151853. lajstromszámú szabadalom • Tranzisztoros kapcsolási elrendezés akkumulátortöltő berendezéshez

3 151853 4 ján való változtatása is lehetővé válik úgy, hogy a tranzisztoros szabályozó tranzisztorai e közben, tehát kis disszipációval dolgozhassanak. Mindezt részleteiben a rajz alapján ismertetjük, amelynek 1—6. ábrái a találmány szerinti berendezés hat példakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlatait tüntetik fel. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakjainak részleteit ai •törzsszabadalom leírásában használt számozás meg- ' tartásával ismertetjük. A törzsszabadalom leírásában kitűnik, hogy a szárazegyenirányító, vagy forgógépes akkumulátortöltő •—A és +A kimenő kapcsaira a töltendő 1 akkumulátor 12 söntön keresztül csatlakozik. A kívánt töltési jelleggörbe, állandó kapocsfeszültséggel jellemzett szakaszának biztosításához szükséges jelet a példakénti kiviteli alakban közvetlenül a töltendő 1 akkumulátor sarkára kapcsolt 13 feszültségosztó ellenállásról, az állandó töltőárammar jellemzett üzemszakasz biztosításához szükséges jelet a 12 sönttel párhuzamosan kapcsolt 14 osztóellenállásról vezetjük a tranzisztoros szabályozóba. A tranzisztoros szabályozóberendezést a —SE + SE kimenőkapcsokkal rendelkező egyenfeszültségű segédáramforrás táplálja. A kapcsolási elrendezés 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alakjának jellemzője, hogy a feszültségjel levételére szolgáló 13 feszültségosztó ellenállás közvetlenül a szabályozandó feszültségű pontokra, esetünkben pl. közvetlenül az 1 akkumulátor sarkaira van kapcsolva, ezért az érzékelt feszültségjel nagyságát sem a 12 söntön, sem a sönt 34 csatlakozási kapcsa és az 1 akkumulátor 35 csatlakozási kapcsa között levő villamos vezetőn a terhelő áram hatására fellépő ohmos feszültségesés nem befolyásolja, így a szabályozás pontosabbá, jobbá válik. A feszültségérzékelés ilyen módjánál a 12 söntön, ill. 14 osztóellenálláson az árammal arányosfeszültségjellel vezérelt 17 tranzisztor emitterpontja a tranzisztoros szabályozóberendezést tápláló segédáramforrás +SE kapcsával a 12 söntön, továbbá a 34 és 35 csatlakozási kapcsok között levő villamos vezetőn keresztül van összekapcsolva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés további példakénti kiviteli alakját, — amelynek jellemzője ismét csak az, hogy a törzsszabadalom 2. ábráján feltüntetett jelleggörbe állandó tápfeszültséggel jellemzett szakaszán a tápfeszültségtartás pontossága a tranzisztoros erősítő erősítési tényezőjének a tranzisztorok számának növelése révén történő fokozása nélkül lehetővé váljék — a 2. ábra mutatja. A példakénti kiviteli alak jellemzője az, hogy a 13 feszültségosztó ellenállásról levett, így a tápfeszültséggel, ill. annak ingadozásával arányos jelet állandó belsőfeszültségű 36 elemen, pl. Zéner-diódán keresztül 37 ellenállás sarkaira vezetjük, amelynek sarkairól a 16 diódán keresztül származtatjuk a 15 alap jelképző elem feszültségével összehasonlítandó feszültségjelet. A kapcsolási elrendezés példakénti kiviteli alakjának előnye az, hogy az állandó belsőfeszültségű 36 elem a '15 alapjélképező elem érzékelési szintjét megnöveli, így a 13 feszültségosztó ellenállás feszültségjelét az állandó 5 belsőfeszültségű 36 elem és 15 alap jelzőképző elem eredő feszültségével kell összehasonlítani, ami az erősítés nagyságát önmagában növeli. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés to-10 vábbi példkkénti kiviteli alakjának (3. ábra) jellemzője az, hogy a tranzisztoros erősítőben alkalmazott tranzisztorok kapcsolóüzemben, így kis veszteséggel működnek annak ellenére, hogy a tápfeszültség és ennek nagyságával arányos 15 feszültségjel az akkumulátortöltő és a töltendő akkumulátorok közé iktatott villamos szűrőelemek, pl. szűrő-fojtótekercsek (és kapacitások) hatására időben állandó. A kapcsolási elrendezés 3. ábrán feltüntetett kiviteli alakjának ese— 20 tében a kívánt töltési jelleggörbe állandó kapocsfeszültséggel jellemzett szakaszának biztosításához szükséges jelet a töltendő 1 akkumulátor 35 csatlakozási kapcsára egyik végével közvetlenül esatlakozó, másik végével a főáram-23 körbe kapcsolt 39 szűrő-fojtótekercs 40 szekundertekercsén keresztül az akkumulátor 38 csatlakozási kapcsára kötött 13 feszültségosztó ellenállásról vesszük. A tranzisztoros erősítő tranzisztorai annak ellenére, hogy;

a feszültségjel 30 időben állandó, vagy csak lassan változó értékű, kapcsolóüzemben fognak működni, mivel az 1 akkumulátor csatlakozási kapcsairól vett egyenfeszültségre, a feszültségváltozásokat felvevő 39 szűrő-fojtótekercs 40 szekundertekercsén 35 megjelenő váltakozófeszültséget szuperponáljuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés további példakénti kiviteli alakjának (4. ábra) jellemzője az, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásra erősítésingadozással reagáló és a 40 töltőárammal arányos feszültségjeliel vezérelt tranzisztor erősítési tényezőjét állandóvá tegye. A kapcsolási elrendezés 4. ábrán feltüntetett kiviteli alakjának esetében a 12 sönt pozitív feszültségű végpontja 41 ellenálláson keresztül 45 csatlakozik a 17 tranzisztor emitteréhez, továbbá az utóbbi összekötési 42 pont 43 termisztoron keresztül a szabályozókapesolást egyenfeszültséggel ellátó áramforrás negatív kapcsához (—SE) van kötve. 50 A példakénti kiviteli alak működésének alapelve az, hogy amikor a melegebb környezeti hőmérséklet hatására csökkenne az a feszültségnagyság, amely a 17 tranzisztor nyitásához szükséges, a 41 ellenálláson az összekötési 42 55 pont felhasználásával melegebb környezeti hőmérsékletnél növekvő áramot engedünk keresztül, amelynek hatására a 41 ellenálláson hőmérséklettel növekvő előfeszültség lép fel és ez biztosítja, hogy a 17 tranzisztor nyitásához szük-60 séges feszültség hőmérséklet független legyen. A 41 ellenálláson fellépő hőmérsékletfüggő élőfeszítést a —SE kapocs és az összekötési 42 pont közé kapcsolt 43 termisztor biztosítja. Az akkumulátortöltés folyamata alatt felme-Í5 rül a szükségessége annak, hogy az akkumulá-i