151812. lajstromszámú szabadalom • Üreges, rugalmas porozus tartóváz földnélküli növénytermesztéshez

151.81 5 ta és amelynél a növény gyökérrendszerének kapaszkodása számára optimális feltételek állnak rendelkezésre. Az eddig ismert eljárások hátrányainak kiküszöbölése mellett a találmány szerint ki tű- 5. zött célt úgy érjük el, hogy hordozó-szubsztrátumként műanyag rudacskákat, vagy pálcákat alkalmazunk, amelyek előnyösen négyszögletes keresztmetszetűek és méreteik kb. a következők: szélesség 0,5—2 mm, vastagság 0,1—1 10 és hosszúság 15—80 mm. Ezeket a pálcákat előnyösen polivinilklarid-hulladékbói vesszük, oly eljárással amelynél a nyersanyagot etilénkoromiiial hengerléssel feketére színezzük és fóliákiká alakítjuk, végül pedig megfelelő gépi I5 vágással darabűijuk. Ha a hidrokultúra céljaira használt edénybe vagy dísztárgyként is használható vázába ezt az anyagot töltjük be, vagy besajtoljuk, akkor olyan tartóváz keletkezik, melynél az üregek térfogata elérheti a 20 90%-ot, és hatásában valamint használhatóságában minden eddig alkalmazott növényszubsztrátumnál jóval előnyösebb. A keletkező üregek az éppen használt vagy termeszteni kívánt növény szükségletei szerint, tehát egyé- 25 nileg szabályozhatók és az anyag erősebb, vagy gyengébb Összenyomásával tehát a pálcák kisebb-nagyobb erejű sajtolásával az üregek nagysága beállítható. A fentiekben leírt mődon létesített tartóváz- 30 ba helyezett növények gyökerei könnyűszerrel hatolnak be a szubsztrátum üregeibe és így egészségesen fejlődve erős. gyökérrendszert létesíthetnék. Duzzasztás után az alkalmazott tápoldat nagyrésze megint lefolyik és így a 35 szubsztrátum üregeibe friss levegő hatol, amely gyorsan telítődik vízgőzzel. Ez a vízgőz a .műanyagpálcákon visszamaradó nedvességből származik, és így a növény gyökerei vagy a gyökereken levő szálak legkedvezőbb életkörül- 40 menyeit sikerül biztosítani. Ellentétben a húzassál előállított,, kör keresztmetszetű műanyaghuzallal a négyszögletes keresztmetszetű pálcák alkalmazása esetén megmarad a rugalmas szerkezet, mégis az edé- 45 nyékbe való töltéskor alkalmazott nyomás a pálcákat maradandó alakváltozásra kényszeríti pl, kihajlás útján; ilyen módon könnyen lehet nagymértékben porózus és mégis az alaktartó, összekuszált (nemezeit) részekből álló nö- 50 vényi gyökérzetet kapni. Az említett, nagyjából gömb alakú gyökérzetnék a növény eladásánál, vagy ha az , ily módon termesztett növényt szállítani kell, nagy fontossága van és emellett ez a gömb alakú 55 szerkezet sakkal kedvezőbb, mint a kigurulásra, vagy kiesésre hajlamos szübsztrátumok, úgy mint a kvarchomok vagy habkőkavics, továbbá mint a vermikulit, és kedvezőbb mint a gömb- vagy henger alakú „• szemcsézett mű- ' 60 anyagok. " A leírt módon keletkező gömb alakú növényi képződmény oly mértékben alaktartó, hogy mindig lehetővé válik a növény termesztése folyamán a gyökerek fejlődésének vizsgálata. 65 6 A teljesen indifferens és vízben oldhatatlan műanyag vegyileg igen hosszú időn át, pl. éveken át nem változik, megállapítható továbbá, hogy ugyanannyi időn át á műanyagokban tenyésző növény sem szenved károsodást, amit pl. a tápoldatban esetleg található mérgező anyagok okozhatnának. Ilyen mérgező anyagok tehát nem keletkeznek. A tapasztalat továbbá azt is megmutatja, hogy szorpciós vagyis gázelnyelő jelenségek se

m keletkeznek, pedig ezek ha lennének, a tápoldatot esetleg károsan megváltoztafhatnák, Téglatörmelék, habkőkavics vagy vermikulit alkalmazása esetén sem állnak elő ezek a szorpciós jelenségek. Az alkalmazott pálcák sima felületén .az algák nem telepednek meg, mert a műanyagpálcák vagy rudacskák az anyagban levő korom-mennyiség következtében teljesen fényzárók tehát a fénysugarakat nem engedik át, emellett pedig a növényágy felszínén, tehát ott ahol a fény eléggé intenzív lenne az algák megtelepedése számára, a nedvesedés után rövid idő múlva bekövetkezik a száradás. Nem lehetett megfigyelni a tápsók erős kivirágzását sem, úgy, amint az a növényágy felületén levő egyes nedvszívó részecskék megszáradásáhál megtörténhet. Évente egyszer szükség van a szubsztrátum tisztítására, vagyis kb. egy évig , tartó használat után a tápoldatból keletkező lerakódásokat el kell távolítani, de ez a munka a helyszínen vagyis a növénykultúra termesztésére használt edényben végezhető. A tisztítás történhetik tiszta és esetleg meleg 'vízzel végzett elárasztással, esetleg olyképp, hogy ugyanakkor az anyagot gyengén vagy könnyen átgereblyézzük. A gyökér szellőztetése céljából, ami különösen értékes növénykultúráknál lehet szükséges, szivattyút alkalmazhatunk, amely vízgőzzel telített langyos levegőt fúvat át a szubsztrátumon és nincsen akadálya természetesen annak, hogy ezt a levegőt szívással vagy nyomással juttassuk be. A műanyagpálcák egyrészt önmagukban tehát mint egyedülálló szubsztrátum használhatók, de lehet azokat keverékszubsztrátummá is feldolgozni, pl. epifitikus orchideák termesztése esetén mely esetben 1:1-hez térfogatarányban friss tőzeget vagy lápot keverünk be. Az ily módon előkészített kultúránál a változatlanul tartós és alakját is megőrző műanyagpálcák sokkal kedvezőbbek és előnyösebben használhatók, mint a rothadásra hajlamos, olasz származású ozmundagyökér és még a nagyon költséges japán ozmundagyökereknél is előnyösebbek A tapasztalat még azt is megmutatta, hogy a műanyagpálcákból és növényrészekből álló gömbszerű testből a pálcák nem szabadulnak ki, ha az említett keverék-szubsztrátumokat használjuk. Vonatkozik ez főleg arra az esetre, ha a fóliából vágott és a leírt módon készített műariyagpálcákat alkalmazzuk. A találmány szerinti keverék-szubsztrátumban termesztett orchideák minőségben semmivel sem rosszabbak mint azok, amelyeket a 3