151751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy ellenállóképességű, hőre keményedő műgyantarendszerek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. II. 05. Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. X. 01. (CO—140) 151751 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 f. Decimái osztályozás: Feltalálók: Csonka Lajos vegyészmérnök, 50%, Dugántsy Béla vegyészmérnök, 30%, Király János vegyészmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: Villamosszigetelő és Műanyaggyár Budapest, 8>0% és Király János vegyészmérnök, Budapest, 20% Eljárás nagy ellenállóképességű, hőre keményedő műgyanta-rendszerek előállítására A találmány tárgya eljárás nagy ellenálló­képességű, hőre keményedő műgyantarendsze­rek előállítására, amelyek valamilyen polivi­nilacetálból, diepoxi vagy poliepoxigyantából, dikarbonsavakból, di- és poliaminekből és/vagy di-, illetve poliamidekből és titánsav alkilészte­reiből állnak. A találmány szerinti összetételű műgyanta­rendszerekkel olyan bevonatféleségeket lehet előállítani, amelyek hőre keményednek, foko­zott hőállósággal rendelkeznek 155 Cc -ig, ki­váló a koptatással szembeni ellenállóképességük, apoláros ós poláros oldószerekkel ós ezek ele­gyeivel szemben ellenállóak és különösen jól tapadnak fémekhez. Ilyen műgyantarendszerek alkalmazásának különösen ott van nagy jelen­tősége, ahol sokrétegű műanyagbevonat felvi­tele szükséges, az egyes rétegeket magas hő­fokon égetik be és ennek ellenére sem követ­kezik be a bevonat nagymértékű túlkeménye­dése, amely már elridegedést okozna és ezáltal a bevonati réteg egyéb kívánt mechanikai sa­játságait lerontaná (pl. tapadás, rugalmasság stb.). Ezzel az esettel állunk szemben például rézhuzalok műanyaggal való bevonásakor. A műanyaggal bevont rézhuzal az un. zománc­huzal nagy jelentőséggel bír az elektromos iparban. A zománchuzallal szemben támasztott minőségi követelmények elektromos, fizikai, kémiai és hővel szemben tanúsított ellenállóké^ pesség szempontjából igen magasak és sokré­tűek. A használatos műanyagféleségek általában elektromos ellenállóképesség szempontjából a 5 gyakorlati követelményeket kielégítik. Azonban fizikai, kémiai és hővel szemben tanúsított el­lenállóképességük nem megfelelő, sőt használat közben az említett sajátságok, különösen hő­állóságuk romlik és ezzel párhuzamosan ugrás-10 szerűen romlik elektromos ellenállóképessé­gük is. A hővel szembeni ellenállóképességnek külö­nösen fontos szerepe van az elektromosipari fel­használásoknál (pl. villanymotorok, generátorok 15 túlmelegedése) és a vonatkozó nemzetközi szab­ványok szűk hőintervallumokba sorolják az ilyen tekintetben felhasználható műanyagféle­ségeket. (Y hőosztály 95 C°-ig; A hőosztály 105 C°-ig; E hőosztály 120 C°-ig; B hőosztály 130 20 C°-ig; F hőosztály 155 C°-ig; H hőosztály 180 C°-ig és C hőosztály 180 C° felett.) A bevona­tok koptatással szembeni ellenállóképességének ott van szerepe, amikor a zománchuzal a fel­dolgozás során súrlódásnak, hajlításnak és ko-25 pásnak van kitéve, továbbá az esetben is, ha feltekercselt állapotban pl. villanymotor álló vagy forgórészébe szerelve az üzem közben fel­lépő vibrációs vagy súrlódó terhelésnek kell ellenállnia. Fentieken túlmenően fontos a be-30 vonatok poláros oldószerekkel szembeni ellen-151751

Next

/
Oldalképek
Tartalom