151795. lajstromszámú szabadalom • Lap alakú elektródákkal ellátott rezgő membrán kondenzátor

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TAL.-U-MANY! tí>', A. .iL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1961. VIII. 07. (VA—962) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1961. III. 09. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151795 Szabadalmi osztóly: 21 g 1—16 Nemzetközi oaztály: H 01 g Daciánál osztályozás: Feltalálók: Schutoert Gerd oki. mérnök, Dresden), Reinhardt Karlheinz labor, mechanikus, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Vaikutranik Dresden cég, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Lapalakú elektródákkal ellátott rezgő membránkondenzátor A találmány célja kis teljesítőképes lengőkondenzátor létesítése. A kis egyenfeszültségek és egyenáramok közel teljesítmény nélküli mérésére elektrométer erősítők szolgálnak. Ismert módon a stabil erősítéseket a null pont kis játéka és ideális fclektrometrikus tulajdonságok mellett egyenáramú erősítőkkel érik el, amelyeknél a bemenőfeszültséget egy lengőkondenzátorban modulálják és amelyeknél szelektív váltófeszültségerősítés után megfelelő demoduláció jön létre. A gyakorlatban a lengőkondenzátorók elektromágneses hajtórendszerrel vannak ellátva. A megfelelő lengőnyelvet, membránt, vagy lapot egy szigetelten beerősített ellenelektródával lehet lengésre gerjeszteni. Az alkalmazás határait az egymással szemben levő elektródák érintkezőfeszültségének játéka, és a gerjesztőrendszer valamint a szigetelő által keltett zavaroktól függő beszórásokból származó zavarófeszültségek határozzák meg. Azonkívül követelmény a hatásfoknak, azaz pl.: hőmérsékletváltozásoknál a kimenő váltó-és a bemenő egyenfeszültség viszonyának meszszemenő állandósága, valamint a kis hajtóteljesítmény, a kis méretek és kis súly is. Az eddig ismert lengőkondenzátoroknál ezek a tulajdonságok csak részben és nagy költségek árán érhetők el. Az alkalmazás határait az egymással szemben álló elektródák érintkezőfeszültségének ingadozása szabja meg, amely ingadozás a gerjesztő rendszer szigetelőitől eredő szórások által okozott zavarófeszültség miatt jön létre. Az ismert lengőmembrános konden-5 zátoroknál a kis érintkezőfeszültseg-változások eléréséhez szükséges nagy membránfelületek nehézségeket okoznak. A hajtórendszerből viszonylag nagy kivezérlések lépnek fel. Hajtáshoz részben fejhallgatós 10 gerjesztőrendszereket alkalmaznak. Ismertek továbbá lapalakú elektródákkal ellátott lengőrendszerek, amelyek pl.: V2 A vagy V4 A acélból vannak és megfelelő kivitel esetén aránylag kis érintkező feszültségváltozásokat 15 lehet velük elérni. Az ilyen eleven dolgozó ismert lengőkondenzátoroknak komplikált hajtórendszere van, amely a nagy mozgatott tömegek következtében csak aránylag alacsony munkafrekvenciát enged meg. A két lap távol-20 ságát meghatározó lengőkondenzátor-alkatré^ szék különböző felmelegedése következtében a hatásfok jelentős mértékben függ a hőmérséklettől. Ismertek olyan próbálkozások is, amelyek-25 nek célja a hatásfok hőmérséklettől való függésének mechanikus hőmérsékletkompenzálással való kiegyenlítése. Ez a megoldás nagymértékben komplikálja a lengőkondenzátor szerkezetét, és nem is kielégítő, mert az elekt-30 romosán és termikusan erősén szigetelt elekí-151795