151735. lajstromszámú szabadalom • Krémkávé-készítő gép

151735 víz áramlása meginduljon, a 3. ábra szerint a 6 csap a 10 kamrában forgatható bütyökkel van ellátva, amely a kilúgozó víz kamrájával a 16 szelep útján kapcsolódik és ez a kamra a 2 vezetékkel függ össze. A bütyök másik ol­dalán van a 17 szelep, amely a kibocsátással létesít kapcsolatot. A 16 szelep felett a kilúgozó víz áramlását lassító vagy fékező szervet alkalmazunk. Zárt csap esetén a 16 szelep szintén zárva van, a 17 szelep pedig nyit, nyitott csapnál viszont ezek a viszonyok ellenkezőek, tehát a 16 sze­lep nyitva és a 17 szelep zárva van. Ha mármost a fentiekben ismertetett műkö­désmódnál a csapot nyitjuk, a nyomás fokoza­tosan nő, vagyis nem éri el hirtelen a maximá­lis értéket, mert a kilúgozó víz kamrájában a lassító vagy késleltető 18 vezetéken kénytelen átáramlani. Ezáltal lehetővé válik az italkiadás megkezdése előtt a kávépor kezelése számára egy külön fázis beiktatása. Ennek hossza, tehát a rendelkezésre álló időtartam a 18 késleltető vezeték keresztmetszetének változtatásával sza­bályozható. A találmány további tökéletesítése a 4. ábra szerinti szerkezettel (lehetséges. Ennél a kivi­telnél a nyomáshatároló szelep, amely a 7 szi­vattyú nyomóoldalát szabályozza, kiegyensúlyo­zott szelepből áll, melynek 20 összekötő veze­téke a vízvezetékhez tartozik, ill. abból indul ki és a 21 kiegyenlítő kamrával létesít kapcso­latot, amely a 22 visszacsapó szelepen át a szi­vattyú 19 nyomócsövével kapcsolódik. Ilyen módon a kávégép üzemi nyomása nem inga­dozó, tehát a vízvezeték nyomásváltozásai a gép működését nem befolyásolják hátrányosan. Ennél a kivitelnél a töltés nyomás nélkül tör­ténhet az 1, 2, 3, 4 áramlási körök egyikével vagy másikával az esetben, ha a szivattyú for­górésze nyugalomban van. A vízvezeték és a cirkuláció között ugyanis közvetlen kapcsolat nincsen. Ezzel azt érjük el, hogy a töltés sok­kal gyorsabb mint működő szivattyúnál, mert hiszen természetes, hogy ez utóbbinak kicsi a teljesítménye. ! Megemlítendő még, hogy a találmány sze­rint a cirkuláló víz egy része oly hőmérsékle­ten tartható, hogy a kávékészítés minden sza­kaszában, beleértve a víz első érintkezését a kávéporral, a kilúgozást és a kifolyatást, a kávépor sohasem érintkezik olyan hőmérsék­letű vízzel, ami a cserzőanyagok vagy más rosszízű, ill. hátrányos anyag kioldását ered­ményezné. Emellett mindegyik cirkuláció köb­tartalma aránylag kicsi, pl. 280 cm3, miáltal a forró víz működése, vagyis cirkulálás közbeni hatása lehetővé teszi a teljes vízmennyiség cse­réjét és kávékészítés közben a részek öblítését, figyelembe véve, hogy egy kávéital1 általában véve 40 cm3 . Ily módon nincsen a gépben stag­náló vízmennyiség, amely szintén alkalmas lenne a kávéital ízének rontására. Mindezt a tapasztalati adatok és kísérletek igazolták. A tapasztalat még azt is megmutatta, hogy a találmány szerinti kávégéppel a kávé­porból nagyobb mennyiségű koffeint, cukrot és íz-, ill. zamatanyagokat lehet kioldani vagy kivonni, mint az ismert gépeknél, a hatásfok tehát nagyon jó. 5 Az esetben, ha a gép kemény vízzel dolgo­zik, ajánlatos megfelelő tisztító vagy lágyító berendezést alkalmazni. A találmány kipróbálásánál beigazolódott, hogy az elért különleges eredmény, vagyis az a 10 körülmény, hogy a készített kávéitalt sohasem rontja a túl forró kifolyatócsap még akkor isem, ha csúcsforgalom idején a gépet maximálisan igénybe vesszük, főleg annak tudható be, hogy a szivattyú nyomóoldalának vége fúvókaszeru 13 kialakítású. Ez a fúvóka a hőkicserélő belsejébe nyúlik. Az ennek megfelelő kivitel az 5. ábrán látható, amelynél a megfelelően kialakított, hengeres 23 kazánban van a csőalakú 1 hőki­cserélő, éspedig ferde elhelyezésben. A hőkicse-20 rélőn oldalt, annak alsó részén indul ki az 5' kamrához tartozó 3 visszavezető vezeték, mely a 24 kifolyatócsappal létesít kapcsolatot. Ez a csap a gép vázán van megerősítve. Az 1 hőkicserélő felső vége a 2 vezeték se-23 gítségével ugyancsak a 24 csap 5' kamrájával függ össze, alsó végénél pedig a 4 nyomócső segítségével a szivattyúval van kapcsolatban. Ez a 4 nyomócső az 1 hőkicserélő belsejében levő 25 fúvókában folytatódik, amely a hő-30 kicserélő középvonalában helyezkedik el. A friss víz a fúvóka nyílásából vízsugár alak­jában lép ki, amely kúposán szélesedik és a hőkicserélőben levő, vele kb. egyenlő vízmeny­nyiséget eltolja, majdpedig a 2 vezetékbe és 35 ezután az 5' kamrába nyomja. Innen a víz a kilúgozó kamrába vágy térbe jut. Mérések iga­zolták, hogy a víz, amely ilyen módon a kilú­gozás terébe kerül, egy ideig még megtartja a termoszifonos áramlás T° üzemi hőmérsékle-40 tét, de a beáramoltatott víz utolsó részlete nyil­vánvalóan a hőkicserélőben keletkező kevere­dés folytán egyes részein már valamivel alacso­nyabb hőmérsékletű. Ez a lehűlés a hidegebb vízzel való érintkezésnél keletkezik. 45 Az említett vízsugár, amely a fúvókából lép ki, váloztatható hűtőhatást fejt ki, mert sza­bályozható olyképp, hogy a fúvókanyílást a hőkicserélő belsejében elmozdítjuk, vagyis hely­zetében beállítjuk. Lehet továbbá a fúvókát 50 más méretű, de hasonló működésű fúvókával kicserélni. Nyilvánvaló a fentiekből, hogy a találmány­nál különböző változókat lehet a kívánt mó­don beszabályozni, hogy ilyen módon a kibo-55 csátó csap túlhevülését biztosan elkerülhessük. Két egymásután következő kávéadag elkészítése közben esetleg csak néhány másodperc szünet van, de ez elegendő ahhoz a találmány szerinti szerkezetnél, hogy a víz termoszifonos áram-60 lása a kívánt mértékben létrejöjjön és ezzel az egyes részek megfelelő üzemi hőmérsékletét létrehozza. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kávéital készítését megkezdjük, akár közvet­lenül előtte is készítettünk kávét, akár pedig 65 hosszabb üzemszünet volt, a kibocsátó csap hő-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom