151845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének kivonására folyékony fázisban aromás szénhidrogéneket tartalmazó szénhidrogén elegyekből

151845 vegyületek nagy koncentrációjú teljes kivonására a szénhidrogén elegyből, mert a folyamat első szakaszában, amelyben az aromás vegyületeket maradéktalanul kivonjuk, lényegében vízmentes oldószert vagy nagy oldóképességű, lényegében vízmentes oldószerek elegyét használunk ; olyan hőmérsékleti körülmények között, hogy biztosítsuk,az oldóképesség és a szelektivitás jellemzőinek együttesen legelőnyösebb fokát. •!....:" (2) Azonos, elméleti tányérszám alkalmazásával olyan végterméket kapunk, amely aromás alkotórészekben dúsabb, mint amelyet vizes oldószeres kivonással egy fázisban kapnánk, mert részben telített oldószer a második extraháló szakaszban érintkezésbe kerül aromás vegyületekkel dúsított szénhidrogén eleggyel. (3) Jelentős mértékben lehet kórlátok közé szorítani és a minimumra csökkenteni az aromás refluxot, hogy az aromás vegyület végtermék tisztaságát fokozzuk, mivel az extrahálás második szakaszában a könnyű szénhidrogén elegy aromás vegyületei koncentrációjának hatására az itt beállt egyensúly eltolódik az aromás vegyületek nagyobb koncentrációja felé a végső kivonatban. Azonkívül az aromás reflux mennyiségét tovább lehet csökkenteni az elválasztóból jövő könnyű szénhidrogén elegy esetleges megosztásának következményeképpen. (4) El lehet tekinteni a paraffin-jellegű olvdástgátló alkalmazásától, vagy mennyiségét csökkenteni lehet, mivel a vizes oldószer nagy szelektivitásának és a könnyű szénhidrogén fázisban levő aromás vegyületek nagy koncentrációjának hatására a második extraháló szakaszban a végtermék aromás vegyületeinek hagy koncentrációját lehet kevés tányérszámú ellenáramú kivonással elérni. A hőmérséklet és a többi extrahálási körülmény függ az adag alkalmasságától, a kivont aromás vegyületek hozamától és az alkalmazott oldószer típusától..; Az extrakciós szakaszban alkalmazott hőmérséklet vízmentes oldószernél 50 és 170 C° között, előnyösen 100 és 160 C° között van, elégséges nyomást biztosítva a kivonás egész folyamata alatt arra, hogy az összes jelenlevő fázis folyékony maradjon. Az első szakaszból jövő kivonathoz adott víz mennyisége 1 és 30 tf.% között lehet az alkalmazott vízmentes oldószerre vonatkoztatva, előnyösen 1-től 10 tf.%. A víz hozzáadás és a szétválás szakaszában a hőmérséklet 10 és 70 C° között lehet, előnyösen 25 és 70 C° között változhat. •.•., Az elválasztóból jövő fázisok újabb érintke'zését 50 és 160 C° között változó hőmérsékletén, előnyösen 5fl és 100 C° között lehet végrehajtani, mindenesetre nem alacsonyabb hőmérsékleten, mint amely az elválasztóban volt, az aromás reflux pedig olyan mértékű lehet, hogy a refluxként használt szénhidrogén mennyiség és a gyártott aromás szénhidrogén mennyisége közötti arány.0,3 ós 2 között változzék. A találmányunk szerinti eljárás jellegzetes foganatosítási módját az, alábbiakban ismertetjük az 1. ábra, alapján. Ez a példa, nem korlátozó jellegű, és csak a találmány jobb megértésére szolgál. 5 Az 1 extraháló kolonnában az R—1 finomítvány elvezetésére szolgáló 2 kibocsátó közelében a 3 ponton vezetjük be a vízmentes oldószert, — az adagot a 4 közbülső ponton és. az esetleges visszacirkuláltatott anyagot az 5 köz-10 bülső ponton vezetjük be és az E—1 kivonatot a kolonna aljából a 6 csővezetéken át vezetjük el. Az E—1 kivonathoz vizet adunk a 7 adagoló szivattyú segítségével, majd a keletkezett elegy 15 keresztülhalad a 8 hőkicserélőn és a 9 keverőn, ahol a fázisok elegyítése teljessé válik, és a kívánt hőmérsékleten kialakulnak az egyensúlyi körülmények. Ekkor az elegy tovább halad a 10 elválasz-20 tóba, ahol két fázisra különül, az R—2 felül levő szénhidrogén fázisra és az alatta levő, oldószerben dús E—2 fázisra. Az R—2 finomítványt a 10 elválasztó tetején vezetjük el és egészen vagy részben a 11 előmelegítőn keresz-25 tül juttatva a 13 extraháló kolonna 12 közrbülső pontján vezetjük be a kolonnába. Az alsó E—2 fázis a 10 elválasztó aljából először a. 14 előmelegítőn keresztül halad, majd az R-—3 finomítvány 16 kibocsátó nyílásának 30 közelében levő 15 ponthoz jut. Az R—2 finomítványt ezenkívül teljesen vagy részben a 17 csővezetéken keresztül az 1 extraháló kolonnába vezetjük refluxként vagy a 18 csővezetékén keresztül részben vagy teljesén elvezetjük 15 a körfolyamatból. A 13 extraháló kolonnából jövő R—3 finomítványt a körfolyamatból végtermékként távolítjuk el a 19 csővezetéken keresztül, vagy a 20 csővezeték segítségével az extraháló körfo-, 40 lyamat előző, szakaszainak különböző helyeire kerül. Az E—3 kivonatot a 13 extraháló kolonna áljából kiürítve a 21 csővezetéken és 22 előmelegítőn keresztül a szokványos 23 frakcionáló rendszerbe kerül, ahonnan a vízmentes 45 oldószert leszedve, azt az 1 extraháló kolonnába juttatjuk vissza a 24 csővezeték segítségével, a vizet a 25 csővezetéken keresztül és az aromás vegyületeket a 26 csővezetéken szedjük le; a nagy koncentrációjú aromás vegyületek egy 50 részét refluxként visszavezetjük a 27 csővezeték segítségével a 13 extraháló kolonna aljába, a paraffinos jellegű oldásgátlót a 28 csővezetéken át a 13 extraháló kolonnába vezetjük. Az eljárás előnyeinek szemléltetésére a kö-5ó vetkezőkben példákat közlünk összehasonlítva a víztartalmú oldószerrel -egyetlen érintkezési szakaszban végbevitt kivonást a találmány szerinti eljárással foganatosított kivonással.. 60 1. példa: Az alkalmazott oldószer áll: 71,25 tf.% dietilénglikólból, 23,75 tf;% feniletanolaniiriból és 65 5 tf.% vízből. Az említett oldószert érintkezésbe 4