151744. lajstromszámú szabadalom • Izotermikus regenerátor

3 anyagból készülhet. Aszerint, hogy a felmelegí­tendő közeget befogadó anyag milyen alakú, ismerünk csöves, lemezes, öntött elemes stb. fémrekuperátorokat. A rekuperátorok előnye, hogy fémből való építés esetén az előmelegí­tett közeg nyomása megnövelhető, így a rege­nerátornál említett hátrány nem áll fenn. Az előmelegített közeg véghőmérséklete is időben állandó. Hibája a fémrekuperátoroknak, hogy az elő­melegített közeg hőmérséklete viszonylag ala­csony lehet, mivel a füstgáz és a rekuperátor külső felülete, valamint az előmelegítendő kö­zeg és a rekuperátor belső felülete között meg­felelő hőrnérsékletkülönbséget kell biztosítani, s a rekuperátor anyagának megengedett üzemi hőmérséklete fémrekuperátoroknál korlátozott. Emellett a fémrekupátorok anyagának szilárd­sága 700 C° hőmérséklet felett rohamosan csök­ken, ami korlátozza az előmelegített közeg nyo­mását, mivel 4—500 mm v. o.-nál nagyobb nyomás esetén a rekuperátor deformálódik. Magasabb előmelegítési hőmérsékletet érhe^ tünk el kerámiarekuperátorok alkalmazásával, ezek azonban nagy teret igényelnek és csak alacsony nyomású közeget tudnak szolgáltatni. A rekuperátorok közös hátránya, hogy többé­kevésbé áteresztik a közegeket egymásba. Ez leginkább a kerámiarekuperátoroknál fordul elő, ahol az áteresztés elérheti az 50%-ot. A találmány célja olyan hőhasznosító beren­dezés létrehozása, mely kiküszöböli az ismert regenerátorok és rekuperátorok hibáit és idő­ben állandó véghőmérsékletű, nagy nyomású és hőmérsékletű előmelegített közeget szolgáltat, emellett helyszükséglete kicsi, élettartama nagy és lehetővé teszi a távozó füstgázok hőtartalmá­nak maximális hasznosítását. A találmány a kitűzött feladatot különleges elemek alkalmazásával oldja meg. A regenerá­torkamrába helyezett elemek belül üregesek és az elemek belső üregében ismert olvadáspontú anyagok, pl. fémek, fémötvözetek, vagy sók vannak. Az üregekben levő anyag olvadáspont­ját célszerűen megválasztva elérhető, hogy az üregbe helyezett anyag a regenerátorban a me­legedési periódusban megolvad, a hűlési pe­riódusban pedig megszilárdul. így a füstgázból az elemeknek átadott hőmennyiséget mint olva­dási hőt tárolja az üregben levő anyag. Ha a periódus időt célszerűen úgy választjuk meg, hogy az alatt az anyag teljes mennyisége éppen megolvadjon, illetve a hűlési periódus alatt éppen megszilárduljon, az elemek nagy hő­mennyiséget képesek tárolni hőmérsékletük lé­nyeges változása nélkül. így a teljes periódus tartama alatt a regenerátor közel azonos vég­hőmérsékletű előmelegített közeget szolgáltat, mivel a hőleadó felület hőmérséklete lényege­sen nem változik. A hőtároló anyagot befogadó elemeket cél­szerű fémből öntési eljárással készíteni. Az ele­mek felületét a hőcsere javítása érdekében ta­golva (bordákkal, tűkkel stb.) a hőátadási té­nyező értékét a regenerátoroknál szokásos ér-4 tékek sokszorosára növelhetjük. Mivel az üre­gekben elhelyezett anyag olvadáshője révén ugyanolyan tömeg esetén nagyobb hőmennyi­ség tárolása válik lehetővé mint a fizikai hő-5 tartalom növelése útján, a regenerátor fűtőfe­lülete és tömege csak töredéke lesz az ismert regenerátorokénak, csökken a térfogat és a létesítési költség. A kis térfogatú regenerátort lemezburkolat-10 ban elhelyezve tetszés szerint növelhető az elő­melegített közeg nyomása. Az elemek üregében vagy üregeiben elhelye­zett anyagnak nagy olvadáshővel kell rendel­keznie, a szilárd és folyékony fázisnak minél 15 szűkebb hőmérséklethatárok között kell együtt előfordulnia (jól határozott olvadáspont) olcsó­nak kell lennie és nem szabad észrevehetően rongálnia az elemek anyagát az üzemi hőmér­sékleten. 20 Az elem anyagának jó hőállóképességgel, hő­vezetőképességgel és az üzemi hőmérsékleten megfelelő szilárdsággal kell rendelkeznie. Elő­nyös a jól alakíthatóság. Egy regenerátorhoz többféle töltőanyagot kell 25 használni. A füstgázbelépési oldalon magasabb olvadáspontú töltőanyag szükséges. Az anya­gok olvadáspontjainak a regenerátor magassá­gában úgy kell változni, hogy az olvadáspontok és a hűlő füstgáz hőmérsékletei között a kü-30 lönbség közel azonos maradjon. Ez tetszés sze­rint beállítható és jól számítható az ismert szá­mítási módszerekkel. Az egyes töltőanyagok ol­vadáspontjai kívánalom szerint megoldhatók fémek, fémötvözetek, sók vagy sókeverékek se-35 gítségével. Példaképpeni kivitel esetén a magas hőmér­sékletű zónába elhelyezett elemek hőálló acél­ból készülnek és töltőanyagnak 37,25% Na2 0 + + 16,78% A12 0 3 + 45,97% Si0 2 használható. 40 Ezen elemek üzemi hőmérséklete 905 C°. Hide­gebb zónákban az elemet például Si-tartalmú öntöttvasból készítjük, és az üreget alumínium­mal töltjük ki. Az ilyen elem munkahőmérsék­lete 650 C°. Még hidegebb zónában közönséges 45 öntöttvasból készült elemekbe 77,25% NaOH -f -f- 22,75% Na2 C0 3 keveréket teszünk. Az elem munkahőmérséklete 286 C°. Fémeknek, fémek ötvözeteinek, halogenidjei­nek, nitrátjainak, hidroxidjainak, oxidjainak, 50 szulfátjainak, szilikátjainak, karbonátjainak, felhasználásával bármilyen közbeeső munka­hőmérsékletet kívánalom szerint megvalósítha­tunk, így a regenerátor méretezhetősége min­den igényt kielégítően jó. 55 Az elemek anyagának és a töltőanyagnak megfelelő megválasztásával biztosítható a közeg felmelegítése 1000 C° hőmérsékletig, tetszőleges nyomással, jó hatásfokkal, gazdaságosan. Emel-60 let a közeg hőmérséklete időben alig változik. Az „Izotermikus regenerátor" kiválóan alkal­mazható az ipari kemencék különböző típusai­nál: hengerműi, kovácsüzemi, hőkezelő, acél­gyártó, olvasztó és más kemencéknél. Felhasz-65 nálható kúpolók, nagyolvasztók és más aknás 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom