151751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy ellenállóképességű, hőre keményedő műgyantarendszerek előállítására

5 epoxi-glicidil-poliéterjeit. Ezek az alábbi általá­nos képlettel fejezhetők ki: O CH2 —CH—CH 2 — OH —(—O—R—O—CH2 CH—CH 2 —) n — O /\ —O—R—O—CH2 —CH—CH 2 e képletben n 2-nél nagyobb egész számot, R pedig kétértékű aromás szénhidrogéngyököt je­lent. Dikarbonsavként alkalmazhatók az alifás és aromás dikarbonsavak, illetve dikarbonsavan­hidridek, mint pl. maleinsav, borostyánkősav, adipinsav, szebacinsav, ftálsav, izoftálsav, teref­tálsav, maleinsavanhidrid, ftálsavanhidrid stb. A dikarbonsav mennyiségét az epoxigyanta epoxiekvivalense szabja meg, mégpedig minden mól epoxicsoportra fél mól dikarbonsavat szá­mítunk; a lejátszódó mellékreakciókat (poliami­nok, epoxigyanta és dikarbonsav egyidejű al­kalmazása miatt) figyelembe véve, mimellett adott esetben a dikarbonsav mennyiségét az előbbieken felül 20% feleslegbén alkalmazhat­juk. Aminovegyületként alkalmazhatók alifás és aromás diaminok és poliaminok, valamint ami­dok, mint pl. az etiléndiamin, tetrametiléndia­min, hexametiléndiamin, dietiléntriamin, tri­etiléntriamin, az orto-, méta- és parafenilén­diamin, benzidin, diciándiamid stb. Az amin vagy amidféleségek alkalmazandó mennyiségét szintén az epoxigyanta epoxiekvivalense szabja meg, mégpedig minden mól epoxicsoportra fél mól amin vagy amidszármazékot veszünk, mi­mellett adott esetben a reakció képesebb amin­származékok esetében a számítottnál 20%-kal kevesebbet, kevésbé reakcióképes amidszárma­zékok esetében pedig a számítottnál 20%-kal többet vehetünk. Aldehidkondenzációs gyantaként karbamid­-aldehid, melamin-aldehid, fenol-fenolhomolog­-aldehid, anilin-aldehid, xilol-aldehid stb. kon­denzációs gyanták alkalmazhatók. Az aldehid­kondenzációs gyanta mennyisége 5—30% lehet az alkalmazott epoxigyantára számítva. Polivinilacetálként bármilyen polivinilacetál­gyanta felhasználása eredményre vezet. A poli­vinilacetál tulajdonképpen valamilyen aldehid és polivinilalkohol reakcióterméke. Ilyen vegyü­letként felhasználhatjuk a formaldehid-polivi­nilacetált (polivinilforrnál), acetaldehid-polivinil­acetált (polivinilacetál), butiraldehid-polivinil­acetált (polivinilbutirál). Fenti összetételű gyan­ták felhasználásánál arra kell ügyelni, hogy célszerűen a polivinilalkohol hidroxil csoportjai legalább 50%-ban acetálozva legyenek, ezen­felül tartalmazhatnak acetátcsoportokat is. A polivinilacetál származékok nagy molekulasúlyú vegyületek, előnyösen a 10 000—30 000 mole­kulasúlyú polivinilformált, valamint polivinil-6 acetált alkalmazzuk. Ezek mennyisége tág ha­tárok között változtatható, általában az elő­kondenzátum súlyára számítva 5—80%-ot, elő­nyösen 30—50%-ot alkalmazunk. 5 Alkiltitanátként az ortotitánsav' alkilészterei alkalmazhatók, előnyösen a butiltitanát, mind monomer, mind polimer formában. Az alkiltita­• nátot a gyanta összsúlyára számítva 0,005—2%­nyi mennyiségben adagoljuk a gyantaelegybe. 10 2% feletti mennyiségben alkalmazva már erős ridegedést okoz, amely a bevonat rugalmassá­gának csökkenésében nyilvánul meg. A műgyantarendszer előállításánál részben a komponensek öldatbavitelére, részben az elő-15 kondenzálás közegeként a következő oldószere­ket használjuk fel: alifás és cikloalifás ketonok, ketonalkoholok (pl. aceton, metilizobutilketon, ciklohexanon, metilciklohexanon, diacetonalko­hol stb.), aromás és hidroaromás alkoholok (pl. 20 benzilalkohol, bétafeniletilalkohol, ciklohexanol stb.), fenoljellegű aromás oxivegyületek (pl. krezolok, xilenolok stb.), észterek és félészterek (pl. metil-, etil- vagy butilacetát, etilénglikol­monoacetát stb.), éterek és féléterek (pl. butil-25 éter, tetrahidrofurán, etilénglikolmonometiléter stb.), klórozott szénhidrogének (pl. metilénklo­rid, triklorpropán, o-diklorbenzol stb.). Ezek he­lyett az ún. valódi oldószerek helyett részben használhatók aromás szénhidrogének és alifás 30 alkoholok. Ez utóbbiak felhasználása gazdasági jelentőségű, alkalmazásukkal az önköltség csök­kenthető. A találmány szerinti műgyantakeveréket a következőképpen készíthetjük el: 35 Az epoxigyantát megfelelő oldószerben fel­oldjuk, 100—160 C°-ra felmelegítjük, majd hozzáadjuk a dikarbonsavat és poliamidét vagy poliamint. Fél — egy óra hosszat erős keverés közben 100—160 C°-on reagáltatjuk. Ezután a 40 kapott gyantaoldatot oldószerrel hígítjuk és hozzáadjuk az aldehidkondenzációs terméket, majd további 1 órán át 90—120 C°-on tartjuk. A polivinilacetált megfelelő oldat alakjában hozzáadjuk és állandó keverés közben a gyanta-45 oldatot szobahőmérsékletre hűtjük. Ezután hoz­záadjuk az alkiltitanátot és 1 óra hosszat to­vább kevertetjük. A kapott gyantaoldatot oldó­szerrel a kívánt viszkozitásra állítjuk be és adott esetben megszűrjük. 50 Eljárhatunk oly módon is, hogy az előbbiek szerint elkészítjük a), b), c) és d) komponensek­ből a műgyantaoldatot, mimellett e), f) kom­ponensekből külön gyantaoldatot készítünk és a két anyagot felhasználás előtt egyesítjük meg-55 felelő arányban. Ez utóbbi munkamód abból a szempontból előnyös, hogy a komponensek arányát tetszés szerint változtathatjuk, miáltal változó sajátságú rendszereket kapunk a kívánt felhasználási célnak megfelelően. Az összeke-60 vert anyag stabilisnak tekinthető, kb. 1 évig tárolható. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás foganatosítási módjára további részleteket is­mertetnek. A példák szerinti előállított bevonat-65 rendszerek minőségi tulajdonságait feltüntető 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom