151753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcsés homogén alakostestek előállítására nyersrézsalakokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. II. 24. (DE^403) Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbb­sége: 1961. III. 18. Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151753 Szabadalmi osztály: 80 b 22 Nemzetközi osztály: C 04 b Decimái osztályozás: Feltalálók: "" Wihsmann Fred Gustav oki. mérnök, Berlin-Treptow, Dr. Hinz Wilhelm oki. vegyész, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Deutsche Akademie der Wissen­schaften zu Berlin cég, Berlin-Adlershof, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás finomszemcsés homogén alakostestek előállítására nyersrézsalakokból 1 A találmány tárgya eljárás homogén finom­szemcsés (aprókristályos) alakostestek előállítá­sára nyersrézsalakokból, amelyek különösen mint kopásálló elemek és nagy villamos szi­getelőképességű tárgyak kerülnek alkalmazásra. 5 Ismeretes nyersrézsalakokat hűtéssel a bazalt­hoz hasonló kopási tulajdonságokkal bíró ko­pásálló elemekre feldolgozni. Továbbá ugyancsak ismert különböző kőzetek keverékét megolvasztani és azokat szulfát vagy 10 szulfid hozzáadásával tovább feldolgozni. Ismertté váltak olyan eljárások is, amelyek szerint bázisos nagyolvasztókemence salakokat, kúpolókemence salakokat és bazaltolvadékokat műkövekké és részben (a bazaltkőzet olvadéko- 15 kat) szigetelő testekké oly módon dolgoznak fel, hogy ezeket az olvadékokat adalékok nél­kül 900—1000 C° hőmérsékleteken tartják kris­tályosítás céljából. Ehhez azonban újrakristá­lyosító kemencékre, valamint rendkívül lassú 20 lehűtésre van szükség, anélkül azonban, hogy az említett eljárásokkal persavas salakokat, pél­dául nyersréz salakokat olyan alakostestekké lehetne feldolgozni, melyeknek a találmány sze­rinti eljárással elért tulajdonságaik lennének. 25 Ismeretesek továbbá kristályosított bázisos és savanyú üvegek, amelyeknek keménysége azonban kisebb (Mohs-féle keménységi fokoza­tuk 5—7). Hűtöttek le továbbá megolvasztott kőzeteket oly módon is, hogy közben ismét fel- 30 hevítik, lehűtik és ismét felhevítik azokat, ami­nek következtében két különböző kristályfázis keletkezik. A kristályosodást elősegítő adalékokként a salakoknál és megolvasztott természetes kőze­teknél az alábbiak váltak ismeretessé: 1. Bazaltnál: a saját, nem teljesen megolvadt kristályfázis. 2. Üledékes kőzetek és tufák. 3. Fluoridok. 4. Szulfátok és szulfidok. 5. Szódasalakok. Bizonyos összetételű üvegekhez részben még nemes fémeket, rezet, titánoxidot, ónoxidot és cirkonoxidot is használtak. A nyersrézsalakokból lehűtéssel készített réz­salaktestek, valamint az olvasztott bazaltból előállítottak tulajdonságai a találmány szerinti eljárással készült testek tulajdonságainál a ko­pásállóság tekintetében sokkal rosszabbak. A találmány szerinti eljárásnál ezenkívül elma­rad a különböző kőzetek megolvasztása után az olvadékokhoz a szulfát vagy szulfid hozzáada­golása is. Ezen túlmenően a találmány szerinti eljárással előállított alakostestek homogenitása, mecnanikai szilárdsága és keménysége is jobb felépítésük (szemcseszerkezetük) következtében az előbb említettekénél. A találmány szerinti eljárás előnye az összes ismert eljárásokkal szemben az, hogy segítsé-151753

Next

/
Oldalképek
Tartalom