151834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopolimérek előállítására butadiénből és 1-helyettesített butadiénekből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1. Pótszabadalom a 151.456 lajstromszámú szabadalomhoz Bejelentés napja: 1962. XI. 15. (MÖ—551) Olaszországi elsőbbsége: 1961. XI. 20. Közzététel napja: 1964. VIII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151834 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 f 1 Decimái osztályozás: Feltalálók: Natta Giulio, Porri Lido, Carbonaro Antonio, Pasquon Italo vegyészek, Milano, Olaszország Tulajdonos: Montecatin'i Societa Generale per PIndustria Mineraria e Chimicacég, Milano, Olaszország Eljárás kopolimerek előállítására butadiénből és 1-helyettesített butadiénekből A 151.456 lajstromszámú törzsszabadalomban eljárást ismertettünk butadiénből és 1,3-penta­diénből nyerhető olyan új kopoliméréknek az előállítására, amelyekben a butadién monomer­egységek transz-1, 4 szerkezetűek. Ugyanebben a szabadalmi bejelentésben el­járást is ismertettünk az ilyenfajta kopolimé­réknek oly homogén katalizátorok segítségével történő előállítására, amelyek valamely vaná­diumvegyüíet és valamely alkil-alumíniumiha­íogenid. reakciójának termékéből állnak. Azt találtuk, hogy az említett típusú homo­gén katalizátorok segítségével nemcsak penta­diént lehet polimerizálni butadiénnel, hanem általában mindenfajta olyan diolefint, amely a CH2 = CH—CH=CH • R általános képlet alá esik, ahol R alkil-, arii­vagy alkilaril-csoportot képvisel; ily módon ko­polimerekhez jutunk, amelyek láncukban a butadién monomer-egységek mellett az emlí­tett egy- vagy többféle diolefinnek megfelelő egységeket is tartalmaznak. A jelen találmány szerinti eljárásiban főként olyan dioléfineket alkalmazhatunk előnyösen, amelyek fenti általános kékpletében R 2—10 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot, legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó alkilaril-csoportot, vagy pedig aril-csoportot képvisel. A találmány szerinti eljárásban a butadién pentadiiénnel való, már ismert kopolimerízálá­sához hasonlóan az itt alkalmazásra kerülő di­olefinek is csupán a transzizomér alakban ko­polimerizálódnak a butadiénnel, míg a tiszta cisz-izomér nem kopolimerizálódik. Alkalmaz­hatunk az eljáráshoz oly izomérelegyekét is, amelyekben mindkét izomer jelen van; ebben az esetben is csak a transz-izomer kopolimeri­zálódik, a jelenlevő cisz-izomér azonban a ko­polimerizációs reakciót nem zavarja. A jelen találmány szerinti eljárással '< nyert kopolimerek esetében emellett szintén az a helyzet, hogy a butadién monomer-egységek túlnyomórészt transz-1,4 szerkezetűek, míg a butadiénnel kopolimerizált egyéb diolefinek­nek megfelelő egységek részben transz-1,4 rész­ben pedig -1,2 szerkezetet mutatnak'. A fent említett CH2 =iOH—iCH=CH-R álta­lános képletnek megfelelő diolefinek bármilyen mennyiségi arányban képesek a butadiénneJ kopolímerizálódni. Így tehát 0,1 mól%-tó] 99,9 mól%-ig terjedő butadién-tartalmú kopoli­méreket is előállíthatunk, míg a terméknek a 100%-ból fennmaradó többi része a fent em­lített általános képlet alá eső egyéb ;(egy vagy többféle)' diolefinből áll. A talámány szerinti ej árassal nyert, kopoli­merek tulajdonságai a termék összetételétől függően változnak. Míg a transz-1,4 polibuta­$0 dién nagyfokban kristályos termék, melynek 10 15 20 25 151.834

Next

/
Oldalképek
Tartalom