151762. lajstromszámú szabadalom • Bázikus tűzálló tégla

151762 5 6 anyaggal tölthető meg, amelyen az oxidálható fémes belső lemezeket helyezzük el, végül a présformát más összetételű tűzálló anyaggal teljesen megtöltjük. A találmány szerinti tég­lában továbbá az oxidálható fémes belső leme­zek az oxidálható fémes külső lemezekkel nin­csenek összekötve és nincsenek is ezeken el­rendezve, hanem oly helyzetben vannak a tégla anyagával együtt sajtolva, amelyben a tűzálló anyagban mintegy lebegnek. Ez lehetővé teszi, hogy a tűzálló anyag réteg magassága, illető­leg szintje préseléskor, tehát amikor a tűzálló anyag formálható, beálljon és kiegyenlítődjék. A találmány másik előnye, hogy ellentétben az ismert műszaki szinttel, amelynek értelmé­ben a belső lemezeket sajtolás előtt összekötik a külső lemezekkel, a belső lemezek egymással előregyártva kerülnek a tűzálló anyagba, anél­kül, hogy a belső lemezeknek a külső lemezek­kel való mindezideig nélkülözhetetlen összekö­tése végett intézkedni kellene. A belső lemezek alkotta válaszfalak a téglakeresztmetszet na­gyobb részére kiterjednek ugyan, de rá kell mutatnunk arra, hogy a belső lemezeknek a külső lemezektől való függetlensége folytán a tűzálló anyagok harántirányban egymással ösz­szefügghetnek, ahol a belső lemezek a tégla külső felületeinek közelébe érnek. Ezek a nyi­tott körzetek lehetővé teszik, hogy a tűzálló anyag préseléskor szabadon folyjék, továbbá biztosítják, hogy a belső lemezek az őket min­denütt övező anyagban helytállóan lehargonyo­zódjanak. A találmány további előnye, hogy a belső lemezek szerkezetileg nem lévén összekötve, a külső lemezekkel a belső lemezekből és külső lemezekből álló ilyen lemezszerkezetben nem keletkezhetnek olyan feszültségek, amelyek üzemben a tégla sérülését okozhatnák. Jóllehet továbbá a belső lemezek a tégla oldalain oly közel vannak a tégla felületéhez, hogy felhe­vülhetnek és a tűzálló anyaggal való vegyi reakció végbemehet, a külső és belső lemezek között nincsen olyan közvetlen fémes érintke­zés, amely a belső lemezeknél gyorsabb felhe­vülést válthatnak ki, mint amilyen a tűzálló anyaggal a legkedvezőbb feltételek mellett vég­bemenő reakció szempontjából kívánatos lenne. A tégla előállításához anyagként például magnéziát vagy nagy magnéziumtartalmú tűz.~ álló anyagot, például agyonégetett magnezitet vagy villamosan ömlesztett magnéziát alkal­mazhatunk. Az ilyen nagy magnéziatartalmú anyag egy részét kromittal helyettesíthetjük, így például alkalmazhatunk kromitból és mag­néziából álló olyan keverékeket, amelyekben a kromittartalom 75% és az agyonégetett mag­nezittartalom 25%. A kromitmennyiség azon­ban csökkenthető is, például alkalmazható olyan összetétel, amelyben a kromittartalom mindössze 25%, az agyonégetett magnezittar­talom pedig 75%. Más alkalmas bázikus tűz­álló keverékeket is alkalmazhatunk, feltéve,, hogy legalább 10 súlyszázalék mennyiségben magnézia van jelen. Égetetlen állapotban való kötés biztosítása végett célszerű, ha a tűzálló anyaghoz kötő­szereket adunk. Alkalmazhatunk például szer­ves kötőszereket, például szulfitszennylúgot, dextrint, enyvet, gumiarabikumot, vagy szer­vetlen kötőszereket, mint magnéziumszulfát vi­zes oldatait, mabnéziumkloridot, nátriumbikro­mátot, nátriumszilikátot stb. A kötőszer meny­nyiségének akkorának kell lennie, hogy ke­mencében való égetés nélkül elég nagy mecha­nikai szilárdsággal rendelkező tégla legyen gyártható. A kötőszer mennyisége általában a tégla súlyára vonatkoztatva körülbelül 1% és ritkán több, mint 2%, de sohasem több, mint 5%. A téglák előállításakor alkalmazott préselési nyomás valamennyi esetben nagyobb, mint 70 kg/cm2 , célszerűen nagyobb, mint 350 kg/cm 3 és még célszerűbben nagyobb, mint 700 kg/cm2 . Amennyiben a jelen leírásban a „tégla", il­letőleg a „téglák" kifejezést alkalmazzuk, úgy ezeken szokásos derékszögű téglákat és olyan nagyalakú téglákat, illetőleg más jellegű töm­böket vagy formadarabokat is értünk, amelyek alkalmasak függő vagy támszervként való al­kalmazásra. A két alkalmazott tűzálló keverék állhat pél­dául krómmagnezitből és magnéziából, vagy krómmagnezitből és magnezitkrómból. A tég­lákat tűzálló szerkezetekben úgy helyezhetjük el, hogy a tűzálló anyagok egyike kitüntetett helyzetbe kerüljön. Elhelyezhetjük azonban a téglákat úgy is, hogy például kemencemennye­zetben a tégla tulajdonságai úgy kombinálód­janak, illetőleg kölcsönösen úgy érvényesülje­nek, ahogyan erre egyébként nem volna mód, na a téglák csak egyetlen anyagból volnának felépítve. így például az egyik tűzálló anyag­nak elsősorban kedvező fizikai tulajdonságai érvényesülhetnek, például nagy hőmérrsékle­teknél nagy szilárdság és lepattogzással szem­beni ellenállóképesség, a másik tűzálló anyag viszont például a vegyi behatásokkal szembeni ellenállóképességet biztosíthatja. Közismert tény például, hogy a magnézia bázikus Sie­mens-Martin kemencében vegyi behatásokkal szemben viszonylag nagy ellenállóképességet tanúsít, a krómmagnezit fizikai tulajdonságai viszont ilyen feltételek mellett némely esetben kedvezőbbek. Az 1. ábrán présforma van feltüntetve, amelynek felső 20 kölyüje, 22 fenékkölyüje (feneke) és 23 oldalfalai vannak. A felső 20 kölyü alsó felülete mágneses 21 rögzítőszervvel van ellátva. Magától értetődő, hogy a présfor­ma oldalfalai mind a négy oldalon megtalál­hatók. A találmány szerinti eljárás alkalmával az üres présforma 22 fenekére övrészénél fogva U-alakú fémes külső 24 lemezt helyezünk, ami­koris e lemez 25 és 26 szárai a présforma 23 oldalfalainak támaszkodnak. Alkalmazhatunk olyan mágneses rögzítőberendezéseket, ame­lyekkel az U-alakú lemezt a présforma fene­kén és oldalfalain rögzítjük. A külső 24 lemez-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom