151749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú szálak színezésére és nyomására

15174& „kéthengeres foulard érintkezési vonala fölötti közben végzett foulardozásnak" nevezzük). Tekintetbe jöhet még egy bemártás és a telítőfolyadék feleslegének leszívatása vagy ki­centrifugálása is. Rendszerint a száraz anyagot vezetjük a fou­lard-f lottába; különleges esetekben, például amikor laza gyapjút közvetlenül az utolsó mo­sókád után akarunk telíteni, megnedvesített és erősen kifacsart anyaggal is megtehetjük ezt. A flotta hőmérséklete a foulardban széles ha­tárok között változhat, például szobahőmérsék­lettől 80 C°-ig, az itatást azonban célszerű szo­bahőmérsékleten végrehajtani. A segédanyag­ban dúsabb fázis, amely a tartal­mazza, nem rögzítődik azonnal a szálakon, ha­nem először csak mechanikusan tapad, és hi­degvizes mosással megint teljesen eltávolítható a gyapjúszálak felületéről. Ahelyett, hogy a telítőfolyadékot foulardban vinnénk fel a szálasanyagra, azt nemezbevonatú továbbító hengereken is vezethetjük, amelyek a folyadékban forognak. A nemez a folyadékot felveszi, és könnyen adagolható mennyiségben átadja a szálasanyagnak. Ezenkívül a szálasanyagot átvezethetjük a telítőfolyadékból álló finom permeten vagy ködön, ellátva ezáltal a szükséges mennyiségű színezékfürdővel. Ehhez a textiliparban kon­dicionálásra vagy nedvesítésre használatos el­járás és berendezés alkalmazható. Miután a szálasanyagot a kétfázisú rendszer­rel impregnáltuk, következik a rögzítés nedves melegben. Rendszerint a nedves anyagot visz­szük a gőztérbe vagy a fixáló térbe. A továb­biakban telített gőzön közvetlenül túlhevítéssel vagy meleg levegő bevezetésével csak annyira túlhevített gőzt értünk, hogy a telített színe­zett anyag egyrészt kondenzképződés, másrészt •kiszáradás nélkül a kívánt gőzőlési hőmérsék­letet elérje, majd telített gőzatmoszférában tar­tózkodjék. A nedves hőkezelésre a következő kezelési körülmények jönnek számításba: a) légköri nyomáson telített vízgőzzel vagy 2—30 percig pl. Mather—Plattban vagy egyéb folyamatos gőzölőkben pl. J-toronyban vagy Pad—Roll-készülékberí, vagy pedig hosszabb ideig gőzölő kazánban; b) magasabb hőmérsékletű telített gőzzel, pl. 3 perc alatt 120 C°-on nagynyomású gőzölőben; c) nedves melegben 100 C° alatt, például 60 C°-on, amikor a foulard segítségével telített majd a feltekert anyagot gumilepedővel lég­mentesen körültekerjük és lezárjuk, és 12 óra hosszat 80 C°-os térben állni hagyjuk. Ezt követően a fölösleges színezék, sűrítők és egyéb segédanyagok eltávolítására elenged­hetetlenül szükség van. A tisztítást rendsze­rint meleg fürdőben végezzük, amely felület­aktív mosószert és/vagy alkáliát tartalmaz. Fé­sűsgyapjú színezése után ezt a nedves kezelést célszerű Lissense-ön végezni. Krómszínezékek alkalmazása esetén, ameny­nyiben a színezést krómleadó adalék nélkül végeztük, a kapott színezéseket ismert módon* forró savas fürdőben, a színezékkomplex ki-5 alakítására dikromáttal kezeljük. Ha azonban a krómkomplexet utólag a szálak felületán fo­lyamatosan akarjuk kialakítani, szükséges, hogy az előszínezett anyagot folyamatosan, célszerűen ismét foluardon kromátoldattal kezeljük, még-10 egyszer gőzöljük, alaposan kimossuk, és esetleg savmentesítsük. A leukocsávafestékek kénsav­észtereivel történő színezésnél szokás szerint oxidációs kezelést is alkalmazunk. Nemcsak utánkrómozás esetében dolgozha-15 tunk a szóban forgó eljárás szerint, hanem akkor is, ha egyfürdős módszerrel alakítjuk ki a fémkomplexet. Ilyen esetben a telítőflottához megfelelő fémleadó, például krómot- vagy ko­baltot-leadó szert kell adni, azután az adott 20 módon kezeljük a színezőanyagot. Króm- és kobalt-leadó anyagokként ezeknek a fémeknek a sói jönnek számításba. A króm­leadó szerek között vannak az alkálidikromátok 25 és az ammóniumdikromát [N2 Cr 2 0 7 , K 2 Cr20 7 , (NH4 ) 2 Cr 2 0 7 ], a krómfluorid (CrF3 ) és a króm­acetát. Továbbá felhasználhatók a króm és ko­balt oxikarbonsavakkal, például borkősavval, tejsavval, szalicilsavval vagy szalicilsavszulfon-30 savval alkotott komplex vegyületei is. A króm Oxalat vagy rodanát komplex sóit szintén használhatjuk. A kobalt-színezékkomp­lexek előállítására jól lehet a kobaltammin-35 komplexeket alkalmazni. Ilyen kobaltot leadó anyagot kapunk, ha kobalt(II) acetátot fölös mennyiségű vizes ammóniával reagáltatunk, amikor komplex kobalt(III)-vegyület keletke­zik. Előnyösen lehet a következő komplex ko-40 balt(III)-vegyületeket is alkalmazni: [Co(NH3 ) 6 ]Cl 3 , [Co(NH 3 ) 5 Cl]Cl 2 , [Co(NH 3 ) 5 • •H2 0]C1 3 , vagy [Co<NH3 ) 4 • C03 ]N0 3 • 1/2 H2 0. 45 A találmány szerinti eljárást alkalmazva a fésűs szalagok hengernyomása jobb színezék­kihasználással végezhető és rendszerint így meg is rövidíthető a gőzölési idő. Hengernyomógép segítségével a találmány szerinti eljárással fé-50 sűs szalagot folytonos üzemben is egyenletesen színezhetünk, ha a vésett hengereket sima hen­gerekkel helyettesítjük. Mindeddig a gyapjúanyagok direkt nyomása 55 előtt a gyapjút feltétlenül klórozni kellett, mert különben a nyomás eredménye nem volt ki­elégítő. A találmány szerinti eljárás alkalma­zásával még reaktív színezések esetében is na­gyon szép nyomás érhető el a nem klórozott 60 gyapjún is. A fent ismertetett foulardfürdők­nek megfelelő összetételű nyomószínezéket használunk, amelyhez karbamid vagy glicerin adalékra van szükség, és a nyomószínezék kon­zisztenciája adott esetben nagyobb mennyiségű 65 sűrítőanyaggal a kívánt mértékben szabályoz-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom