151763. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses cső és eljárás annak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. V. 22. (Hl—165) Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151763 Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Lakatos György tudományos főmunkatárs, Dr. Szigeti György Kossuth-díjas akadémikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., mint a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet jogutóda Gázkisüléses cső és eljárás annak előállítására Ismeretesek és általánosan használatosak olyan gázkisüléses fényforrások, amelyeknél a fényt kisnyomású vagy nagynyomású higanygőzkisülés ultraibolya sugárzása által gerjesztett lumineszkáló anyagok ún. fényporök szol- 5 gáltatják. Ezen lámpáknál a kisülésben, a higany 1849 A, ill. 2537 Ä hullámhosszú rezonancia vonala gerjed és ennek sugárzását alakítja át látható fénnyé a bura falán levő fénypor. Ezeknél a lámpa falhőmérsékletét megfe- 10 lelően kell beállítani és olyan lumineszkáló anyagot kell használni, amely a higany rezonancia vonalának látható fénnyé való átalakításához legmegfelelőbb: pl. mangánnal aktivált szilikátokat, arzénatokat, haiofoszfátokat vagy 15 mangánnal és arzénnel aktivált haiofoszfátokat. \ Mindezen fényforrásoknál a fénykibocsájtási hatásfokot lényegesen rontja az a körülmény, hogy a higany rezonancia sugárzásának hul- 20 lámhossza és a látható fény közepes hullámhossza között 2—2,5 faktornak megfelelő különbség van. így tehát 100%-os kvantumhatásfok mellett is az energia átalakulás hatásfoka 50%-nál jobb nem lehet. Ezen hátrányos 25 jelenség nagymértékben lecsökkenthető oly módon, hogy olyan anyagban létesítünk kisülést, amelynek rezonancia vonala lényegesen közelebb esik a látható fényhez, továbbá olyan fényport alkalmazunk, amelynek gerjesztése so 4000 A körüli sugárzásértékű fénnyel jó hatásfokkal történik. A találmány szerinti, látható fényt gerjesztő kettős burájú gázkisüléses csőnél a belső bura kisülési közegként csak galliumot és nemesgáz keveréket tartalmaz, a tőle vákuumtérrel vagy rossz hővezetőképességű gázzal pl. nitrogénnel vagy nemes gázzal elválasztott külső burája pedig 3600—4400 A közötti hullámhosszú sugárzással jól gerjesztett látható sugárzást, előnyösen fehér fényt emittál. A gallium rezonancia sugárzásának hullámhossza 4172 Á és 4032 A. A kisülési csövet úgy kell méretezni, hogy a cső üzeme közben a rezonanciavonal gerjedéséhez legkedvezőbb feltételek álljanak be. Így pl. a leglényegesebb faktorok egyike, hogy a cső burájának üzemközbeni hőmérséklete ne legyen alacsonyabb, mint a gallium 10-6

Hgmm telítési gőznyomásának megfelelő hőmérséklet. Célszerű azonban, ha a gallium üzemközbeni telítési gőznyomása 10~3 és lO""*4

Hgmm közé esik. Ez azt jelenti, hogy a ballonfal hőmérséklete kb. 950°K és 1300 °K közé esik, ami egy burkolat esetén nagy hőveszteségeket okozna. A felesleges hőveszteségek elkerülésére célszerű a lámpát kettősfalú burával kiképezni, ami pl. a nagynyomású higanygőzlámpáknál is közismert. A belső bura a tulajdonképpeni kisülési cső, a külső pedig a lumineszkáló anyagokat tartal-151763