151757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. IX. 02. (GA—698) Franciaországi elsőbbsége: 1962. IX. 03. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151757 Szabadalma, osztály: 80 b 21 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Simone Garnier, Daniel Buntschu, Párizs Franciaország Tulajdonos: Simone Garnier, Párizs, Franciaország Eljárás cellulóz tartalmú anyagok kezelésére és habarcsok és betonok készítésére A találmány tárgya egyrészt eljárás cellulóztartalmú anyagok kezelésére, másrészt az ezzel az eljárással kapott adalékokból és hozaganyagökból habarcsok és betonok, szigetelőrétegek, vakolatok, hidraulikus és levegőn megkötő 5 kötőanyagok és betonok szigetelésére, tűzfalként használható előregyártott, Szilárd, körinyű hordképes elemek előállítására. Hidegen formázott építőelemeknek fahulladékból (fűrészporból, farostokból, faforgácsból) 10 Vagy szalmából (nádból, búza-, len-, rizsszalmából stb.) való gyártása már régebben ismeretes. Az eddig ismert megvalósítási módoknál a kötőanyag egy polimerizálható műgyanta, hőre keményedő impregnáló anyag, hidraulikus 15 kötőanyag Vagy magnéziacement (Sorel-cement). Az így előállított termék nyomás alá helyezhető vagy felhevíthető, vagy egyidejűleg mindkét művelet foganatosítható, és a cellulózos anyag felhasználható önmagában vagy más 20 természetes vagy mesterséges szerves vagy szervetlen töltőanyagokkal együtt. Minthogy az említett formázást hidraulikus " kötőanyagok segítségével végzik, minden eddig ismert eljárásban javasolják a faanyagnak ere- 25 dete szerint való gondos kiválogatását, a savas (pl. bükk) és a csersavtartalmú (pl. tölgy, szil, vörösfenyő és gesztenye) fafajok kiküszöbölését, és a rostálást a legapróbb részek eltávolítására. Ezután következik a formázás akár 30 Hagy adag kötőanyag felhasználásával (75—zÖÖ liter fűrészporra 100 kg cement), a cellulózos részecskék előzetes kezelése nélkül, akár úgy hogy a habarcskészítéskor ismert hozaganyagokat, pl. bárium- vagy kalciumkloridot alkalma-* zunk. Javasolják a fűrészpor kezelését is a cellulózrészecskék „elkövesítésére", előzetesen hosszasan telítve á fűrészport akár egy vagy több alkáli- vagy földalkálisó vizes oldatában (pl. 8—10%-os kalciumkloridoldatban, 16 Bé°-oa báriümkloridoldatban, nátriumszilikátoldatban stb.), akár alurníniumszulfát vagy nehézfémszulfátok oldatában (ezek azután közömbösíthetők sókkal, pl. báriumsókkal, vagy bázisokkal), akár pedig a habarcskészítés pillanatában formaimnál, biszulfitlúggal és oltottmésszel. Ugyancsak ismeretes a fűrészpor kifőzése vízben, majd kicsepegtetés és vízben való kimosás után. vasszulfátoldatbari, amit jó adag mész hozzáadása követi Az ezekkel az ismert kezelésekkel kapott valamennyi anyag fő hibája a nagyfokú higroszkópossága. Ennek következtében jelentős és meg nem szűnő méretváltozásoknak vannak kitéve a környezetben beálló változások (hőmérséklet, páratartalom, szél) nyomán. Felismerték, hogy egyedül a báriumklorid alkalmazásával végzett kezelések, akár a részecskék telítése, akár habarcskeverési segédanyagként való alkalmazása útján, eredményeznek 151757