151766. lajstromszámú szabadalom • Belső tartóeres karotázs kábel
15 3 fúrólyukba való beeresztéskor, illetve felhúzáskor hossztengelye körüli forgásra kényszerül, ami rendkivül kellemetlen kábel hosszváltozásakat eredményez. Az előadottakból is kiderül, hogy a karotázs kábelben fellépő torziós erők kiegyenlítése megoldatlan probléma, és azon a legbonyolultabb számítási módszerekkel meghatározott kábelezési előírások is legfeljebb enyhíteni tudtak, véglegesen megoldani nem. A találmány belső tartóeres karotázs kábelre vonatkozik, amelynek újdonsága a tartóerek szerkezeti kialakításában van, amit a találmány oly módon old meg, hogy egyéb igen lényeges előnyök — mint a térkitöltés kedvező alakulása — mellett még a torziós erők tökéletes és irányítható kiegyenlítését is lehetővé teszi. A találmány szerinti belső tartóeres karotázs kábel lényege, hogy szigetelt ereinek tartórétegei réz, célszerűen lágy rézvezető köré azonos menetemelkedéssel, azonos irányban sodort kettő, vagy több huzalkoszorúból vannak képezve oly módon, hogy minden egymás felett elhelyezkedő huzalkoszorú a közvetlenül alatta levőt tökéletesen fedi, és emellett az egymással közvetlenül érintkező huzalkoszorúk elemi huzalai vonal mentén érintkeznek egymással, továbbá a kábelben a koszorút képező, illetve sodort erek sodrási iránya ellentétese az ereket felépítő huzalkoszorúk sodrási irányával. A találmány szerinti karotázs kábel tartóere felépíthető minden olyan esetben, amikor a rézvezető köré sodort legbelső koszorú elemi huzalai azonos keresztmetszetűek, míg a többi huzalkoszorú elemi huzalai egymástól és a más huzalkoszorúk elemi huzalaitól eltérő keresztmetszetű is lehet. A mindenkor választott huzalkeresztmetszethez igazodva a közvetlenül felette levő huzalkoszorút alkotó huzalátmérők úgy vannak megválasztva, hogy biztosítani lehessen az alatt levő huzalkoszorúval egyező menetemelkedést, sodrási irány emellett a tökéletes fedést és a huzalkoszorúkat alkotó elemi huzalok vonalmenti felfekvését, azaz a legtökéletesebb 'térkitöltést. A találmány szerinti, karotázs kábel tartóerei készülhetnék bármilyen nagy szilárdságú huzalból pl. acélhuzalból, vagy bronzhuzalból. Egy a gyakorlatban használatos 7 erű karotázs kábel felépítési adatait az alábbiakban ismertetjük: A 0,5 mm átmérőjű rézvezető köré 1 műveletben sodorjuk a két huzalkoszorút. A belső huzalkoszorú 7 db 0,34 mm átmérőjű elemi huzalból van. A második huzalkoszorú ugyancsak 7 elemi huzalból van képezve, de a huzalátmérő ez esetben 0,76 mm. A menetemelkedés mincfkét huzalkoszorúnál 27 mm és a sodrási irány is azonos. A példában megadott tartóér térkitöltése 82%, míg az eddig megismert belső tartóeres karotázs kábelek legfeljebb 77%r os térkitöltést tudnak biztosítani. Ha teljesen azonos fajlagos szilárdságú acélhuzalokat veszünk alapul a találámány szerinti példában megadott 4 tartóér szakítóereje 610 kg, míg ugyanilyen anyagból képezett ismert tartóér szakítóereje csak 565 kg. A fentiekben ismertetett tartóereket ezek után 1,8 mm. radiális vastagságú szi-5 geteléssel látjuk el. A szigetelt ereket ezután gumizott vászonszalaggal betekercseljük és kivulkanizáljuk. A vulkanizálás történhet kazánban, vagy folyamatosan pl. csőben. Ezután 7 db tartóeret 1 + 6 szerkezetben összesodorjuk 240 10 mm-es menetemelkedéssel, amikor is a sodrási irány az erek huzalkoszorúinak sodrási irányával ellentétes, A továbbiakban az összesodort ereket gumizott vászonszalaggal két rétegben betekercseljük, végül megfelelő védőburkolat-15 tal látjuk el. A találmány szerinti belső tartóeres karotázs kábel az eddig ismert karotázs kábelekkel szemben igen sok és jelentős előnyökkel rendelkezik. Elsősorban említjük meg, mint leg-20 jelentősebbet a kész karotázs kábel torziós nyomatékának tökéletes kiegyenlítetségét, amely szempontból az eddig ismert ilyen típusú kábelszerkezeteket túlszárnyal. Az előnyök azonban már a gyártás során is megmutatkoznak 25 azáltal, hogy a tartóerek huzalkoszorúi azonos menetemelkedéssel, azonos irányban vannak a rézvezető köré sodorva, s ily módon lehetőség van arra, hogy a huzalkoszorúk képzését egyetlen sodrógépen, egy műveletben végezzük, ez-30 által a karotázs kábelek gyártási technológiája nemcsak egyszerűsödik, hanem ezzel egyidejűleg a gyártási költség is csökken. Kedvezően változnak meg a találmány szerinti karotázs kábel műszaki jellemzői. Mivel 35 a huzalkoszorúk elemi huzalai vonal mentén érintkeznek egymással, nincs pontszerű érintkezés közöttük, így az igénybevételkor lényegesen kisebb a sérülési veszély, azaz növekszik a kábel élettartama. A térkitöltés a találmány 40 szerinti kábel esetében a legjobb, ami lehetővé teszi, hogy azonos érátmérő mellett nagyobb szakítóerejű kábelt nyerjünk azonos mennyiségű anyagból. Általában a jobb térkitöltés eredményeképpen 8—10%-feal megnövelhetjük 45 a karotázs kábelek, ill. az egyes erek szakítóerejét, ami e típusú kábeleknél nagy jelentőségű. A találmány szerinti karotázs kábel példaképpeni kiviteli alakját a csatolt rajzmelléklet 50 alapján szemléltetjük. A rajzon az 1. ábra. Egy 7 erű karotázs kábel szerkezeti felépítését, 2. ábra. Az 1. ábra keresztmetszetét, 55 3. ábra. Egyetlen árszerkezetet, 4. ábra. A 3. ábra keresztmetszetét, mutatja be. Az összes ábrákon az azonos részeket azonos számozással láttuk el. Az 1. ábra egy 7 erű karotázs kábel szerke-60 zetét szemlélteti, ahol az 1 rézvezető köré van sodorva, az azonos keresztmetszetű huzalokból képezett 2 legbelső huzalkoszorú és e felett helyezkedik el a 3 külső huzalkoszorú. Mindkét huzalkoszorú menetemelkedése azonos. A külső 65 huzalkoszorú szigetelését a 4 gumiszigetelés 2
