztltuensek különösen a halogének és a hidroxlfcsoportok), pl. szénhidrogének, aminők és éterek. A fémet á folyékony ammónia és 'hígító elegyében oldhatjuk fel vagy célszerűb­ben úgy járunk el, hogy a fémet először csepp­folyós ammóniában feloldjuk és a hígítószer kívánt mennyiségét ezután adjuk hozzá. Az oldószer összetétele a figyelembe jövő fémtől függően változhat. Az oldat fémkoncentrációja előnyösen oly nagy, amilyen a kezelhetőség szempontjából csak lehet. A túlságos hígítás gazdaságtalanná válhat a kezelésre kerülő folyadék nagy meny­nyisége és e nagy mennyiségű Cseppfolyós am­mónia lehűtésének szükségessége következté­ben. Általában 5—20% nátriumot vagy káliu­mot tartalmazó oldatok könnyen készíthetők és kezelhetők. . • A piridin aránya a fémhez nem kell, hogy túlságosan meghaladja az elméleti reakcióhoz szükséges mennyiséget, így általában az alkáli­fém 1 mól piridint igényel, 1 grammatomsúly 151860

Next

/
Oldalképek
Tartalom