151815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus, vagy mesterséges vágott műszálaknak és tömlőknek a szálképzést, illetve a tömlőképzést követő folytonos üzemi kialakítására és berendezés az eljárás kivitelezésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. XI. 27. Közzététel napja: 1964. VIII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. (FE—575) 151815 Szabadalmi osztály: 29 b Nemzetközi osztály: L> ©1 e Decimái osztályozás: Feltalálók: Fekete Ferenc vegyészmérnök, Nyergesújfalu, Fischer Béla vegyészmérnök, Budapest, Mann Sándor főmechainikus, Nyergesújfalu, Nemes László vegyészmérnök, Nyergesújfalu Tulajdonos: Magyar Viscosagyár, Nyergesújfalu Eljárás szintetikus, vagy mesterséges vágott műszálaknak és tömlőknek a szálképzést, illetve a tömlőképzést követő folytonos üzemi kialakítására és berendezés az eljárás kivitelezésére A mesterséges és szintetikus vágott műszá- , lak, illetve tömlők előállítása, tudvalevőleg két főfolyamatra bontható és pedig a szál-, illetve tömlőalakzat létesítése, majd az ilyen állapotú, de még képlékeny alakzat megszilárdítása és 5 a gyártási eljárás jellegétől és az alapianyagtói függően a képlékeny anyagban mindenkor jelenlevő• nem kívánatos termékek — mint pl. széndiszulfid, monomerek stb. — eltávolítása. Mindezeket általában úgy végzik el, hogy ezzel 10 egyidejűleg a szálat-, illetve a tömlőt alkotó alapvegyület, a szál és a. tömlőképzés szempontjából kívánatos belső rendeződés, az ún. orientáció is létrejöjjön. Mivel ezek a feltétlenül szükséges műveletek 15 elvégzése nélkül a szál-alakzatú anyag textilipari értelemben nem tekinthető szálas anyagnak, illetve a tömlő nem tekinthető tömlőnek, ezért a már részletezett műveletek a szál és tömlőképzés olyan szerves részei, amelyek nél- 20 kül azok nem alakíthatók ki felhasználásra alkalmas formára. • ~ A találmány olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, amely a szál, illetve tömlőképzés utáni végleges kialakítást újszerűen, az eddig 25 megismert módszerekkel szemben egyrészt leggazdaságosabban, másrészt módszerekkel szemben egyrészt leggazdaságosabban, másrészt leghatásosabban, folytonosan oldja meg. Vágott szálak esetében, a szálkialakításnak 30 két módszere ismeretes, amelyeket vagy kábel álakban, vagy már vágott állapotban, lazán végeznek el, illetve fejeznek be. A szálkábel-alakzatban történő szálkialikításnak három fajtája ismeretes, az ún. szekrényes módszer, a motollás kádban és a kábelsorban történő szálkialakítás. Á szekrényes módszer lényege, hogy a szálkábelt olyan teljesen zárt berendezésen vezetik át, aimely több egymás mögött elrendezett szekrényből áll, amelyekben a szálkábel a kívánt oldatban úszva, kígyózó mozgással halad; az egyes szekrényekben a szálkábel továbbhaladást mötollarendszerek biztosítják. Az egyes szekrények között szükség szerint kipréselő szervek is lehetnek elrendezve. A módszer, bár igen egyszerűnek tűnik, mégis számos hátránnyal rendelkezik. Elsősorban megemlítendő, hogy az eljárás csak azokra a műszálakra korlátozódhat, amelyeknek fajsúlya nagyobb I-nél. Ennél kisebb, vagy .az l-hez közeleső fajsúlyú szál a berendezésben rendkívül rossz hatássa] alakítható, mivel a kezelőoldat a felszínén úszik, miáltal a kezelés hatása kétséges. Hasonló a helyzet olyan, szálaknál is, amelyek képesek levegőt okkludálni —, pl. regenerált cellulóz-szálak —, ami ugyancsak megakadályozza, hogy a szálkábel a szálkialakítás vegyszereivel időben, gyorsan és hatásosan érintkezzék. 151.815