151766. lajstromszámú szabadalom • Belső tartóeres karotázs kábel

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. V. 11. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. (KE—691) 151766 Szabadalmi osztály: 21 c 1—19 Nemzetközi osztály: H 61 b Deci mái osztályozás: Feltalálók: Kertész Zoltán vegyészmérnök, Pintér Tibor elektromérnök, Frank Endre üzemmérnök, Dudapest Tulajdonos: Magyar Káibelművek, Budapest Belső tartóeres karotázs kábel 1 Á geofizikai kutatásokhoz ún. karotázs kábeleket használnak. Ezek egész speciális jellegű kábelek, amelyek rendszerint több ezer méter hosszúak és rendkívül nagy — több tonna •— szakítószilárdsággal rendelkeznek, a nagy főleg 5 dinamikus igénybevételek miatt. A karotázs kábeleknek két típusa ismerétes, úgymint a belső tartóeres és a páncélos karotázs kábel. Ä belső tartóeres karotázs kábel lényege, hogy a kábel kívánt nagy szakítószilárdságát a ve- iö zetővel összesodort acélhuzal biztosítja, amely ereket képezve a kábel védőburkolatában Van elrendezve. A páncélos karotázs kábelek esetében a kívánt szilárdsági értéket a külső burkolatot adó, rendszerint kétrétegű huzalkoszorú 15 biztosítja. A belső taítóöres kábelek általában 3 vagy ennél több szigetelt érből vannak összesodorva, amelyéket még egy közös szigetelő, ill. védőréteg fed. 20 Az eddig ismert belső tartóeres karotázs kábelek közös jellemzője, hogy a réz célszerűen lágy rézvezető köré van sodorva a kétrétegű huzalkoszorú, amelynek huzalai azonos keresztmetszetűek és az egyes huzalkoszoruk sodrási 25 iránya egymással ellentétes és ennék megfelelően a menetemelkedésük kifelé haladva no. Ismeretes olyan kiviteli forma is, amelynek felépítése a fentiekkel megegyezik, de a huzalkoszorút nem elemi huzalok, hanem összeso- 30 dort huzalok, azaz pászmák alkotják. Ez esetben az egyes elemi pászmák sodrási iránya ellentétes a belőlük képzelt koszorúk sodrási irányával, és menetemelkedéseik úgy van megválasztva, hogy az elemi pászmák és a koszo^ rúk menetemelkedéséből eredő torziós erők egymást kiegyenlítsék. Az eddigiekből is megállapítható, hogy á karotázs kábelek készítésekor mindig arra törekedtek, hogy a kábelt felépítő erekben he legyenek kiegyenlítetlen" torziós erők. E' célt az erek készítésékor gyakorlatilag biztosítani tudták, azonban az erek Összesodrásákor, azaz a kábelezéskor, bármilyen sodrási irányt válasz-^ tanak is az erekben már kiegyensúlyozott torziós erők egyensúlya megbomlik azáltal, hogy a kábelezés sodrási iránya az erek huzalkoszorúi közül a véle ellentétest nyitja, a vele azonos irányút pedig zárja. Mivel a kábelezéskór megbontott torziós erők egyensúlya gyakorlatilag nem irányíthatóan jelentkezik, kézenfekvő, hogy a kész karotázs kábelben mindig marad kiegyenlítetlen torziós erő. Ez a jelenség sokszor oly mértékig fokozódhat, hogy a kábel már nem lesz alkalmas karotázs mérésekhez. Mint ismeretes a karotázs kábel felhasználásakor annak egyik végét fixen megfogják, míg a másik vége gyakorlatilag szabadon lóg a fúrólyukban. Amennyiben a karotázs kábelben van kiegyenlítetlen torziós erő, úgy a kábel a 151766