151764. lajstromszámú szabadalom • Készülék szakaszosan ismételt hajlító vagy nyíró igénybevétel mérésére
151764 3 A 3. ábra az igénybevételt közvetítő elem keretes megoldását mutatja az élek irányában nézve. A 4. átora az igénybevételt közvetítő elem 180°-os hajlítást szolgáló változata. 5 A 6. ábra a strukturviszkozus folyadékok • nyíróterhelésének mérésére szolgáló közvetítő elem megoldása. Az —í— elektromotor a készülékbe van beépítve, forgási irányát szakaszosan megváltoz- 10 tató —2—• reléből, —3— és —4— kapcsolóból, valamint —5— kontaktusból álló irányváltó, az —1—- motorral összekapcsolt, rugóval egymás- ' hoz szorított —6— hengerpár, amely az egyikére csúszásmentesen ráhurkolt —7— nyúlás- 15 mentes zsinórral és az azt vezető —8— tárcsákkal, valamint a —9— kettős tárcsával együtt a készüléknek a motor forgását részben forgó, részben egyenes irányú mozgásként közlő elemekkel van ellátva. A —U— zsinór a —9— 20 kettős tárcsa kisebb átmérőjű részére van áthurkolva, míg a nagyobbik átmérőjű részére a —10— mellékzsinórnak nevezett rövidebb zsinór tekeredik. A —7— zsinór továbbá ráhurkolódik a dinamométer elmozdítható —11— 25 tárcsájára, amelyhez egyrészt a dinamométer —12— súly tartó karja, másrészt a dinamométer —13— Írókarja kapcsolódik, ez ráilleszkedik a •—6— hengerpárhoz kapcsolt és azáltal továbbított —14— hengerre helyezett —15— 30 papírra. A készüléknek ezen elemei, amelyek mindegyik fajta mérésnél alkalmazandók. Adott példában a készülék hajtogató igénybevételére van beállítva és ebből a célból a —7— zsinór két végéhez a —16— keret adapter (2—3. áb- 35-ra) cserélhetően csatlakozik és zárt kört alkot. (A cserélhető rész pontozott vonalakkal van körülvéve.) A —16— keret az adott példában háromszögalakú, a párhuzamosan elrendezett hengeres pálcákként —17— kialakított hajlító 40 élpár között, merőlegesen le- fel mozgatható. Az adapter el van látva még tárgybefogó elemmel, ami egy —18— helytállóan rögzített és egy a —10— mellékzsinórhoz —-19— erősített horgas-rugós csiptetőből áll. A tárgybefogó 45 elem a vizsgált anyag jellegzetességének megfelelően más kialakítású is lehet, mint az adott példában, ahol textilminta befogását" szolgálja. A készülékkel a vizsgálatot olyképpen végezzük, hogy pl. a —20— textilmintát a két 50 —17—• hajlítóél alatt és a —16—- keretadapter fölött befűzzük, két végén a —18— és —19— csiptetőbe fogjuk és a feszesre állított —10—• mellékzsinórral kifeszített helyzetbe hozzuk. A készüléket bekapcsolva az —1— motor az „a" 55 nyíllal jelölt irányba kezd forogni, ami által a —7— zsinór és a hozzákapcsolt —16— keretadapter az ugyancsak „a" nyíllal jelölt irányba mozdul el. (A készülék többi elmozduló alkatrészének elmozdulási irányát is azonos jelzésű 60 nyilak mutatják.) Az adapter —16— kerete felfelé haladása közben ellenállásba ütközik, ami csak a —20— textilminta hajlítással szembeni ellenállásból származik, mivel a —10— mellékzsinór, ami kezdetben feszes volt, a —9— ket- 65 i tős tárcsa nagyobb átmérőjű részéről gyorsabban csavarodik le, mint a kisebb átmérőjű részre hurkolt —7— zsinór, ami a —16— keret mozgását szabja meg. Az —1— motor állandó sebességgel forog, és ezért állandó sebességgel húzza a —-16— keretet, ami azonban az egyre fokozódó ráható erő hatására nem mozdul el. Ezért a dinamóméter —11— tárcsája lefelé kénytelen elmozdulni és szükségszerűen felfelé téríti ki a —13— írókart, ami ugyancsak az —1— motor által hajtott —14— hengeren elhelyezett —15— papírra emelkedő görbét rajzol. '(A dinamométer bármilyen szerkezetű pl. súlyok helyett rugós működűsű műszer is lehet.) Amint a —20: — textilminta a ráható erőnek tovább nem képes ellenállni, megtörik és átbújik a —17— hajlítóél pár között. A dinamóméter —11— tárcsája visszatér eredeti helyzetébe és most a —13— írókar lefelé irányuló görbét rajzol. Ekkor az —5— kontaktus eléri a —4— kapcsolót, a —2— relé megváltoztatja a motor forgási irányát és a készülék mozgó elemei csupán egyirányú („a" nyíllal jelzett) tengelykapcsolatot létesítő (pl. fogas tengelykapcsolóval ellátott) —14— íróhengert kivéve új szakaszt kezdve ellenkező ,,b" nyíllal jelzett irányba kezd mozogni. A —-10— mellékzsinór gyorsabban tekeredik vissza a —9— kettős tárcsára, mint a —7.— Zsinór, a —20— textilmintát kifeszíti és mire az —5— kontaktus eléri a —3— tengelykapcsolót, ez a szakasz is befejeződik és kezdődik ismét az első. A textilminta második és az azt követő további hajlítása mindig ugyanazon a helyen történik és ellenállása minden ismétlődő hajlításnál kisebb lesz. Egy szakasz teljes időtartama tetszőlegesen beállítható, célszerűen 5—10 sec. Egy-egy vizsgálathoz szükséges 20—25 szakaszban 2—3 perc alatt felvett görbesereg minden más módszernél többet mond a textilminta hajlítással, gyűréssel szembeni viselkedéséről, vagy más anyag ismételt hájlíthatóságáról. Hasonló módon végezhető a vizsgálat — természetesen nemcsak textilanyagokkal is — a megfelelő tadapter beállításával. A 4. ábra 90°-os ismételt hajlítás célját szolgáló adapter, amely a —16—- keretadapter helyébe illeszthető, —21— csuklóval egymáshoz kapcsolt két —22— lemezből áll, melyekre a két szélén —23— rugós csiptetőkkel erősíthető fel a vizsgált anyag. A hajlítóélt a •—21—• csuklóval párhuzamosan elhelyezkedő —24—pálca képezi. A hajlítást a „c" nyíllal jelzett, váltakozó irányban a —7— zsinór mozgása közvetíti. Az 5. ábra 180°-os hajlítást szolgáló adaptert ábrázol, amely az előzőtől annyiban tér el, hogy a —22— lemezek a behajlításnál 180°-os szöget zárnak be és a behajlítást nem az egyik lemez végéhez csatolt zsinór húzóhatása eredményezi, hanem a —22— lemezek —21— csuklótengelyére illesztett két különböző átmérőjű —25— tárcsára hurkolt —7—, illetve —10— zsinórok különböző sebességű lecsavarodása. A 6. ábra strukturviszkozus' folyadékok nyíró
