151797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftacén-származékok biológiai átalakítására a tetraciklin-sorozatba tartozó antibiotikus hatású vegyületekké

1S17Ő7 5 8 gyületeket hozzá adni a tetraciklin-termelő Streptomyces-törzzsel lefolytatott fermentáció­hoz abból a célból, hogy ezáltal elősegítsük egy bizonyos tetraciklin-vegyület termelését. A jelen találmány szerinti eljárással, nem­halogénező Streptomyces-törzs alkalmazásával biológiailag átalakítható pretetramidok pl. a kö­vetkezők lehetnek: 1. pretetramid, 2. 4-dimetilamino-pretetramid, 3. 6-metil-4-dimetilamino-pretetramid, ezáltal az egyes esetekben a következő tetra­ciklin-vegyületeket kapjuk termékként: 1. 6-demetil-tetraciklin, 2. 6-demetil-tetraciklin, 3. tetraciklin. A találmány szerinti eljárással, 7-halogénező Streptomyces-törzsek alkalmazásával biológiai­lag átalakítható pretetramidok pl. a következők lehetnek: 1. pretetramid, 2. 6-metil-pretetramid, 3. 4-dimetilamino-pretetramid, 4. 6-metil-4-dimetilamino-pretetramid; amikoris termékként az egyes esetekben a kö­vetkező tetraciklin-vegyületeket kapjuk: 1. 7-klór-6-dimetil-tetraciklin, 2. 7-klór-tetraciklin, 3. 7-klór-6-demetil-tetraciklin és 4. 7-klór-tetraciklin. A találmány szerinti eljárással, 5-hidroxilező Streptomyces-törzs alkalmazásával pl. a 6-metil­-pretetramid alakítható át biológiailag, amikoris termékként 5-hidroxi-tetraciklint kapunk. A legnagyobb mértékben meglepő az a tény, hogy a pretetramidok oly anyagokként szere­pelhetnek, amelyekre a mikroorganizmusok hat­ni képesek oly módon, hogy tetraciklin-vegyü­letekké alakítják át a pretetramidokat. A kö­zönséges fermentációs eljárások esetében a táp­talaj alkotórészei szolgálnak olyan anyagokként, amelyekből az antibiotikum szintetizálásra ke­rül. Előre nem látható felfedezés volt az, hogy a szerkezeti szempontból oly stabil kémiai ve­gyületek, mint a pretetramidok, különféle tetra­ciklin-vegyületek mikrobiológiai úton történő előállításának kiindulóanyagaiként szerepelhet­nek. A pretetramidok tetraciklinekké történő bio­lógiai átalakítását célzó fermentáció körülmé­nyei általában ugyanolyanok, mint amilyeneket Duggar 2 482 055 sz., Minieri és mtsai 2 734 018 sz. és McCormick és mtsai 2 878 289 sz. ameri­kai szabadalma ismertetet; az említett szaba­dalmakban leírt fermentációs körülmények vi­szont általában megegyeznek a különféle tetra­ciklin ek jelenleg ismert mikrobiológiai előállí­tása során alkalmazott fermentációs körülmé­nyekkel, így tehát a fermentációs közeg a jelen esetben is a szokásos tápanyagokat és ásványi sókat tartalmazza. Az e célra alkalmas táp­anyagok sorában bármilyen asszimilálható szén­forrás, mint poliszacharidok vagy keményítő­félék, vagy pedig polialkoholok, mint glicerin, kerülhetnek alkalmazásra. Asszimilálható nitro­génforrásként fehérjék, fehérje-hidrolizátumok, karbamid, kukoricalekvár, húskivonat, pepton, cefre-sűrítmény, halliszt és egyéb e célra alkal­mas anyagok használhatók. A szokásos aniono­kat és kationokat nem-toxikus sóik alakjában alkalmazzuk. A nyomelemek, mint a mangán, kobalt, cink, réz stb. vagy a fent említett anya­gok szennyezéseiként, vagy a felhasználásra ke­rülő vízvezetéki vízzel, vagy pedig az ilyen nyomelemekkel külön feldúsított oldatok hozzá­adásával kerülhetnek a tápközegbe. Az egyéb általános fermentációs körülmények, mint a hidrogénion-koncentráció, a hőmérsék­let, a szellőztetés időtartama, az inokulum el­készítése, a sterilizálás, beoltás és hasonlók megegyeznek az általában szokásosakkal és az egyéb tetraciklin-vegyületek mikrobiológiai elő­állítása során alkalmazott körülményekkel, amint ezeket a fentebb idézett három amerikai szabadalmi leírás is ismerteti. Ha 7-halogénező Streptomyces-törzset alkal­mazunk valamely olyan pretetramid biológiai átalakítására, amelyben R7 helyén hidrogén áll, akkor csupán annyiban kell a fermentációs kö­zeg összetételét módosítani, hogy az legalább 10 mg/liter, előnyösen 1000—1500 mg/liter klór­iont (ha 7-klór-származékot kívánunk előállí­tani), ill. ugyanilyen mennyiségű brómiont (ha 7-bróm-származékot állítunk elő) tartalmazzon. Ha a fermentációt már megfelelő ideig, pl. 12—96 óra hosszat folytattuk és a jelenlevő pretetramid-vegyületnek a kívánt tetraciklin­származékká való átalakítása lényegileg befeje­ződött, a képződött tetraciklin-származékot bár­mely erre alkalmas módszerrel elkülöníthetjük a fermentációs léből. Az alkalmazandó elkülö­nítési eljárást tetszés szerint választhatjuk a szakmában már jól ismert ilyen módszerek sorából. A kiindulóanyagként szolgáló pretetramid­vegyületet bármely kívánt koncentrációban ad­hatjuk a fermentációs közeghez; gyakorlati okokból kielégíthető kb. 10 g/literig menő kon­centrációk alkalmazása, bár magasabb koncent­rációkat is alkalmazhatunk a hozam némi csök­kenése árán. A pretetramid-kiindulóanyag hoz­záadása bármilyen módon történhet, a követel­mény csupán az, hogy a hozzáadott pretetramid jó érintkezésbe kerüljön a biológiai közeggel. Ennek érdekében előnyös, ha a kiindulóanyagul szolgáló pretetramid-vegyületet valamely oldó­szerben, mint dimetilformamidban, dimetilacet­amidban, dimetilszulfoxidban, tetrametilénszulí­oxidban vagy N-metil-pirrolidonban oldva ad­juk a fermentációs közeghez. Előnyösnek bizo­nyult, e célra a dimetilszulfoxid alkalmazása; a legjobb eredményeket akkor értük el, ha di­metilszulfoxidban oldott magnéziumacetátot al­kalmaztunk a pretetramid-kiindulóanyag oldá­sára. A pretetramid oldatait a levegő hatásától védeni kell, minthogy a pretetramid-vegyületek oldott állapotban könnyen oxidálódnak. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom