151757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére

151757 13 14 alkalmazhatunk durva csiszolást, a kötés befejezése után fémkefével történő csiszolással munkálhatjuk meg a felületet, és végül a befejezés előtt az ásványi adalékokkal készült beton felületének megmunkálására szolgáló eljárások bármelyikét felhasználhatjuk. Ezenkívül a találmány szerint előállított anyag lehetővé teszi a felületnek csiszolással és polírozással való tetszetős megmunkálását. Az alkalmazott adalékok szemcsemegoszlásának és az igen változatos színeket adó cellulózos faanyagok fajtájának változtatásával különféle megjelenésű termékeket állíthatunk elő anélkül, hogy az adalékok színezésének ismert eszközéhez kellene folyamodnunk. Így az úgynevezett márványos kő is megvalósítható. Mindamellett a találmány lehetőséget nyújt arra is, hogy különböző színű adalékok keverékét állítsuk elő, de a színezés megvalósítható pigmenteket tartalmazó alginátgéllel való bevonással is, végül maga a fehér vagy szürke cement is színezhető. Az elemek kiöntésénél a találmány szerinti anyagot megerősíthetjük a hagyományos betétekkel. Mindenesetre célszerű a vasbetétet bonderizálni, vagy bevonni ecseteléssel vagy szórással vagy fürdőbe mártással tiszta cementtel vagy mész és cement keverékkel (ez a hidraulikus kötőanyagréteg krómsót tartalmazhat), ami biztosítja a tökéletes tapadást. De megerősíthetjük az anyagot növényi eredetű vázzal is, például lécek, farács, szalma, nád, bambusz stb., adott esetben jutaszövet vagy más textilanyagok, vagy szervetlen anyagok, pl. üvegvagy azbesztszövet, továbbá nylonszövet vagy más műanyagok alkalmazásával. A végtermék felületét önmagában ismert eljárással kezelhetjük, hogy a minőségét javítsuk. Ilyenek a szilikátozás, fluatálás vagy kénnel való kezelés. Azonkívül a cellulóz alapanyagú adalékot felhasználhatjuk a szokásos hidraulikus kötőanyagokon kívül pl. magnéziacementtel (Sorelcement), fehér mész vagy hidraulikus mészhabarccsal vagy gipszpéppel is. A találmány szerint készült termék egy további jellegzetessége, hogy ez a száraz adalék felhasználható csomótlanító, levegőt magába-' záró és plasztifikáló hozaganyagként is, ugyanolyan körülmények között, mint amelyeket említettünk a poralakú cementtel való kezelésen még át nem esett fűrészporból álló hozaganyaggal kapcsolatban. 1. példa: Egy 200 literes tartályban feloldottunk 6 kg kereskedelmi vasszulfátot 150 liter vízben. Ennek az oldatnak a sűrűsége 15 C°-on 3 Bé° volt. Az oldathoz tűlevelű és lombos fák fűrészporából és kéregtörmelékből álló keveréket adtunk a következő összetételben: 10 15 20 25 30 35 40 45 erdeifenyő-fűrészpor szelidgesztenyefűrészpor tölgyfa-íűrészpor kéregtörmelék és -rostok Emellett a -kezelt fűrészporból és cementporból álló hozaganyagnak kedvező hatása van a cement kötésére és kristályosodására. A megvalósítás egyik előnyös módja szerint, ha a cél egyedül hozaganyagok előállítása, célszerű a faporból álló finomfrakció felhasználása. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákon szemléltetjük, amelyek azonban semmiképpen sem korlátozzák a találmány alkalmazási lehetőségeit. 25 liter 3,800 kg súlyban, 25 liter 4,440 kg súlyban, 25 liter 4,690 kg súlyban, 25 liter 4,450 kg súlyban. 50 55 60 65 Ezután az egészet felmelegítettük, és 1 óra hosszat 80 C° fölött tartottuk, azaz gyakorlatilag forrásban. Eközben kétszer megkavartuk. A telítés akkor volt teljes, amikor az egész tömeg összegyűlt a tartály fenekén, kivéve némi törmeléket és port, amelyet a felületről távolítottunk el. Ekkor úgy véltük, hogy az ozmózisos kicserélődés kellően végbement. Ezután az oldatot lecsapoltuk egy nyíláson át a tartály fenekén; a nyílás fémszitával volt ellátva. A lecsepegés gyorsan végbement, és a tömegnek egy döngölővel való nyomkodásával elő is segítettük. Fél óra alatt 106 liter folyadék távozott. Amikor a tömeg egyenletesen lehűlt és a hőmérséklete 30 C° alá szállt, belekevertünk 16,5 liter 0,5%-os nátriumalginát-oldatot, amelynek a viszkozitása 20 C°-on 200 centipoise volt. Az oldat nagy hártyaképző képessége következtében a tömeg néhány perces gyors keverése elég volt, hogy az oldat egyenletesen eloszoljék minden részecske felületén. Újabb lecsepegtetés következett, amit gyenge nyomással segítettünk elő, s így 18 liter tiszta folyadék gyűlt össze. Ezután a tömeget 1 óra hosszat pihentettük, majd ismét megkevertük, és hozzáadtunk 15 liter olyan báriumklorid oldatot, amelynek az eredeti 21 Bé°-os sűrűségét (15 C°-on mérve) kalciumklorid hozzáadásával 23 Bé°-ra növeltük. Ujabb lecsepegtetéssel ismét eltávolítottunk 18 liter folyadékot. Ezután a cellulózos tömeget beleraktuk egy vízszintes dobkeverőbe. A térfogata ekkor 135 liter, a súlya 58,5 kg volt. Keverés közben 6,5 liter (7,2 kg) kohósalakkal készült portlandcementet (Címent Portland Artificiel au Laitier COQ védett névvel) adtunk hozzá. A keverék gyorsan előállt, ami a cement jó eloszlásának és a csomósodás hiányának volt tulajdonítható, ami lehetővé tette a cellulózos tömeg minden szemcséjének tökéletes bevonódását. Az így kezelt anyagot kiterítettük egy sík felületen, mire az kb. 20 C°-kal felmelegedett. Amikor a tömeg hőmérséklete elérte a 25 C°-ot, az egész cellulózos tömeget egyenletesen elterí-7