151796. lajstromszámú szabadalom • Berendezés húzásnak kitett rúd vagy szalag alakú anyagminták folyamatos mérésére

MAGYAR KÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1983. XI. 14. (WE—308) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1963. VII. 06. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151796 Szabadalmi osztály: 42 k 20—29 Nemzetközi osztály: G 01 1 Decimái osztályozás: Feltaláló: Priestel Erich mérnök, Böhlitz—Ehreniberg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Werkstoffprüfmaschinen Leipzig cég, Leipzig, Német Demokratikus Köztársaság Berendezés húzásnak kitett rúd, vagy szalag alakú anyagminták folyamatos mérésére 1 A találmány berendezés húzásnak kitett rúd vagy szalag alakú anyagminták folyamatos mérésére, amelyet például szilárdságvizsgáló berendezéseknél alkalmaznak. Szalag alakú anyagok szilárdsági és nyúlási 5 vizsgálatánál szokásos, hogy a terhelés alatt levő anyag nyúlását a befogadó kapcsok egymástól való eltávolodásának növekedése alapján határozzák meg. Abból a feltételezésből indulnak ki, 'hogy az anyagmintákat a kapcsok biz- 10 tosan rögzítik, miáltal a mérési hosszúság egyértelműen meghatározható. Rugalmas anyagoknál, mint például guminál ez a követelmény nem teljesíthető. Terhelés esetén ugyanis a vizsgálat alá vett, a szorítókapcsokban levő ke- 15 resztmetszet nagy része szintén megvékonyodik. Ezáltal a befogadási 'hossz egyértelműen nem határozható meg, aminek következményeként a mérési eredmény hamis lesz. Ezt a nehézséget oly módon küszöbölték ki, hogy a 20 vizsgálandó anyagból gyűrű alakú próbatesteket vágnák ki, amelyeket görgőkre helyeznek. A távolodási növekedés ez esetben a nyúlás mértékének megfelelő mértéke volt. A feszültségeloszlás azonban nincs biztosítva, mert a 25 gyűrű kinyúlásánál a belső szálak erősebben vannak igénybe véve, mint a külsők ezért a rúd és szalag alakú anyagminták vizsgálata előnyösebb. Szalag alakú anyagminták nyúlásának vizs- 30 2 gálatára és eredményrögzítésre olyan berendezések ismeretesek, amelyeknek két mutatóját a nyúlás irányában egymástól függetlenül kézzel el lehet tolni. Az eltolás amellett úgy megy végbe, hogy a mutatók a vizsgálati eljárás folyamán a vizsgálati anyagra föl vitt két jellel a legteljesebb fedésben maradnak. Ennek a berendezésnek az a hátránya, hogy a mérési eredményt szubjektív tényezők befolyásolják, mivel a mérési pontosság a kezelő személy figyelmétől és ügyességétől függ. Ismeretesek továbbá olyan berendezések, amelyeknél a vizsgálandó anyagra két kapcsot erősítenek, amelyeket vékony rudazattal, vagy vékony szállal nyúlásmérő szerkezethez kapcsolnak. Ennek a berendezésnek az a hátránya, hogy azt csak viszonylag vastag falú anyagminták felhasználására használhatják, mert a vékony anyagminták már nyúlásmérő szerkezettel összekötött kapcsok fölerősítése által deformálódhatnak. Egy további ismert berendezés két, a nyúlásmérő berendezéshez párhuzamosan vezetett, mutatóból áll. Ezeket a mutatókat mutatónként sebességüket kézzel szabályozható hajtómű útján a próbatestre felvitt két jelzéssel együttfutóan tartjuk. A két mutató távolságát differenciálhajtóművel közvetlenül a nyúlásmutatóra, vagy jelzőrögzítő készülékre csatlakoztathatjuk. 151796